sub

Információk, érdekességek

Békákat otthon is menthetünk!

2024. április 06.

fotó: roziutazik.huA vízóraaknák, pincék fogságába került békák problémája egy kevéssé ismert, ugyanakkor az ország és a lakosság jelentős részét érintő természetvédelmi ügy.  Figyelembe véve a hazai lakóépület-adatokat, a mintegy 2,3 millió családi ház jellegű épületet, könnyen előfordulhat, hogy szárazföldi életmódot folytató békáink akár sokezres nagyságrendű állományán segíthetünk országosan alig egy-két perc alatt, hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangy, a barna ásóbéka, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve végleg csapdába kerülhetnek és lassan eléhezve akár évekig, a halálukig sínylődhetnek.

Már önmagában az állatok pusztulása is jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban. A kétéltűek közé tartozó békáknak (még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is) ugyanis vízre van szüksége a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez.

Hogy miért baj ez? Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe. A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont.

Szerencsére a bajba jutott békákon nagyon gyorsan és egyszerűen segíthetünk azzal, ha az állatokat a vízóraaknákból, pincékből kiemelve (akár puszta kézzel is megtehetjük ezt) a kertben elengedjük, illetve ezeket a „békacsapdákat” márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük. Ha pedig még ennél is többet szeretnénk tenni ezekért az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül érdekes megjelenésű és viselkedésű állatokért, vagy éppen gyönyörködni szeretnénk a zöld varangyok elképesztő fuvolázó hangjában, a kertben gyorsan készíthetünk peterakóhelyet, illetve békagarázsokat, nappali békamenedékeket is számukra.


Gondolkodjunk el!

2024. április 01.

Festmény: Vészabó Noémi: A szentély homálya (100cmx100cm, vászon)

„Nincs mit felvenni” – e megállapítás után pánikszerűen rohanunk egy plázába, és – mintha az életünk függne tőle – szorgalmas vásárlásba kezdünk.

Elfog a vásárlási láz, de valójában valami jutalmat akarunk adni magunknak, vagy pedig nincs megfelelő önbizalmunk. Azt hisszük, hogy az új ruha majd megadja mindazt a hiányt, amitől szenvedünk? Lehet, hogy pillanatnyilag enyhíti, de ez egy ördögi kör.

Vannak, akik teljesen rákapnak az állandó vásárlásra és halmozzák a szerzeményeiket. Vannak olyanok is, akik nem is veszik fel, csak címkével együtt gyűjtik a gardrób-szekrényben. Akkor meg minek az új ruha? Mert bizonytalanok, és annak ellenére, hogy komoly készletet halmoznak fel, akkor is érezhetik úgy, hogy nincs mit felvenniük. Az üzletek hatalmas áradattal csalogatnak minket, és szinte rákényszerítenek a vásárlásra. Ömlik a sok műszálas ruha mindenhol, azután pedig szeméthegyek lesznek a kidobott cuccokból. Komoly gondot okoz az országoknak, hogyan tüntessék el a sok millió tonnányi műanyagot. Azt már nem is írom, hogy mi van az óceánokban…

Az élelmiszerekkel ugyanez a helyzet. Mindenki halomra vásárol, mintha mindig attól rettegne, hogy éhen hal. A kosarukba válogatás nélkül dobálják be a tartósítószerrel, műanyagokkal, aromákkal és különböző vegyi anyagokkal dúsított termékeket, ahelyett, hogy kicsit tudatosan vásárolnának. Aztán csodálkoznak, hogy különböző intoleranciával, allergiával küzdenek, hiszen a feldolgozott és ízfokozóval kezelt élelem sok problémát okozhat az ember szervezetében. A cukros és értéktelen édességek helyett érdemes lenne inkább gyümölcsöt enni, a sok szénhidrát helyett inkább rostos zöldségeket beiktatni az étkezésbe, azzal csak jót tehetünk. Idényjellegű zöldségeket érdemes fogyasztani.

Ennek az őrületes vásárlási láznak kemény következménye is van: nagyon gyakran a kukában landol a drága pénzért hazavitt ételek egy része. Lejár a szavatossága, nem ízlik, megszárad.

Az emberek tömik magukba a rengeteg ételt, elhíznak, betegek lesznek, majd orvosra és gyógyszerre költenek vagy fogyókúrás termékekre. Pedig a táplálkozással megalapozhatnák az egészségüket, életüket és gyermekeik jóllétét is. Van egy régi mondás, miszerint:„az vagy, amit megeszel”, és tényleg! Ha tartósítószerrel tömjük tele magunkat, akkor nem számíthatunk egészséges emésztőrendszerre, ha tiszta élelmet fogyasztunk, otthon főzött, jóízű ételt – és nem az egyes éttermek hamis hamburgerét és „nem romló” krumpliját –, akkor az étel áldássá válhat és az egészséget táplálja. Továbbá kevesebb eséllyel kerül a kukába, és máris sokat tettünk önmagunkért. Ha tudatosan vásárolunk ruhát, ételt, akkor nem a szemétdombok felhalmozott hegyeit pénzeljük, hiszen szomorú belegondolni abba, hogy a keményen megkeresett munka gyümölcse az lenne, hogy végül a kukában landol a megvett termék!


Minek alapján hozunk döntést?

2024. március 29.

Szeretjük azt gondolni, hogy életünk döntéseit alapvetően racionális módon hozzuk meg. Akár a nagy kérdéseket, mint továbbtanulás, családalapítás, munkahelyváltás, vagy a kisebbeket (hová menjünk nyaralni, mit vegyünk a gyerek születésnapjára), mérlegelni igyekszünk a pró és kontra érveket, végigvenni a lehetséges következményeket, hogy aztán hirtelen felindulásból válasszunk egy lehetőséget. Magunk sem tudjuk észérvekkel megindokolni, miért, egyszerűen csak azt érezzük jobbnak.

Fotó: 123rf.comMert bár a racionális döntéselmélet fontos kutatási terület, és sok társas jelenség, folyamat megértéséhez nyújthat segítséget, pontosan tudjuk, hogy önmagában nem képes előre jelezni, de még teljesen megmagyarázni sem az egyének választásait.

Hisz mindennapi tapasztalatunk, hogy a patikamérlegen egyensúlyozó észérvek mellett szinte minden döntési helyzetben szót kérnek az érzelmeink, az indulataink, a magunk által is irracionálisnak tekintett vágyaink, vagy épp csak a személyes ízlésünk. Tudjuk, hogy este kilenckor nem lenne szabad franciakrémest ennünk, de van az a vágyakozás, amely felülírja a józan ész intelmeit.


Miközben persze épp elégszer döntünk racionális szempontok alapján ahhoz, hogy ezen szempontok igen – is fontosak legyenek.

Hogy egy-egy döntésünk mennyire racionális, nagyban függ a rendelkezésre álló, ténylegesen felhasznált és a figyelmen kívül hagyott információk mennyiségétől. Ha nem optimális az információval való ellátottságunk, kénytelenek vagyunk a megérzéseinkre, érzelmeinkre vagy a puszta szerencsére hagyatkozni. Ami önmagában nem baj, csak a választásunk nem lesz védhető, vagy legalábbis észérvekkel indokolható.

A tudás hatalma

Szükségünk van információkra, hogy legalább az esélye meglegyen a racionális döntésnek.
• Fontos, hogy a megfelelő információk hoz jussunk.
• Természetesen fontos a mennyiség. Viszont van olyan eset is, amikor az információ mennyisége nem számít. Pl. ha pénzfeldobósat játszunk, és egymás után tizenötször fej lesz az eredmény, mennyi az esélye, hogy tizenhatodszorra írás legyen? A válasz egyszerű, az esély pontosan 50%. A plusz in formáció itt fölösleges.
• Lényeges mindezek mellett az információ hitelessége is, és manapság talán ezzel akad a legtöbb gondunk. Az információs
társadalom korában élünk, ez már közhely, és tapasztaljuk, hogy nap mint nap olyan mennyiségű információ zúdul ránk (főleg elektronikusan), hogy azt feldolgozni sem tudjuk.

A hitelességét ellenőrizni pedig még kevésbé. Nem mintha teljesen eszköztelenek lennénk, egyszerűen csak az esetek nagy részében túl sok időt és energiát igényel, hogy a megalapozott, tényszerű híreket, tudnivalókat kiszűrjük a hivatkozások tengeréből. A világ dolgainak nagy részében egyszerűen nem vagyunk szakemberek, így nem csak azt nem tudjuk eldönteni, hogy tényleg az a vakcina a leghatásosabb-e, vagy az a biztosítás nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, de azt sem, hogy az ezekről szóló híreknek mennyire hihetünk.


Hozd rendbe a növényeidet! Gyors ápolás márciusban

2024. március 22.

Március hava a természetben az újjáéledés, újrakezdés és kivirulás ideje. Még szobanövényeink, akik cserépben nevelkedtek, és gyakran túltenyésztett fajták is, érzékelik, hogy megérkezett a tavasz, újjáültetésre és kényeztetésre vágynak. Mit tehetünk, ha elfoglaltak vagyunk, de szép szobanövényeinkhez is ragaszkodunk?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Először is meg kell vizsgálnunk, vannak-e túl kényes fajták. Mert velük bizony rendszeresen kell foglalkozni. Kényesség lehet a hőigény, esetleg a hő rossz tűrése, a vízigény, vagy éppen a föld rendszeres pótlása, esetleg egészen speciális, pl. homokos föld. Ezeknek a növényeknek igyekezzünk speciális igényeiket is rendszeresen kielégíteni, vagy inkább ajándékozzuk el őket, ha nem szeretnénk a biztos halálba küldeni őket.
A gyors növényápolás egyébként egy kis szervezéssel kivitelezhető.

Mi történik tavasszal, mire van szükség?

Tavasszal a fény erősödik, még a legsötétebb szobában is, mérsékelt égövön, és növényeink érezve ezt, szeretnének kicsit felépülni. Ahhoz hasonlatos ez, mint mikor mi emberek tavasszal szeretnénk magunkat egy kicsit rendbe tenni, fittebbé varázsolni és fogyókúrába, vagy rendszeresen wellness kúrákba kezdünk. A növényápolás egyik fontos miértje, hogy tavasszal szokták ezt végezni, ekkor tesz a legjobbat a növénynek, és hacsak nem végzed el ezt a metódust negyedévente, akkor bizony mostanra már kimerült minden tartaléka a növénykédnek.

Milyen elemekről van szó?

Először is, főként a földről kell beszélnünk, de nem szabad megfeledkeznünk a porosságról, vagyis a tapadási tényezőről.

A föld természetesen a legtöbb növény esetében virágföld, amely sokszor műtrágyával dúsított, vagyis vegyileg szennyezett, és bizony kevéssé tesz jót. Ha vidékről, vagy valamilyen ép, tehát nem beteg baktériumos, gombás kertből tudsz szerezni némi földet, akkor virágfölded helyett vagy éppen mellé nyugodtan alkalmazz ebből. Készíts keveréket. A kettő földet átültetéskor érdemes alulra, a gyökérzónához tenni.
 
A földnek a cseréje természetesen jó ötlet, de nem minden növény viseli el. Az érzékenyebb fajták esetén a földet inkább csak visszapótolni kell a locsolási területen, általában a szár körül, ahol a föld a mini-erózió hatására eltűnik, összemosódik. Ha tápanyagban gazdag földet teszünk ide, akkor mindenképpen jól járunk, mert locsolások során ez a tápanyag lemosódik majd a gyökerekhez. Esztétikailag is szebb, hogyha nem üreges, hiányos a növény földje.

Ha nagyon el van sózva a talaj, akkor fehér, vagy barnásfehér kicsapódás látható a szár körül a földje tetején. Ez esetben inkább próbáljunk vitamin és tápoldat-mentes földkeveréket választani. Figyeljünk arra is ezentúl, hogy mivel öntözünk. A sóoldatokat, tápoldatokat csak igen ritkán szabad használni. Ha mindenképp pótolni szeretnénk, érdemes néha szénsavmentes ásványvízzel megöntözni növényeiket.


Sünpara a kertben: vigyázzunk rájuk!

2024. március 18.

Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák. Figyeljünk oda tüskés társbérlőinkre, óvatosan bolygassuk a lomb- és rőzserakásokat! Sünbarát útmutató néhány lépésben.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen teljes családok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényihulladék-rakással kell dolgoznunk – akár nyáron, akár télen –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

  • első lépésben, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün;
  • ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
  • lehetőség szerint soha, az év egyik hónapjában se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (ez amúgy is tilos), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, így szó szerint megsülnek;
  • ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;
  • a háztartásokban keletkező gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
  • amennyiben a lomb- és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni mesterséges süngarázzsal, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstény a kölykeivel áttelepíthető.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...450