Információk, érdekességek
COPD-s betegeknek a testmozgás gyógyszer
2025. június 13.
Bár a COPD-s betegek általában tartanak a mozgástól, mert fizikai terhelés hatására gyakran légszomjjal és fáradtsággal küzdenek, mégis fontos lenne bevezetniük az életükbe a rendszeres aktivitást. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál, akiknél a fizikai aktivitási szint csökken, a relatív halálozási kockázatok nagyobbak, mint azoknál, akiknél romlik a tüdő funkciója! Az összefüggésekről dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza beszélt.
A COPD elsősorban a dohányosokat fenyegeti
A COPD (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, azaz krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, a betegeknek jellemzően már súlyosabb tüneteik vannak.
A tüdőben a gázcsere a kis léghólyagocskák hajszálerekkel gazdagon átszőtt falában történik. Oda az egyre vékonyodó hörgőkön, hörgőcskéken jut az oxigéndús levegő, majd kilégzéskor a széndioxiddal keveredett levegő ezeken keresztül távozik. COPD-nél azonban a hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami miatt az megduzzad, sok váladék termelődik, a hörgők falában levő izmok pedig összehúzódnak. Mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó hörgőszűkület is kifejlődhet.
A COPD elsősorban (kb. 80%-ban) a dohányzás következtében alakulhat ki, de jelentős kockázati tényező a környezetszennyezés, a városi szmog, a munkahelyi ártalom és genetikai eltérés is állhat a háttérben.
A betegség és a fizikai inaktivitás ördögi köre
A COPD-s betegek általában kerülik a mozgást, mert a terhelés gyakran kimerültséget, légszomjat vált ki náluk. Ez azonban beindít egy ördögi kört: a fizikai inaktivitás miatt kondíciójuk és fittségük nagymértékben csökken, ami az idő előrehaladtával csak fokozódhat és a légszomj erősödésével, fokozatos gyengüléssel járhat. A rendszeres mozgás általánosan előnyös hatásai már jól ismertek, de érdemes azt is látni, hogy mit jelent ez a COPD esetében. Több kutatási eredmény is igazolta, hogy a pulmonológiai rehabilitáció, a fizikai aktivitást serkentő programok és a motivációt növelő személyre szabott mozgásterápiák csökkenthetik a COPD-s betegeknél a betegség okozta rohamokat és mérséklik a tüneteket. Ez az összefüggés fordítva is igaz: a mozgáshiány miatt a vázizomzat gyengülése és fogyása (sarcopenia) negatív hatással van a COPD kimenetelére. Olyannyira érvényes ez, hogy egy követéses tanulmány szerint a fizikai inaktivitás a COPD-s betegeknél az összes okból bekövetkező halálozás legfőbb előrejelzője lehet, vagyis komolyabb rizikófaktor, mint a tüdő funkciójának romlása.
A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog
2025. június 11.
Dr. Lukács Mária
MGYK vármegyei elnök
Zala vármegye
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.
Elégedettek legyenek a betegek
Én alapvetően olyan ember vagyok, akiben erősen dolgozik az empátia. Nagyon átérzem az embereknek azt a szerencsétlen helyzetét, amikor nem találják a megfelelő utat, és szükségük van a támogatásra. A betegség kapcsán az egészségügyben egyébként is kicsit elhagyatottak, és ha csak iránymutatást kapnak, egy-két kedves jó szót, ha megértjük, amit ők szeretnének, akkor ezzel máris segítünk. Azonkívül, hogy a gyógyszeres terápiát rendezzük, elmagyarázzuk, hogyan szedjék a gyógyszereiket.
Pontos utasításokkal látjuk el őket, megerősítjük bennük azt, hogy biztosan jól értsék, amit mondunk nekik. Ezek nagyon fontosak a számunkra. Az emberek tisztán értsék és tisztán lássák, hogy mit, miért, hogyan és mennyit kell az adott gyógyszerből bevenni.
Nekem az is különösen fontos, hogy minden kollégám úgy bánjon az emberekkel, ahogyan azt az embertársainktól mi is elvárnánk. Mert az élet, úgy gondolom, visszaadja azt, amit mi adunk a másiknak. Úgy érzem, a betegek szeretnek is bennünket, mert azt kapják, amire vágynak, ami nekik segít, és ami nekik fontos.
Érzik a törődést. És érzik a segítséget, hogyha nem találják a megfelelő utat, akkor abban is próbálunk segíteni, mit tegyenek a betegségük, az egészségük érdekében. Tanácsokkal látjuk el őket, kicsit még pszichológusok is vagyunk ilyenkor. Ha kell, akkor egy kis külön helyiségben tudunk négyszemközt beszélgetni velük, pár jó szóval megnyugtatni őket, mert sokszor már ez is nagy segítség nekik.
Allergia elleni gyógyszerek
2025. május 16.
Kinek, mikor, melyik?
Az allergiás panaszok kezelésére szolgáló gyógyszerek palettája széles, és a készítmények jelentős része vény nélkül is elérhető. Tabletták, oldatok, orrsprayk, szemcseppek egyaránt enyhíthetik a panaszokat. Nem könnyű a választás. Segítünk eligazodni a kínálatban, és tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben, milyen tüneteknél melyik gyógyszerforma mellett döntsön.
Körülbelül minden 4. ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és az arányuk évről évre nő. Az allergia leggyakrabban allergiás nátha, más néven szénanátha vagy allergiás rhinitisz formájában lép fel. Az allergiás nátha tünetei hasonlóságot mutatnak a légúti fertőzések, így pl. a nátha, influenza vagy a Covid–19 tüneteivel, ami nehezíti annak a kiderítését, hogy pontosan mi is áll a panaszok hátterében. Az allergiás nátha diagnózisának felállítása orvosi feladat, csakúgy, mint a pontos kiváltó ok(ok) kiderítése is, amely pl. allergénspecifikus bőrteszttel lehetséges. Azonban a tünetek alapos megfigyelése hozzásegíthet a betegség azonosításához és hatásos kezeléséhez.
Figyelje meg ön is a tüneteit!
Lehetséges, hogy ön is allergiás náthával küzd. A szénanátha 4 fő tünete közül:
- orrfolyás,
- orrdugulás,
- tüsszögés,
- orrviszketés,
legalább 2-nek az észlelése fontos a betegség felismeréséhez. A 2 tünet közül az egyik az orrfolyás vagy az orrdugulás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább 1 órán át, hetente több napon át fennállnak; vagyis nem csak egyszeri orrfolyásról vagy egy átmeneti orrdugulásról van szó.
A tünetek fennállásának időtartamát illetően:
- az allergiás nátha lehet egész éven át tartó ún. perennális, ha pl. házipor, állati szőr váltja ki a tüneteket,
- de lehet évszakokhoz kötött, ún. szezonális is, amikor bizonyos pollenek (pl. mogyorópollen, pázsitfűfélék pollenje) az allergének.
A szénanátha tünetei nem szűkülnek az előbb felsoroltakra, ugyanis felléphet még:
- torokviszketés, torokfájás,
- szem viszketése, vörösödése, könnyezése,
- köhögés, fulladás,
- hőemelkedés,
- fejfájás,
- fáradtság,
- alvászavar is.
Szénanátha esetén az antihisztamin hatóanyagok jelentik az alapkezelést
Hasznos tudni, hogy az emberi szervezetben a hisztamin az a molekula, amely felelős a szénanátha szerteágazó tüneteinek kialakulásáért. Ebből következik, hogy az allergiás nátha panaszainak kezelésében a hisztamin hatását gátló, ún. hisztamin1-antihisztamin hatóanyagok, röviden H1-antihisztaminok jelentik az elsődleges terápiás választást.
Kell-e szedni az antidepresszánst, ha elmúltak a tünetek?
2025. április 19.
A depresszió egy komoly betegség, így igazi megkönnyebbülés a páciensnek, ha a terápia hatására enyhülnek, esetleg el is múlnak a vele járó tünetek. Sokaknak az az első gondolata ilyenkor, hogy nyilván nem szükséges tovább szedni az orvos által rendelt gyógyszert, gyógyszereket, hiszen minden rendben. De vajon tényleg így van? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere válaszolt a kérdésre.
A részleges tünetmentesség sokaknál elérhető
A depressziónál, mint minden más krónikus betegségnél érdemes ismerni a remisszió fogalmát, ami tulajdonképpen a tünetek részleges vagy teljes visszahúzódását jelenti. Az amerikai Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorder (DSMD) meghatározása szerint a depresszió teljes remissziójáról akkor lehet beszélni, ha az elmúlt két hónapban nem jelentkezett ezzel kapcsolatos zavaró tünet. A részleges remisszió arra az állapotra vonatkozik, amikor az előző major depressziós epizód óta fennállnak még tünetek, de nem teljesül a diagnózis teljes kritériumrendszere, vagy ha kevesebb, mint két hónap a tünetmentes időtartam. A teljes remisszió viszonylag kevésszer fordul elő, de a tünetek részleges visszahúzódása az esetek közel 40%-ában megfigyelhető egyéves kezelési időszakon belül.
Meddig kell szedni az antidepresszánsokat?
A depressziót átélő páciensek életminősége olyan komoly romláson mehet keresztül a betegség hatására, hogy igazán jelentős felszabadulást élnek meg, amikor a tünetek – akár csak részben – elmúlnak. Ez nagyon örvendetes és kívánatos változás, de ilyenkor is résen kell lenni, nem szabad, hogy a páciens átessen a ló túloldalára – hangsúlyozza Veres doktornő. – A depresszió ugyanis hajlamos a kiújulásra, az erre érzékeny személyeknél akár kisebb megrázkódtatás is elég a visszaeséshez. Ezért a legtöbb szakember szerint az antidepresszánsokat a remisszió, vagyis a tünetek teljes vagy részleges visszahúzódása után még legalább 6 hónap kell szedni. Kutatások szerint azoknál a pácienseknél, akik túl korán abbahagyták az elrendelt antidepresszánsok szedését, a következő 6 hónapban 35%-os volt a visszaesés.
Óvjuk környezetünket!
2025. április 14.
Mit tegyünk a már lejárt vagy nem szükséges gyógyszereinkkel?
A gyógyszerhulladékokat szakszerűen és felelősségteljesen kell gyűjteni. A gyűjteni szó itt azért lényeges, mert veszélyes hulladékról van szó, a környezetünket és a természetes ivóvizeinket károsítjuk akkor, amikor felelőtlenül a kukába, a mosogatóba, a WC-lefolyóba dobjuk vagy öntjük, netán elégetjük a már feleslegessé váló gyógyszereinket, amelyek még a hatóanyagok egy részét és azok bomlástermékeit tartalmazzák, így természetkárosítók.
Különösen veszélyes gyógyszerhulladékok • az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek. • a női nemi hormonokat tartalmazó fogamzásgátlók, mert megváltoztathatják azoknak az élőlényeknek a szaporodóképességét, amelyeknek a szervezetébe bekerülnek. Érdemes félévente egyszer átnézni a házi patikánkat, van e közötte lejárt készítmény. Ebben gyógyszerésze is a segítségére lehet.
Felelősen vásároljunk gyógyszereket, étrend-kiegészítőket!
Bár a nagyobb mennyiség (kiszerelés) átlagosan olcsóbb, vásárláskor érdemes megnézni a készítmény lejárati idejét, hogy tényleg elfogy-e addigra, és van-e szükségünk a nagyobb kiszerelésre. Ez leginkább akkor fontos, ha még nem is ismerjük a készítményt, vagy csak ritkán van rá szükségünk. Ilyen esetben érdemes a kisebb kiszerelést választani. Ugyancsak, ha új receptköteles gyógyszerkészítményt, vagy új helyettesítő gyógyszert váltunk ki, érdemes egyszerre csak 1 havi gyógyszert kiváltani, kitapasztalni az új gyógyszer hatását. Az is lehet, hogy legközelebb az előzőleg használt gyógyszerünket válthatjuk ki, mert már nem hiánycikk.
Mit ne tegyünk?
Ha a gyógyszer még nem járt le, de már nem lesz rá szükség, semmi esetre se ajándékozzuk el olyan betegnek, aki azt a gyógyszert használja, és ne is fogadjunk el ilyen gyógyszert. Ilyenkor nem lehetünk biztosak, hogy megfelelően volt-e tárolva a készítmény, és megfelelő-e a minősége.
Mit tegyünk?
Az otthonunkban megmaradt vagy lejárt gyógyszereket amíg nem visszük vissza a patikába, addig biztonságos helyen kell tárolni. Térítésmentesen leadható bármelyik gyógyszertárban vagy a betegtérben elhelyezett gyógyszerhulladék-gyűjtő dobozokba téve. Ilyen dobozokkal találkozhatunk nagyobb drogériákban is, melyek étrend-kiegészítőket forgalmaznak. Mivel nem újrahasznosíthatóak a leadott gyógyszerek, ezért veszélyeshulladékégetőkben kerülnek ártalmatlanításra.
A lakosságnál lévő gyógyszerek, amelyeket már nem szabad vagy nem kell bevenni, hulladéknak minősülnek. Mi legyen velük?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...83