Információk, érdekességek
Szeretet – Miért fontos, hogy kimutassuk az érzelmeinket?
2025. december 08.
Sokan azt gondolják, a szeretet magától értetődő: ha érezzük, a másik is tudja. A valóság azonban az, hogy a szeretet csak akkor tud életre kelni, ha láthatóvá tesszük – állítja a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője, Budavári Eszter pszichológus.
„A szeretet önmagában nem elég ahhoz, hogy a kapcsolat biztonságos és megerősítő legyen. A másik csak akkor éli meg a szeretetünket, ha mi is kifejezzük, szavakkal, gesztusokkal, figyelemmel. A látható szeretet nemcsak a másiknak ad visszajelzést, hanem nekünk is segít mélyebben kapcsolódni” – mondja Budavári Eszter.
A szeretet nem csupán érzés, hanem kommunikáció
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire eltérhet, hogy ki mit tekint „szeretetkimutatásnak”. Valakinek egy őszinte ölelés, másnak egy kedves üzenet vagy egy közösen eltöltött este jelent sokat.
„A szeretet akkor válik kézzelfoghatóvá, ha cselekedetekben is megjelenik. Az, hogy figyelünk egymásra, segítünk, kifejezzük a hálánkat, ezek a hétköznapi apróságok adják a kapcsolat lelki biztonságát. Ha ezek elmaradnak, a szeretet érzése fokozatosan láthatatlanná válik, és az érzelmi közelség meginoghat” – mondja a Mindwell szakértője.
A pszichológus szerint a szeretet kimutatásának hiánya nem feltétlenül közömbösségből fakad. Gyakran a neveltetés, a családi minták vagy korábbi sérülések miatt alakultak ki belső gátak, amelyek miatt sokan félnek a sebezhetőségtől. „Sokan tanulták meg gyerekként, hogy az érzelmek kimutatása gyengeség. Mások attól tartanak, hogy ha kimutatják, mit éreznek, csalódás éri őket. Ezeket a mintákat azonban tudatos önismereti munkával fel lehet oldani.”
Negatív gondolatok
2025. december 07.
Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?
Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?
Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.
Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.
Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.
Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?
Miért érdemes olvasnunk?
2025. december 04.
Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának fantasztikumához – amihez gratulálunk – mindnyájan hozzá tudunk tenni valamit a magunk lehetőségeivel. Vásárolunk egy könyvet, és leülünk olvasni. Mi is mutassuk meg humán műveltségünk erejét.
Próbáljuk meg – a magunk módján – a díjazottakat „követni”, hogy saját, egyéni kultúránkat fejlesszük, szélesítsük, ezzel segítve nemzetünk fejlődését is. Tehát kinyitjuk azt a könyvet. Kipróbáljuk, hogy milyen az, amikor a vibráló impulzusoktól, a folyamatosan, mindenhonnan áramló reklámoktól mentesen, kényelmesen leülünk egy fotelba, elcsendesítjük az elménket, és olvasunk. Amikor a rohanó világ zaját kizárjuk, csak csend és nyugalom vesz körül minket. A könyv szövege, a fizikai valósága, a kézzel foghatósága teljesen más érzelmi kötődést alakít ki bennünk, mint az online betűk görgetése. Jobban emlékszünk arra, hogy mit is olvastunk „ott a lap alján”, mint az online világ határtalan mezejében.
Ha ránk tör a migrén
2025. december 04.
A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.
A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.
Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.
A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.
A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.
Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!
2025. december 03.
A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.
Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást
A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...245