Információk, érdekességek
A sportteljesítményre is hatással van a nagy meleg és a magas páratartalom
2025. szeptember 16.
A magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.
Az egyik legismertebb nyári veszély a hőguta, vagy hőártalom, aminek a kockázata már 28 °C felett megnő, különösen intenzív mozgás és magas páratartalom mellett. Ezt a súlyos, életveszélyes állapotot azonban több, enyhébb fázis is megelőzi, ezeket összefoglalóan hőstressznek, vagy hőkimerülésnek nevezzük.
A hőkimerülés tünete lehet fejfájás, fáradtság, izzadás, szédülés, hányinger, gyengeség. Ha ezekről a jelekről nem veszünk tudomást, könnyen érhet minket hőguta, amikor a test hőszabályozása összeomlik, a testhőmérséklet 40 °C fölé emelkedik, a bőr száraz, tudatzavar, ájulás léphet fel. Ez az állapot sürgős orvosi beavatkozást igényel – hangsúlyozza a tanszékvezető.
Nem varázslat, hanem tudomány: Jó okkal indult hódító útjára a kollagén
2025. szeptember 14.
A kollagén mára kiemelt szerepet kapott az egészségmegőrzésben, mivel egyre többen tartják az aktív és kiegyensúlyozott életmód egyik kulcsának. Van, aki a bőre feszességét szeretné visszanyerni, más az ízületeit tehermentesítené vagy épp hajának, körmeinek és csontozatának egészségét támogatná. A BioTechUSA szakértői összegyűjtötték, mit ígérnek a trendek, és mit igazol ténylegesen a tudomány ezzel a fehérjével kapcsolatban.
Mi is pontosan a kollagén, és miért tulajdonítanak neki ekkora jelentőséget?
A kollagén a szervezet egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjéje, amely az összes testfehérje mintegy 30%-át alkotja. Ha el kellene képzelnünk magunk előtt, egy láthatatlan, rugalmas háló képét idézhetnénk fel, amely hatékonyan tartja össze a testünk szöveteit, megadva a szükséges tartást és rugalmasságot.
Ráadásul a kollagén egy olyan alapvető építőelem, amely számos helyen jelen van: megtalálható az inakban, ízületekben, bőrben, hajban, csontokban, porcokban, sőt, hozzájárulhat a szív, a szem vagy az agy szöveteinek rugalmasságához és épségéhez is. És ha ez még nem lenne elég, ez a különleges fehérje az erek falának rugalmasságában, a belső szervek struktúrájának fenntartásában, valamint a bélrendszer egészségének megőrzésében is fontos szerepet tölthet be.
Belelépett valamibe?
2025. szeptember 01.
A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.
A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.
A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.
Strandolás, kirándulás, piknikezés biztonságosan
2025. augusztus 28.
A szabadtéri étkezések különösen nagy figyelmet igényelnek élelmiszerbiztonsági szempontból, ezek közül a legfontosabbak:
Hidegen tartandó ételek maradjanak hűtve: tejtermékek, húsos szendvicsek, tojásos fogások kizárólag jól hűtött hűtőtáskában, jégakkuval együtt szállíthatók.- A hűtőtáskát minden használat után alaposan mossuk ki fertőtlenítőszerrel és hagyjuk teljesen kiszáradni.
- Étkezés előtt mindig tisztítsuk meg a kezünk, ezért legyen nálunk kézfertőtlenítő vagy nedves törlőkendő.
- Ne hagyjuk az ételt hosszabb ideig a napon. Két óránál (nagy melegben akár egy óránál) tovább ne maradjon hűtés nélkül semmilyen romlandó élelmiszer. Ha véletlenül mégis kint maradt, akkor se fogyasszuk el, ha nincs látható baja!
- A megmaradt, felmelegedett étel ne kerüljön vissza a hűtőtáskába, mert a hő hatására elszaporodó baktériumok már veszélyt jelenthetnek. Ezeket az ételeket ne fogyasszuk el később sem, bármennyire is odafigyelünk az élelmiszerpazarlásra, ezeket bizony ki kell dobni!
A nyári hónapokban a kiegyensúlyozott, könnyű és friss alapanyagokra épülő táplálkozás tehát segíti a szervezet alkalmazkodását a meleghez, míg az élelmiszerbiztonsági szabályok betartásával elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket akár nyaralás, akár a strandolás alatt. Vigyázzunk magunkra, mert a gondtalan nyár azon is múlik, hogy mi és hogyan kerül a tányérunkra!
Szabadidő, betáblázott napok
2025. augusztus 21.
A szabadidővel kapcsolatban hajlamosak vagyunk szélsőségesen gondolkodni.
Racionálisan belátható, hogy történelmileg manapság lenne szinte a legtöbb szabadidőnk, pedig azt érezzük, mintha egyre kevesebb lenne. Mintha a napi gondok és aggodalmak, a sok apró rutin miatt egyáltalán nem lenne időnk magunkra, és ha mégis akad egy kevés, már-már lelkiismeret-furdalásunk van az „elvesztegetett” idő miatt.
Ennek egyik alapvető oka, hogy a szabadidőt rendszeresen a munkaidőhöz képest értelmezzük, vagyis, hogy az az idő lenne, amit nem alvásra vagy munkára fordítunk. Miközben a szabadidő a kötött időhöz képest szabad. Márpedig kötött idő van bőven:
- ilyen a fiziológiai szükségletekre szánt (alvás, evés, ürítés),
- a társadalmilag meghatározott (maga a munka, a munkahelyre/iskolába eljutás, ill. hazajutás, ügyintézés, bevásárlás, orvoshoz menés stb.), ill.
- az emberi kapcsolatokhoz kötődő (rokonlátogatás, céges karácsony, gyereket hazahozni az óvodából).
Ugyanakkor a különböző kategóriák nem választhatók el élesen, egy családi vacsora egyszerre része a szabad- és a kötött időnknek, miközben, mondjuk, a repülőtéri várakozást/sorban állást ritkán számoljuk a nyaraláshoz, mint a szabadidő talán legemblematikusabb részéhez. Vagy amikor a gyereket hazavisszük az oviból, egyszerre teszünk eleget egy társadalmi elvárásnak, ápoljuk a szülő-gyerek kapcsolatot és kezdhetünk kiengedni egy stresszes munkanap után, hisz a Manócska csoport problémájával foglalkozni mégiscsak felüdülés lehet a délutáni értekezlet után. Persze csak ha tényleg ki tudunk engedni…
Vagyis a szabadidő fogalmilag is bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, úgy lehet belőle több, hogy ezt nem feltétlenül vesszük észre.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...125