sub

Információk, érdekességek

Irodában: a zaklatás nem mindig látszik, de mindig fáj

2026. november 21.

A zaklatás nem mindig nyilvánvaló vagy észrevehető, sokszor csendben történik. Fontos, hogy tudjuk, van segítség. Az AVON Magyarország az Ökumenikus Segélyszervezet szakmai támogatásával olyan útmutatót készített, amely segíthet felismerni a munkahelyi zaklatás jeleit és kapaszkodót nyújthat azoknak, akik lépni szeretnének – akár saját magukért, akár másokért.

Fotó: freepik

A nyári élmények és szabadságok után ősszel ismét teljes erőbedobással visszatérünk munkahelyünkre, szeptemberben elindul az iskola is. Bár búcsút mondunk a nyári szabadságoknak, ideális esetben egy olyan közösségbe térünk vissza, ahol támogató és befogadó közösség fogad bennünket.

Alapvető elvárásként tekinthetünk rá, a biztonságos közösség mégsem garantált minden munkahelyen. A munkahelyi zaklatás súlyos probléma, amely komoly lelki terhet róhat az érintettekre. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy nyíltan beszéljünk róla, felismerjük a jeleit és merjünk segítséget kérni vagy felajánlani. Fontos, hogy ne csak akkor cselekedjünk, amikor mi magunk vagyunk a bántalmazás elszenvedői, hanem akkor is, ha kollégánkat vagy bárki mást ér abúzus akár a munkahelyi közösség tagja részéről.

Mikor beszélhetünk munkahelyi zaklatásról?

Munkahelyi zaklatásról akkor beszélünk, ha valakit tartósan, célzottan negatív bánásmód ér a munkahelyén, ami érzelmi, mentális vagy fizikai egészségét is károsíthatja, kihat a munkavégzésére, valamint a magánéletére. A zaklatás gyakran pszichoszomatikus tüneteket okoz, például alvászavarokat, szorongást, motivációhiányt vagy addikciókat. A leggyakoribb formái közé tartozik a nemi, életkori, etnikai vagy szexuális alapon történő verbális, fizikai vagy érzelmi bántalmazás, kirekesztés, megfélemlítés, illetve a méltóságot sértő bánásmód.

A munkahelyi zaklatás azonban nem minden esetben könnyen felismerhető. A mobbing, vagyis a csendes zaklatás észrevétlen – ilyen például a diszkrimináció, a pletykák terjesztése, állandó kritizálás, vagy az is, ha figyelmen kívül hagyják a munkavállaló munkával kapcsolatos ötleteit. A munkavállalók gyakran hosszú ideig egyedül próbálnak megküzdeni a helyzettel, mielőtt segítséget kérnének.


Szavazások

Ön tudja-e, hogy hogyan kell újraéleszteni?

Aktív: 2026. november 01. - 2026. december 01.

Igen.
Bizonytalan vagyok.
Nem.


szavazatok száma: 121
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások


Ezek a jelek utalhatnak arra, hogy bántják a gyermeket az iskolában

2026. november 20.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a bántalmazás gyakran a szülők előtt is rejtve marad. A kiközösítés, a megalázás és az online zaklatás áldozatai sokszor szégyenből vagy félelemből hallgatnak, így a „Mi volt ma az iskolában?” kérdésre adott „Semmi” mögött akár komoly problémák is húzódhatnak. Bösztöry Edina mediátor és resztoratív szakember szerint a gyermek viselkedésének megváltozása is figyelmeztető jel lehet. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogyan ismerhetjük fel a bántalmazás jeleit, és mit tehetünk szülőként, hogy gyermekünk merjen segítséget kérni.

Fotó: lopolo © 123RF.com

Mi történik, ha gyermekünket nap mint nap bántják az iskolában, mi pedig semmit sem veszünk észre? A kiközösítés, a megalázó megjegyzések és az online zaklatás gyakran láthatatlan marad. Bösztöry Edina mediátor, közösségfejlesztő, resztoratív szakember és tréner szerint meg kell tanulnunk odafigyelni arra is, amit gyermekünk nem mond ki.

„Mi volt ma az iskolában?”
„Semmi.”

Ismerős párbeszéd? De vajon tényleg nem történt semmi? Vagy gyermekünk nem tudja elmondani, hogy megint kinevették, kiközösítették, esetleg bántalmazták? A gyermekek sokszor szégyenből vagy félelemből hallgatnak, esetleg attól tartanak, hogy a felnőttek közbelépése ront a helyzeten.

A bántalmazás nem a gyermekkor természetes velejárója. A WHO 2024-ben közzétett felmérése szerint a serdülők mintegy 15 százaléka tapasztalt internetes zaklatást. A közösségi média korában a bántalmazás az iskola után is folytatódhat.

Amikor a gyermek viselkedése segélykiáltássá válik

Bösztöry Edina az Igazságügyi Minisztérium által bejegyzett mediátor, közösségfejlesztő, resztoratív szakember és tréner. Munkájának egyik fő területe multinacionális vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások vezetőinek és munkatársainak támogatása konfliktuskezelésben, kommunikációban, együttműködésben és készségfejlesztésben.

Egyik nap nagyvállalati tréninget tart, másnap egy kkv belső konfliktusának rendezésében, vagy éppen egy családi vállalkozás üzleti mediációján dolgozik. Emellett három éve önkéntesen támogat iskolai közösségeket, az ötödik–hatodik osztályosoktól a középiskolásokig. Három lánygyermek édesanyjaként személyesen is ismeri a gyermeknevelés kihívásait.

„Én mindig azt mondom, amikor hazamegy egy gyermek, és megkérdezzük, hogy mi történt az iskolában, és az a válasz rá, hogy semmi, na, az a legnagyobb valami” – nyilatkozta a szakértő.


Fájdalomcsillapítás mozgással – Természetes megoldás várandósság alatt

2026. november 20.

A várandósság alatt a női test folyamatosan változik. A hormonális átalakulások, a testsúly növekedése és a testtartás módosulása természetes folyamatok, ugyanakkor sok esetben különböző kellemetlen panaszokkal is együtt járhatnak.

Fotó: lacheev © 123RF.com

A derékfájás, a medence körüli feszülés, a nehézláb-érzés vagy a hátfájdalom sok kismama számára ismerős tapasztalat. Ilyenkor sokan a pihenést választják, és attól tartanak, hogy a mozgás csak fokozná a panaszokat. Pedig a megfelelően megválasztott, kíméletes mozgásforma sok esetben éppen ellenkezőleg hat: segíthet csökkenteni a fájdalmat, javíthatja a közérzetet, és megkönnyítheti a szervezet alkalmazkodását a várandósság során.

Miért jelentkezik fájdalom várandósság alatt?

A várandósság hónapjai alatt a test fokozatosan alkalmazkodik a növekvő terheléshez. A hormonális változások lazábbá tehetik az ínszalagokat és ízületeket, miközben a has növekedése megváltoztatja a test súlypontját. Emiatt a gerincet, a medencét és az izmokat érő terhelés is módosul. A második és harmadik trimeszterben különösen gyakori:

  • a derékfájás,
  • a keresztcsont körüli érzékenység,
  • a csípőfeszülés, valamint
  • a nyak- és vállövi panaszok.

A hosszabb ülés, az egyoldalú testhelyzetek vagy a kevés mozgás tovább fokozhatják ezeket a panaszokat.