sub

Információk, érdekességek

Járványok régen is voltak

2024. február 13.

Bár még mindig a Covid-járvány hatása alatt vagyunk – és még itt is van velünk, de nem is olyan rég gyakoribbak voltak a világjárványok. Akkoriban is védekeztek, és a gyógyítók ugyancsak furcsa ruházatot viseltek, reménykedve, hogy azok megvédik őket a fertőzéstől.

Fotó: pexels.comA pestist vagy fekete halált a Yersinia pestis baktériumfertőzés okozza. A kórt főként a patkányokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség emberekre is átragadhat. A XIX. század végén azonosították a betegség terjesztőjeként az élősködő bolhát, miután 1894-ben Alexandre Yersin svéd orvos felfedezte a pestisbaktériumot.

A betegség következményei elborzasztóak: a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedéshullámokat. A VI., a XIV. és a XIX. században nagy észak-afrikai és eurázsiai járványok voltak, melyeknek később „utórengéseit” is észlelték. Magas volt a halálozási ráta, 5 megbetegedettből 4 személy elhunyt. Eleink az akkori tudásukkal igyekeztek védekezni.

A pestisdoktor

Az európai pestisdoktor a XVII. században jelent meg Franciaországban és Olaszországban. Az öltözék feltalálója Charles de Lorme volt, és így írták le kinézetét: az orr fél láb hosszú, csőr alakú, illatokkal teli. A kabát alatt marokkói bőrből készült csizma és puha pantalló volt, amely a csizmákhoz van kapcsolva. Puha, rövid-ujjú ing, amely a pantallóba van tűrve. A kalap és a kesztyűk is ugyanilyen bőrből készültek, a tekintetet szemüveg fedte. A csuklyán lévő csőr vagy orr gyógynövények és más összetevők átható illatú keverékével volt megtöltve. (Fahéj, bors, terpentin, porított viperahús.) Az egész testfelületük védett volt, hogy semmi se tudjon a bőrükön keresztül behatolni. A kor orvostudománya szerint a betegség a betegek testéből kipárolgó áporodott, bűzös levegővel terjedt.

Az öltözet hasonlít egy modern vegyvédelmi ruházatra. Tehát volt fogalmuk arról, hogy a pestis egy terjedő betegség, csak az okát nem tudták. És azt sem lehet tudni, hogy ez az öltözet mekkora védelmet adott a bolhacsípések ellen, mely a pestist okozó baktériumot hordozza. A védőruha jelmezként nagy karriert futott be a színpadon, itt már a halált szimbolizálta.


Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

2024. február 05.

Fotó: pixabay.com

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.


A hallókészülék rendszeres használata megnövelheti a várható élettartamot

2024. február 04.

Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.

Fotó: pixabay.comA hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni. 

-Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.

A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát. 

A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat.

Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.


Ezért választják kevesebben a papi hivatást

2024. január 29.

Barsi Balázs ferences szerzetes 52 év papi szolgálat után állítja, hogy hivatása nem egyszerű választás, de gyönyörű szolgálat. Minden évben, így most január 19-21. között is találkozót szervez a szerzetesek és papok szüleinek Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyén, Mátraverebély-Szentkúton, mert hiszi, részben a keresztény szülőkön múlik a papi hivatás jövője.

Sokszor előfordul, hogy a szülők negatívan állnak a gyermekük döntéséhez, mert féltik őt, vagy sajnálják, hogy nem születik unokájuk. Előfordul, hogy a fogadalom-tételre sem mennek el. De Barsi Balázs atya tapasztalata szerint, ha a szülők látják, hogy gyermekük boldog, akkor ők is tovább lépnek a hitben, és az örök fogadalomnál már valószínű, ott lesznek. 

„Mindig biztatom a növendékeket, hogy tartsanak ki, nem kell megsértődni a szülőkre. A papi, szerzetesi hivatás nem egyszerű választás, természetes, hogy kimaradnak belőle dolgok. Ugyanakkor nem szabad veszteségként megélni, mert 52 év papság után mondhatom, gyönyörű szolgálat” –  jelentette ki hálával a hangjában az atya, majd megjegyezte: „Vannak keresztjei, mint minden életnek. Ezzel kapcsolatban pedig az az észrevételem, hogy a mai világban mindenki kizárólag a habot akarja a tortáról. Még a tortát sem kéri.”

A szerzetes úgy látja, az utóbbi években történt egy tisztulás az egyház életében, így, amikor azzal találják meg, hogy ma kevesebben járnak templomba, azt válaszolja: „talán nem is olyan rossz, ha az hagyja el a templomot, aki nem hiszi, hogy Jézus Krisztus Isten fia, a mi megváltónk.” 

Állítja, fiatal korában üldözték és kinevették ezt a hivatást, ma pedig folyamatos rágalom éri őket.

„A társadalom söpredékének tartanak bennünket, mondván annyi a bűnös pap. De ezek az esetek nem a papság ellen szólnak. Ahogy a házasságban is megannyi ocsmány dolog történik, és az sem a házasság ellen szól. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem súlyos bűn, ha olyan vétkezik, aki Isten igéjét hirdeti” – teszi hozzá. 

A ferences szerzetes szerint a mai keresztény családok sok esetben nem egészen hívők, így pedig nem is tudják átadni a megfelelő érzelmi kötődést és alapvetést, miszerint Isten az első. Ennek hiányában nem csoda, hogy csökken a papnövendékek száma.

„Nem azon kell törni a fejünket, hogy a házasságot miképp formáljuk át vagy hogyan töröljük el a cölibátust. A fiataloknak kell olyan hitet adni, amely által jobban meghallják az Isteni szót” – hangsúlyozta.


Egy máj két életet mentett meg a Semmelweis Egyetemen

2024. január 27.

Fotó: pixabay.com

Hazánkban először a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján hajtottak végre olyan májtranszplantációt, amely egy magyar donorszerv kettéosztásával két személy – egy kisgyermek és egy felnőtt férfi – életét mentette meg. A betegek a december 2-i műtét óta jól vannak.

Ismeretlen eredetű májelégtelenség miatt került fel a sürgősségi transzplantációs listára egy 3 éves kislány, akit a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezeltek. Ilyen pici gyermek számára ritkán adódik megfelelő méretű donorszerv, a gyermek súlyos állapota pedig mielőbbi beavatkozást igényelt.

Ezért különösen örömteli, hogy az Eurotransplant szervelosztó rendszerén keresztül éppen érkezett egy magyar donorszerv, amely kettéosztva alkalmasnak bizonyult arra, hogy a kisebbik részét a beteg kisgyermekbe ültessék be, a nagyobb részét pedig egy 35 éves májdaganatban szenvedő fiatal férfi kaphassa meg – tájékoztatott dr. Piros László.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...222