Információk, érdekességek
Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja
2026. augusztus 16.
Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.
Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?
A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan. Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.
Szenior torna és táplálkozási tanácsadás
2026. augusztus 04.
Az időskor nem betegség címmel február 25-én online folytatódik a Semmelweis Egészség Napok programsorozat a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ szervezésében. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményen az érdeklődők online szenior tornán és táplálkozási tanácsadáson is részt vehetnek, illetve a konzultációval egybekötött előadásokon ahhoz is hasznos javaslatokat kaphatnak, hogyan maradjanak minél tovább aktívak és egészségesek.
A 65 éven felüliek aránya Magyarországon megközelíti a lakosság húsz százalékát. A demográfiai mutatók változása és a születéskor várható élettartam növekedése előtérbe helyezte az időskor aktuális kérdéseit, többek között azt, hogy a hosszabb élettartamot minél tovább jó egészségben töltsék az idős emberek. Egyre inkább felértékelődött a geriátria, vagyis az időskori betegségekkel foglalkozó tudományág szerepe. A Semmelweis Egyetemen 2020-ban a Szent Rókus Klinikai Tömbben jött létre az első magyar Geriátriai Klinika.
15 perces torna
2026. augusztus 04.
Inkább többször keveset, mint egyszer egy izzasztót!
Az egészségre neveléssel és a betegségmegelõzéssel foglalkozó intézmények szakemberei egyebek mellett nem gyõzik hangsúlyozni: többet ér mindennap egy keveset tornázni, néhány "hasznos" gyakorlatot végezni, mint alkalmanként hosszú ideig tartó, intenzív sportolásba, fárasztó testmozgásba kezdeni egyszer-kétszer hetente. Ezen elv alapján mi mást lehetne javasolni mindenkinek, mint hogy legalább egy negyedórát szenteljen az idejébõl test- és légzésgyakorlatokra mindennap?
Tudatosítsuk magunkban: már egy negyedórányi tornával is sokat teszünk egészségünk megõrzése érdekében, ha azt egy nap kihagyása nélkül, rendszeresen végezzük. Az igény teljesítése, miszerint napi negyedórát felszabadítsunk magunknak erre a célra, egyeseknek lehetetlennek, míg mások számára semmiségnek tûnik. Ez utóbbi persze csak akkor, ha már létrejött az elhatározás… Akárhogy is állunk a dologhoz, egy bizonyos: negyedórányi testmozgás is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy "jó formában" maradjunk, fenntartsuk megfelelõ erõnlétünket, kedvezõ fizikai állapotunkat. Csípjünk le hát innen-onnan egy kis idõt - kifogások keresése helyett -, és tornásszunk naponta legalább 15 percet!
A légkondicionáló berendezések helyes használata és karbantartása
2026. július 29.
A nyári hőhullámok idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását. A biztonságos működéshez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen.
A túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.
Amennyiben ezek az intézkedések nem elegendők, a légkondicionálás segíthet a megfelelő hőmérséklet biztosításában. A túlzott hűtést kerülni kell: a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8–10 °C-ot, hőségriasztás idején pedig a 27–28 °C-os beltér is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből a meleg kültéri környezetbe lépünk.
A klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, mely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőrünk kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük.
Egészségünkre
2026. július 27.
Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra
A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.
Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...178