Információk, érdekességek
A lelki egészség ápolása
2025. június 15.
Belső kis kertünk gondozása
Sokan már hónapok óta izgatottan várták a májusi jó időt, és reményteljesen tekintenek kiskertjükre. Lázasan gondolkodnak azon, mit ültessenek idén tavasszal.
A májusi időszak a friss kezdetekről szól: az új növények elültetése egyfajta reményt ad, hogy valami szép és értékes fog kibontakozni. Ám a tapasztalt kertészek jól tudják: az egészséges, virágzó kert folyamatos figyelmet, törődést igényel, s nem csak tavasszal.
Így van ez a lelki egészségünkkel is: nem csupán egyetlen pillanat műve, hanem a mindennapok gondoskodását és tudatos ápolását kívánja.
Nézzük meg, hogyan segíthet nekünk a kertészkedés a lelki egészségünk ápolásában!
Ültetés
Mi újat szeretnénk elvetni a lelkünkben? A kertészkedés egyik legszebb pillanata az ültetés, amikor új életet adunk a földnek. Ehhez hasonlóan a lelkünkben is elvethetünk új dolgokat, amelyek gazdagítják belső világunkat. Milyen új szokásokra, célokra vagy gondolatokra lenne szükségünk, hogy a lelkünk virágzóbbá váljon? Talán elhatározhatjuk, hogy több időt szánunk a hálaadásra, egy új hobbit kezdünk el, vagy egy támogató közösségre találunk. átültetés Minek szeretnénk nagyobb teret adni? Ahogyan egy növényt is átültethetünk, hogy nagyobb teret kapjon a kertben, úgy a lelkünkben is lehetnek olyan dolgok, amelyeket meg szeretnénk tartani, de más módon, más körülmények között. Talán egy régi, jól bevált szokásunkat szeretnénk leporolni és több időt szentelni neki, vagy egy régi, feltöltő hobbit elővenni, hogy ismét megélhessük a kreativitásunkat.
Locsolás és táptalaj
Mi táplálja a lelkünket? A növények fejlődéséhez, a kertünk virágzásához elengedhetetlen a víz és a tápanyagdús talaj. Sőt, nem mindegy, hogy egy-egy növényt hogyan locsolunk, milyen talajt adunk neki, mennyire tesszük ki a napsugárzásnak stb. A növények igényei is különböznek. Így van ez a lelkünkkel is: táplálásra van szüksége, és mi, emberek különbözünk abban, hogy kinek milyen „tápanyagból” mennyi kell. Mi táplálja a mi belső kertünket? Mi az, ami feltölt minket? Talán a rendszeres pihenés, a családi kapcsolatok vagy a művészeti tevékenységek? Ha nem kapunk elegendő lelki tápanyagot, fontos, hogy felismerjük, mire van szükségünk: több mozgásra, több időre szeretteinkkel vagy éppen egy kis csendes egyedüllétre?
A tevékenységeken túl a gondolatainkkal is gondozhatjuk lelkünk kertjét. Milyen gondolatok táplálnak minket?
A boldogságindex nyomában
2025. június 14.
A boldogság kétségtelenül szubjektív kategória, igazából mindenkinek mást és mást jelenthet, ezért elsőre furcsának hathat, hogy kutatók mégis rendszeresen igyekeznek azt objektív, tudományos eszközökkel megmérni. Pedig az efféle vizsgálatoknak tényleg van alapjuk, mert bár a boldogság lehet egyéni, de társadalmi szinten már vannak benne jellegzetes, megfigyelhető mintázatok.
Boldogság alatt legáltalánosabban egy pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapotot értünk, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet. Vagyis a boldogság az a létállapot, mikor alapvetően elégedettek vagyunk az életünkkel, ill. annak különböző összetevőivel.
Önmagában már ez is mérhető, nem elsősorban mennyiségi, mint inkább minőségi módszerekkel, mint amilyen pl. egy mélyinterjú. Aminek előnye, hogy valóban közel lehet férkőzni ahhoz, hogy mennyire boldog egy-egy ember, és fel lehet térképezni általa, hogy pontosan mit is jelent számára a boldogság. Érzelmi biztonságot, anyagi kiszámíthatóságot, a szorongásoktól, aggodalmaktól való mentességet, vagy épp intenzív élmények megélését?
Valószínűleg mindezeket, és még számos más elemet, melyek aránya, fontossági sorrendje jellemző lehet az egyes emberekre.
- Van, akinek egy szerényebb, de biztos jövedelem is elégedettséget okoz, mert nem kell folyton a holnap miatt aggódnia, van, aki viszont pont a gazdagságra vágyik, és nem fél ezért kockázatokat vállalni sem.
- Van, akit a mély és szoros érzelmi elkötelezettség tesz elégedetté.
- Van, aki ez elől menekülne, mert alapvetően magának való, akit kielégítenek a változó és felszínesebb kapcsolatok is.
És egyik változat sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csak más, hisz értékek, értékválasztások közt „igazságot” tenni nem lehet. (Mert mindenki csak a saját értékei alapján tud megítélni bármit, de a különböző értékvilágok felett nem létezik valamiféle „metaértékrend”.)
Öröm és elégedettség
A fentiekből is látszik, hogy a boldogságot akár a vallások vagy a filozófia, akár a tudomány minimum kétféle nézőpontból igyekszik megközelíteni:
- Az első szerint boldognak lenni egy alapvető örömérzést jelent, méghozzá itt és most. Nem véletlen, hogy olyan gyakran emlegetjük azokat a bizonyos boldog pillanatokat. (Mint mikor megkaptuk a diplománkat, kiderült, hogy mégsem reménytelenül vagyunk szerelmesek, vagy amikor először láttuk a tengert.) A boldogság fogalma ebben az értelemben egy konkrét tapasztalat leírására szolgál. Nem véletlen, hogy bizonyos vizsgálatok épp úgy igyekeznek mérni azt, hogy annyit kérdeznek az emberektől: volt-e valami pozitív élményük, örömük az előző napon? Nevettek-e pl. egy jót?
- A második megközelítés viszont abból indul ki, hogy a boldogság leginkább életminőség kérdése, mert nem elsősorban a pillanatnyi helyzetet, mint inkább az életünkkel való általános megelégedettséget írja le. Vagyis a boldogság – ebben a megközelítésben – valami tartós, nagyjából állandósult állapot, egy a mindennapokat átható mentális meghatározottság. (Erről szólt az ókori görög filozófia eudaemonia kifejezése is, melyet gyakran fordítanak egyszerűen boldogságnak, miközben jelent jóllétet is, ill. egyfajta „áldott” állapot, persze nem a terhesség értelmében.)
Csak egy kis fejfájás?
2025. május 30.
Nem szabad bagatellizálni!
Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.
Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.
– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.
Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.
Kismedencei fájdalom szindróma
2025. május 21.
Ez az összetett kórkép a betegtől és az orvostól is türelmet igényel.
Ha a beteg az urológusnál a krónikus prosztatagyulladás, a nem bakteriális eredetű prosztatagyulladás – vagy ahogy legújabban nevezik –, a kismedenceifájdalom-szindróma diagnózisát hallja, ezek mind ugyanazt a tünetegyüttest jelölik.
A panaszok leginkább a kismedencében jelentkező fájdalommal kezdődnek, amelyek azonban egyéb területekre, pl. a péniszbe, gáttájékra, combba vagy akár a herébe is kisugározhatnak. A betegeknél ugyanakkor gyakran más jellegű tünetek – pl. vizelési panaszok vagy szexuális diszfunkció – is jelentkezhetnek. A panaszok és az okok változatossága miatt a tünetegyüttes diagnózisa és kezelése komoly kihívást jelent orvosnak és betegnek egyaránt.
A kiváltó tényezők között szerepelhet egyebek mellett
- a medencefenék izmainak hibás működése és
- a fájdalomérzékelés ezzel társuló zavara,
- különböző pszichológiai és viselkedésbeli tényezők,
- a prosztatát érintő vagy idegrendszeri eredetű (neurogén) gyulladásos megbetegedések,
- bármilyen trauma, vagy akár
- az immunrendszer rendellenességei is.
Fáj a térde a futóverseny óta? Nem kell lemondania az edzésről!
2025. május 20.
Túl van a Vivicittán, az UltraBalatonon vagy más futóversenyen és azóta fáj a térde? Bár a pihentetés mindenképp jót tesz az akut fájdalom szakaszában, nem feltétlenül kell lemondania a teljes szezonról, ha idejében felismerik és kezelik a problémát. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a futókat gyakran érintő futótérd kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Mikor lehet futótérdre gyanakodni?
Az úgynevezett futótérd igen gyakori probléma, jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportolók panaszkodnak a tompa térdfájdalomra. Gyakrabban alakul ki ez a probléma kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, és nem kizárólag csak sportolóknál.
A térdkalács ín ugyanis viszonylag könnyen túlterhelődhet a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A valóságos ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a fájdalom eredője. Eleinte egy „egyszerű” gyulladás alakul ki, ami azonban idővel állandósulhat, és akadályozza a szabad mozgást, sportolóknál a hatékony edzést.
– Akik éppen most futottak le egy számukra hosszabb távot, akár valamelyik nagy futóversenyen, tapasztalhatták, hogy a térdfájdalom sokszor hirtelen, mozgás, futás közben alakul ki, legtöbbször komolyabb fizikai terhelés után. Közvetlenül a térdkalács csúcs körül jelentkezik az éles fájdalom és a nyomásérzékenység, bár az ilyen tünetek forrása nem mindig egyértelmű, ezért minden esetben szükséges, hogy orvos állítsa fel a diagnózist, hiszen ki kell zárni például az olyan súlyos okokat, mint az ínszakadás, a porcleválás – hangsúlyozza Páll doktor.
Milyen tüneteket okozhat még a futótérd?
Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha a kezdeti térdfájdalom tartóssá válik és az alábbi tünetek is kísérik:
– ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás,
– ha hosszabb ideig tartó üléskor is fájni kezd a térd,
– ha enyhe duzzanat látszik a térden,
– ha a láb kinyújtásakor súrlódó érzés jelentkezik,
– ha csökken a combizom ereje.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...237