sub

Információk, érdekességek

A sikeres méregtelenítés titka

2024. március 22.

Jó ideje már, hogy a tudósok egyértelműen megállapították az összefüggést a környezetünkben (a külső és belső levegőben), kozmetikai termékekben, tisztítószerekben, tartósítószerekben stb. található különféle szennyező anyagok (méreganyagok) és a betegségek, valamint az elhízás kockázata között.

Tanulmányok sora világosan rámutat a különféle szennyező anyagok egészségünkre gyakorolt káros hatásaira, beleértve a felesleges testsúlygyarapodás veszélyét. Íme az ajánlott tennivalók a sikeres méregtelenítés és fogyás érdekében.

Fogyasszunk minél több természetes élelmiszert!

A káros, mesterséges anyagok elkerülésére főzzünk természetes alapanyagokból, és mellőzzük az adalékokat, pl. emulgeálószereket tartalmazó élelmiszereket. Így többek közt teljes mértékben hagyjuk ki táplálkozásunkból az iparilag feldolgozott élelmiszereket. Friss halat vegyünk a fagyasztott, panírozott helyett; nyers paradicsomból készítsünk szószt, és ne konzerv-paradicsomléből; natúr joghurtot fogyasszunk gyümölcsös helyett stb.

Használjunk természetes tisztítószereket!

Fehér ecet, citrom, szódabikarbóna, eszszenciális olajok… Mind-mind hasznosak lehetnek otthonunk vegyszermentes tisztán tartásához. Az iparilag előállított tisztítószerek, igaz, általában a határérték alatt, de méreganyagokat tartalmaznak, és agresszív hatásúak szervezetünkre nézve. Elpusztítják a rossz és a „jó” baktériumokat egyaránt, ugyanazon az elven működve, mint az antibiotikumok.

Válasszunk egészséges kozmetikumokat

A szépségápolásban használt készítmények tartósítószerei, egyes vegyianyagösszetevői (pl. parabének, kőolajszármazékok, szintetikus illat- és színezőanyagok, szilikonok) károsak lehetnek egészségünkre nézve, megzavarhatják akár a hormonháztartásunkat is. Többek közt a testápolókban, körömlakkokban, dezodorokban, szintetikus tusfürdőkben, fogkrémekben kell figyelni rájuk.


Az időjárás miatt fáj a feje?

2024. március 13.

Fotó: gettyimages.com

Időjárásfrontok jönnek-mennek, és sokan nemcsak az időjárás-jelentésekből „értesülnek” ezekről, hanem a zsigereikben érzik: fejfájás, ízületi fájdalmak, koncentrációs nehézségek, keringési problémák formájában jelennek meg a panaszok.

Az időjárással és főként az időjárás- változásokkal szembeni érzékenység nem betegség, mégis rendkívül sok kellemetlenséget tud okozni. Míg a fiatal és egészséges emberek szinte észre sem veszik, ha változik az időjárás, addig a betegeknél, az időskorúaknál és az elhízott személyeknél fokozottan jelentkeznek a különféle tünetek.

Érdekes módon nembeli különbségeket is felfedeztek: a nőknél gyakoribb az időjárással összefüggő panaszok fellépése. A környezeti hőmérsékletben és légnyomásban bekövetkező változások hatással vannak a vérnyomásra és a pulzusszámra, aminek a következményei a hormonháztartáson és az immunrendszeren is nyomon követhetők lehetnek.

Akár harmadával gyakoribbá teheti az időjárás a fejfájást

Kimutatták egy vizsgálatban, hogy a hőmérséklet 6 °C-kal való emelkedése 36%-kal emeli a migrénes rohamok előfordulási gyakoriságát. A levegő páratartalma is erős hatással van a fejfájós betegek életére: a levegő páratartalmának a 20%-os növekedése körülbelül 22%-kal gyakoribbá teheti a fejfájást.

A fülledt meleg tehát igencsak megkínozhatja azokat, akik fejfájásra hajlamosak. Többen azt javasolják a frontérzékeny, fejfájós betegeknek, hogy vezessenek naplót, amelyben rögzítik, hogy milyen időjárás esetén jelentkezik náluk fejfájás. Ha megismerik a fejfájásuk jellegét, a jövőben könnyebben felkészülhetnek az újabb fejfájós rohamokra, illetve tehetnek azok megelőzéséért.


Kérsz egy csésze finom teát?

2024. március 10.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Nincs is jobb, mint egy csésze finom, gőzölgő, illatos tea - reggel, délután vagy este. A tea a világ egyik legkedveltebb itala, számos országban fogyasztják különféle hagyományok szerint, rengeteg ízben és elkészítési móddal.  

Számos legenda szól a tea eredetéről. Ezek közül a legnépszerűbb az, amely szerint Sen Nung, kínai császár fedezte fel i. e. 2737-ben. Állítólag az uralkodó számára elkészített forró vízbe néhány levél hullott egy fáról. A császár megkóstolta, és úgy találta, hogy a főzet ízletes, frissítő. Körülbelül 2000 évvel később, egy buddhista szerzetesnek köszönhetően, a japánok is megismerkedtek a teával, amely rövidesen mindennapjaik szerves részévé vált. Európába holland és portugál tengerészek juttatták el a teát a 17. század elején, majd Amerikába a 17. század közepén. A teafiltert a 20. században fedezték fel, amellyel akár egy adag tea is kényelmesen elkészíthető lett; ez jelentősen megnövelte a teafogyasztást.

Hogyan fogyasztjuk?

A teaivási szokások a történelmi hagyományoktól és kultúrától függően országonként változnak. Az Amerikai Egyesült Államokban például viszonylag kevés vízzel készítik a teát, amelyet nagyon sok ízben megtalálhatunk. Oroszországban a folyadékbevitel jelentős részét a teafogyasztás adja, sok cukorral, mézzel vagy lekvárral édesítve fogyasztják. Az angoloknál is jelentős mennyiségű tea fogy, de itt a cukor mellett tejet is tesznek a forró italba. Kínában elkészítése és fogyasztása is különleges: kis csészékben, többször felöntve készítik, és az ünnepi események elengedhetetlen tartozéka. Kenyában és Indiában általában forró tejjel, cukorral és többféle fűszerrel (pl. kardamommal) főzik, és szintén kis csészékkel fogyasztják. Japánban fontos rituális szerepe van a teafogyasztásnak, itt leggyakrabban tej és cukor nélkül a zöld tea fogy.

A tea öt típusa

A teafajták közötti különbség a teanövény feldolgozásának módjától, valamint a levelek oxidációjának mértékétől függ. Ez utóbbi felelős az egyes teák jellegzetes színéért.

A tealevelek erjesztése során kémiai fermentációs folyamatok (oxidáció) mennek végbe. Ennek során az antioxidánsok, a klorofill, valamint az aminosavak bomlása alakítja ki a teára jellemző színt, illatot, aromát. Míg a fekete tea jelentős oxidációs folyamaton esik keresztül, addig a zöld teát nem fermentálják. ·  

  • Fekete tea: a legnépszerűbb teafajta; a világon termelt összes tea 78 %-át teszi ki. Teljesen oxidálódott (fermentált) tealevelekből készül. Erős, mély, gazdag ízű, színe a borostyánéhoz hasonlít.
  • Oolong tea (wulong vagy kék tea): nagyobb tealevelekből készül, részlegesen (20-80%-ban) fermentált. Rendkívül változatos színe a zöldesszürkétől a sötétborostyánig és a mély gesztenyebarnáig terjed; íze és illata is sokféle lehet.
  • Pu-erh tea (hagyományos kínai nyelven: „fekete” vagy „sötét tea”): lassú fermentációval készül, oxidált vagy nem oxidált levelek felhasználásával. Különösen nagy méretű, szép színű levelekből áll, íze jellegzetesen földes, „dohos”.
  • Zöld tea: fermentáció (azaz oxidáció) nélkül készített tea. A főzet színe a zöldestől egészen a sárgáig terjed. Az íze friss, könnyű, kifinomult és – fajtától függően – a fűhöz hasonlótól a virágosig változhat. Bizonyos zöld teákra egyfajta édes és „umami” íz is jellemző lehet.
  • Fehér tea: alapja bizonyos kínai teanövényfajták lágy, még ki nem nyílt bimbói, amelyeket alacsony hőfokon (vagy a napon) lassan szárítanak meg. Jellegzetessége a lágy íz és a halvány szín.

Böjti szelek fújnak… Érkezik a tavasz, tisztíts, tisztulj!

2024. március 07.

A böjt hagyománya nem csak a keresztény vallások gyakorlói számára lehet fontos - a tavaszi megtisztulás és megújulás a természet ősi törvénye.  

A természet örök körforgásában benne van a teremtés maga, s az élet alaptörvénye. Az elmúlás a szűkösség, az új és a bőség születése egyaránt. Februárban mindkettő megtalálható, az elején még bőség, mulatozás és jó remények, a végén pedig a böjti időszak. Böjt idején megtartóztatjuk magukat, nem mulatozunk, böjtölünk, a természet még nem született újjá. Ennek a varázsnak az előszele érezhető. Az elmúlás. A böjttel pedig visszahúzzuk energiáinkat, megtisztulunk és új erővel, megújult vitalitással születünk újjá húsvétkor, mint a természet tavasszal. A régi emberek ezekkel az ünnepekkel együtt élve biztosították egységüket a világgal, istennel és az egészségükkel.

A böjt nem azt jelenti, hogy nem eszünk

A kereszténység tanítása szerint a húsvétot megelőző hat hét a böjt időszaka, de maga a böjt minden nagy vallásban és kultúrában jelen van. Alkalmazták a perzsák, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is. Általános értelemben az élvezetektől, az örömöktől való tartózkodást jelenti, sok helyen nemcsak az evésre, húsevésre, de az alkoholfogyasztásra, sőt, a borotválkozásra és a tisztálkodásra is vonatkozik. Nem kötődik kizárólag a testhez, inkább egy szellemileg vezérelt, lelkileg átélt folyamat.

Nem úgy kell elképzelni, hogy aki böjtöl, az aszkéta, aki ül egy hegy tetején, szenved, és még levegőt is ritkán vesz. Szó sincs róla. Ha ugyanis az ember tudja, hogy a szervezetével valami jót tesz, akkor ennek a biztonságnak megfelelő folyamatok indulnak el a testében. Ehhez nem kell vallásos hit, inkább valami bizakodó elvárás. Nem szenvedni kell, éhezni sem, csak figyelni arra, miből és mennyit eszünk. Sok gyümölcsre, zöldségekre és rengeteg folyadékra van szükség.


Tudta ezt a kalciumról és a D-vitaminról?

2024. február 23.

A csontok védelme elsősorban a csontritkulás és a következményes csonttörések megelőzését jelenti. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a D-vitamin önmagában való alkalmazása ehhez kevés. Ellenben a D-vitamin és a kalcium kombinációja segíthet leküzdeni a csontritkulás jelentette „néma kórt”, és jelentősen mérsékelheti a csonttörések gyakoriságát.

Fotó: 123rf.comMekkora bevitelre kellene törekedni?

  • D-vitaminból napi 600 NE bevitele javasolt a fiatal férfiaknak és a menopauza előtti korban lévő nőknek; míg napi 800 NE adag ajánlott az idősebb korúaknak.
  • A menopauza előtt a nőknek, illetve a férfiaknak napi 1000 mg kalcium bevitele javasolható. A menopauza utáni időszakban a nők kalciumigénye fokozott, napi 1200 mg-ra tehető.

A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:

Mégsem árt a „sok” kalcium!

Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.

A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.

A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...151