Információk, érdekességek
A légkondicionáló berendezések helyes használata és karbantartása
2026. július 29.
A nyári hőhullámok idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását. A biztonságos működéshez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen.
A túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.
Amennyiben ezek az intézkedések nem elegendők, a légkondicionálás segíthet a megfelelő hőmérséklet biztosításában. A túlzott hűtést kerülni kell: a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 °C-ot, hőségriasztás idején pedig a 27–28 °C-os beltér is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből a meleg kültéri környezetbe lépünk.
A klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, mely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőrünk kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük.
Egészségünkre
2026. július 27.
Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra
A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.
Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.
Fogyjon okosan
2026. július 23.
A "tudatos fogyás aktív programja" a súlycsökkentés tévhiteirõl
Tudatosság és aktivitás. Nem olyan egyszerû, mint ahogy hangzik, fõként ha testsúlycsökkentésrõl, életmódváltásról van szó. Ha elkezdjük, rengeteg kitartásra és akaraterõre lesz szükségünk. Ha szakemberhez fordulunk, akkor sokkal könnyebb kitartani, ill. a háziorvos vagy a dietetikus szaktudása elengedhetetlen egészséges életvitelünk kialakításához.
Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, a Tudatos Fogyás Fórumának szakembere most a ételeink tápanyag- és energiatartalmával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában nyújt segítséget.
Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek
Ez az egyik legalapvetõbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezzük a diéta fogalmát. Jegyezzük meg: nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelenül, rosszul összeállított étrend. Pl. a zsiradékok sem egészségtelenebbek a gyümölcsöknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben elõfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.
Ha mindenütt sajog...
2026. július 05.
Küzdenünk kell ellene, hogy a különbözõ fizikai fájdalmak megakadályozzanak minket az élet kisebb-nagyobb örömeinek élvezetében.
Hiszen módunkban áll csökkenteni romboló hatásukat a hétköznapokban, csak fokozott figyelmet kell szentelnünk rá.
Egyes esetekben az oszteoporózis (csontritkulás), máskor a különféle ízületi bántalmak tehetõk felelõssé a rendszeres fizikai fájdalmakért, de sok egyéb betegség is okozója lehet mindennapi szenvedéseinknek. Mindenekelõtt a szakemberek segíthetnek minket a fájdalom okainak tisztázásában, és annak megállapításában, hogyan enyhítsük õket. Számos hatékony módja létezik a fájdalomcsillapításnak, melyeket személyre szabottan kell alkalmazni, hiszen elõfordulhat, hogy egyénenként eltérõ a hatásuk. Ha az orvosok, képzett természetgyógyászok tanácsai mellett idõt adunk magunknak többféle módszer kipróbálására, minden bizonnyal sikerrel fogunk járni a legeredményesebb megtalálásában. Az alábbiakban rövid körképet adunk arról, mit tehetünk a fájdalmaink enyhítése, a jobb közérzet elérése érdekében.
A nyugtató gyaloglás
2026. június 28.
Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!
"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...177