sub

Információk, érdekességek

Ki mint veti ágyát...

2024. július 04.

Ha reggel derékfájással ébredünk, az a rossz minőségű alvás jele is lehet?

Fotó: jopanuwatd © 123RF.comA „pihenés” szükségessége és indokoltsága a mindennapi igénybevétel után az izomzat és az ízületi porcok mellett – mint mozgásszervi egység – talán leginkább a gerinc szempontjából lényeges, amit az is igazol, hogy a legtöbb reggeli panasz is a nyak és a keresztcsont között a gerinc valamelyik szakaszára vagy éppen a teljes gerincre vonatkozik.

A gerincproblémák és az ezekkel kapcsolatos fájdalmak egyik első és talán leggyakoribb oka a csigolyák közötti porckorongok túlterhelése. Egyértelmű, hogy a testhelyzetek közül a vízszintesen fekvő állapot jár a legalacsonyabb porckorong- terheléssel, tehát a „kipihenést” ez szolgálja a leghatékonyabban, éppen ezért ezt a lehetőséget kell biztosítani és kihasználni az alvási időszakban.

Széles körben kedveltek a memóriahab felszínű matracok, melyek a felszínen felveszik a testsúly függvényében a testkontúrok által kialakított benyomódási alakzatot, és ezzel egyidejű fekvőhelyzetstabilitást is eredményeznek, biztonsággal elkerülve az érintkező pontokon a bőrirritációs károsodásokat és a következményes panaszokat, s közben a gerinc nem deformálódik.

  • A túl kemény felület (matrac) esetén az alvás során a szükségesnél gyakrabban kell testhelyzetet változtatni, ami az alvás folyamatosságát és mélységét kedvezőtlenül befolyásolja, illetve a szükségesnél több izomaktivitást igényel. Emellett a nyomáspontokon kellemetlen fájdalmak jelentkezhetnek.
  • A túl puha matrac lehetővé teszi a testfelület érintkező pontjainak túlzott besüppedését, ami az élettani gerincgörbületek alakjának deformálódását, és ezzel a porckorongok rendellenes terhelését okozza.

Mennyi folyadékot kell fogyasztani?

2024. július 02.

Fejfájás, karikás szemek, petyhüdt bőr, gyengeség, enerváltság, székrekedés, altesti bajok: számos panasz hátterében egy egyszerűen elkerülhető probléma, a vízhiány áll. Ha kicsit jobban odafigyelnénk arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, sok más mellett ezek a kellemetlenségek is megelőzhetők lennének. 

Mennyi folyadékot kell fogyasztani? post thumbnail imageA vizet nem véletlenül tekintik az ősi mitológiák az élet alapelemének, teremtő ősanyjának: az emberi szervezet létfontosságú alkotórésze. A vérkeringést fenntartja, gondoskodik a tápanyagok oldásáról, felszívódásáról és szállításáról, a méreg- és salakanyagok kiválasztásáról, kiürítéséről, a bőr rugalmasságáról és hűtéséről, a tüdő párásításáról, mozgásszerveink „olajozottságáról”, sejtjeink, szöveteink felépítéséről. A víz élettani funkcióit felsorolni is nehéz, testünk egészséges működése elképzelhetetlen a kiegyensúlyozott folyadékháztartás nélkül.

Napi nyolc pohár

Testünk mintegy kétharmadát víz alkotja, de ennek mennyisége nem állandó: a kilégzés párájával, a bőr pórusain át a verejtékezéssel, illetve a salakanyagokkal, a vizelettel és a széklettel naponta több liternyi víz távozik a szervezetből, amit pótolni kell. Természetesen a folyadékszükséglet az életkor és a testalkat szerint eltérő. Érthetően más mennyiségre van szüksége egy csecsemőnek és egy felnőttnek, és nem azonos a vízigénye egy kistermetű, vékony, illetve egy nagydarab, testes embernek sem. 

Más körülmények, az élethelyzet (várandósság, szoptatás, idős kor stb.), a jellemző tevékenység is befolyásolja a folyadékigényt, így például a hormonális változások, az egészségi állapot, a testhő és a külső hőmérséklet, a levegő páratartalma, a fizikai aktivitás mértéke és sok egyéb tényező is. Átlagosan 30 ml az a mennyiség, amelyet naponta testtömeg-kilogrammonként ajánlott elfogyasztani, vagyis egy 80 kilós felnőtt embernek napi 2,4 liter folyadékra van szüksége. Ezek szerint tudományosan is igazolható az a régi jó tanács, amely napi nyolc pohár vizet ajánl a jó egészséghez!

Intő jelek

Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszerűen elfelejtkezik az ivásról. Ismerős napirend: reggeli helyett felhajtunk egy kávét, bekapunk egy péksüteményt, a munkanapokon a gyors ebéd inkább száraz, ritkábban tartalmaz levest is, utána újra kávé következik, ami ráadásul még vízhajtó hatású is. Az eredmény tompa fejfájás, bágyadt, enervált hangulat, lendületvesztés, a bőrön megjelenő finom ráncok, a szem alatt sötét karikák, az összpontosítási képesség csökkenése, nyelvszárazság, kisebb mennyiségű, esetleg csípős vizelet.


Az öngyógyítás titkai: az egyensúly az aktivitás és a passzivitás között

2024. június 22.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha jól megnézzük a test öngyógyítása a világ legtermészetesebb dolga. Gondolj bele, ha egy kicsit elvágod a kezed, ez a vágás viszonylag hamar begyógyul. S ha továbbgondolod a vágás példáját, miért ne lehetne képes a test bármilyen elváltozást helyreállítani önmagán? Az csak egy dogmává vált feltételezés, amit sokan és nagyon erősen hisznek, hogy vannak olyan változások, amelyek "gyógyíthatatlanok". Ezer és ezer példa igazolja, hogy a test öngyógyító funkciója hatalmas mértékben túlszárnyalja az orvostudomány képzeletét.  

Vajon milyen belső állapotok, s milyen mechanizmusok befolyásolják a test működését?

A modern tudomány szerint az, ahogyan a világ jelenségeit megfigyeljük és értelmezzük az óriási jelentőséggel bír, hiszen befolyásolja a tapasztalatunkat. A legszemléletesebb példa az a kísérlet, melyet Deepak Chopra a világhírű orvos írt le az egyik könyvében. Egy placebo hatást vizsgáló kutatás egyik elemeként náthavírusokat juttattak közvetlenül a kísérleti alanyok orrnyálkahártyájára, akik nem tudtak erről. Megdöbbentő volt az eredmény, amelyet nagyon kevés tudományos szaklap hozott le Pedig nagyon fontos következtetéseket jelenthet. A résztvevők mindössze 12 %-a betegedett meg, s ez az arány nem növekedett még akkor sem, amikor hideg vizet itattak velük, vagy más hasonló fizikai hatásnak tették ki őket! Viszont jelentősen növekedett a megbetegedettek aránya, amikor a hatásokra valamilyen módon felhívják az illető figyelmét. Mi lehet az ok? A gondolati folyamat bekapcsolódik a saját testi állapot érzékelésébe, s öntudatlanul befolyásolja azt. Ebben az esetben létrehozza a betegséget, adott esetben viszont feloldja azt.


A kamaszkori változásokon is átsegít a sport

2024. június 13.

A kiskamaszok sportágválasztása nem könnyű feladat, főleg akkor, ha a család nem jár előttük követendő példával. Valahol el kell kezdeni – még a sovány, túlsúlyos vagy önbizalom-hiányos gyermeknek is! Dr. Muzsik Réka, a szentesi Pingvin Patika vezetője, sporttáplálkozási tanácsadó, fitneszinstruktor tanácsai az elindulás előtt álló gyerekeknek és szüleiknek szólnak.

A kamaszkori változásokon is átsegít a sport post thumbnail imageA mindennapos testnevelés fontossága

2012. szeptember 1-től minden köznevelési intézményben kötelezően bevezették a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra váltható ki például iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet edzéseivel.

Ez az intézkedés egy komplex iskolai testmozgásprogram része, mely biztosítja az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást. A sportolással kapcsolatban pozitív érzelmeket alakít ki, élményszerű, változatos mozgástanulást tesz lehetővé. Rendkívül fontos a preventív hatása is, hisz ezáltal a diákok kevesebbet ülnek rossz testtartásban a televízió vagy a számítógép előtt.

Kell a jó példa!

A serdülőkorú gyerekek, vagyis a 11-12 – 18-20 év közötti fiatalok nagy hormonális változáson mennek keresztül, ami sokkszerű hatást gyakorol a testükre és lelkükre egyaránt. Ám ezekre a változásokra minden szervezet máshogyan reagál! Emiatt láthatunk fejletlen izomzatú, vékony testalkatú és túlsúlyos kamaszokat egyszerre, ugyanazon korcsoportban.

A család szerepe azonban minden esetben meghatározó. Ha rendszeresen együtt mozognak, sportolnak, a gyermek ezt látja, követi, és így szereti meg a sportot. Ez segít könnyebben feldolgozni a kamaszkori változással együtt járó stresszt. A gyermekkor mozgásos aktivitásának hiánya később már nehezen pótolható.

Körülbelül 14 éves korig leginkább az állóképesség fejleszthető – magyarázza dr. Muzsik Réka. Főleg a futás, úszás, biciklizés, játékos sportmozgások ajánlottak. A csontozat a saját testsúlyos edzésre, ugrásra szilárdul, tömör és vastag lesz. Ez késleltetheti az időskori csontritkulás kialakulását. Súlyzós gyakorlatok is végezhetők már ebben a korban, de ilyenkor elengedhetetlen a test biológiai fejlettségének pontos ismerete. Minden esetben egyéni edzésterv kialakítása szükséges!

Mit sportoljon egy fejletlen izomzatú kiskamasz?

Táplálkozásában kapjon nagy hangsúlyt a megfelelő fehérje- (például sovány hús, tojás) és szénhidrátbevitel (például rizs, zab, banán); kisebb arányban a telítetlen zsírok bevitele (például hidegen sajtolt növényi olajok), hiszen ez elengedhetetlen a megfelelő hormonális működéshez. 14 éves kortól edzőteremben is edzhet szakember felügyelete mellett. Ebben az életkorban leginkább a saját testsúlyos edzés ajánlott, de személyi edző segítségével már beiktathatók egyes súlyzós gyakorlatok is.


A mozgás hatalma – A mozgás 40%-kal növeli a rákbetegek túlélési esélyeit

2024. június 11.

Bebizonyosodott, hogy a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit.

tongpatong321 © 123RF.com - Mesterséges intelligencia (AI) által generált képA Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói jelentős eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni a daganatos betegek kezelésében. Tanulmányuk a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést vizsgálta. Különleges hangsúlyt kaptak a passzív életmód egészségi kockázatai és a rákbetegek kezelése alatti és utáni mozgás szerepe is. Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új, releváns tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.

Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának rizikóját, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták. Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe. Éppen ezért 5807 rákos beteg adatait vizsgálták meg, amelyek a 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek. A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb mozgást végeztek az adott időszak alatt (tehát pl. gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más, kardiojellegű mozgást végeztek), aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.

Döbbenetes eredmények

Az eredmények azt mutatták, hogy kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40%-kal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívak! Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális és a bőrdaganatot is. Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is érvényesek voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömegindexet is. Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal. További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30%-kal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított. Ezek a megállapítások mindenképpen nagy lendületet kell, hogy adjanak a rákbetegeknek, hiszen ilyen egyszerű módon rengeteget tehetnek magukért.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...154