sub

Információk, érdekességek

Ez a kardiológiai rehabilitáció 5 fő eleme

2024. április 12.

A kardiológiai rehabilitáció célja nem csak az, hogy megelőzhető legyen egy második szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus, de az is, hogy a fizikai változtatásokon túli szakértői támogatással érhető, fenntartható, sőt élvezhető legyen az új életmód. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint így lehet a kényszer szülte igényből előnyt kovácsolni.

Fotó: 123rf.comMilyen betegségek, állapotok esetén fontos a kardiológiai rehabilitáció?

A kardiológiai rehabilitáció többet jelent annál, mint egy szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus után a kórházban történő kezelés. A hosszú távú kardiológiai gondozás célja ugyanis nem csak az esemény utáni felépülés támogatása, de az is, hogy az élet hátralévő része jó minőségű legyen és jelentősen visszaszoruljanak azok a kockázati tényezők, amelyek a szív-érrendszeri betegséghez és esetleg a műtéthez vezettek. Éppen ezért minden jelentős hazai és külföldi szakmai szervezet támogatja a kardiológiai rehabilitációt, beleértve az American Heart Association-t is.

Különösen ajánlott a hosszú távú program az alábbi események után, illetve állapotok megléte esetén:

  • – szívinfarktus,
    – szívkoszorúér betegség,
    – szívelégtelenség,
    – perifériás artériás betegség (PAD),
    – mellkasi fájdalom (angina pectoris),
    – bizonyos örökletes szívbetegségek,
    – szívizomgyulladás,
    – bypass műtét, sztent beültetés, angioplasztika,
    – szív- vagy tüdőtranszplantáció,
    – szívbillentyű beültetés,
    – pulmonális hipertónia.

Stroke – miért fontos a nyaki erek ultrahang vizsgálata?

2024. április 10.

Stroke után, illetve annak rizikója esetén igen fontos az alapos kivizsgálás, a nyaki erek állapotának felmérése, hiszen az kulcsfontosságú a megfelelő terápia kiválasztásához és a prevencióhoz. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa elmondta, miért fontos ekkor a nyaki erek ultrahang vizsgálata.

Fotó: gettyimages.comA stroke (szélütés) az agy működészavarát okozó akut érkatasztrófa. Előfordul, hogy egy ér sérülése miatt vér önti el a környező agyállományt vagy az agyhártyát. A stroke hátterében azonban gyakrabban érelmeszesedés vagy vérrög okozta érszűkület, érelzáródás áll.

A tünetek attól függenek, hogy az agy melyik és mekkora területe érintett. A panaszok így lehetnek: kettős látás, látótérkiesés, szédülés, erős fejfájás, beszédzavar, hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali végtaggyengeség vagy bénulás, sőt életvesztés is.

A stroke megjelenése előtt gyakran átmeneti, pár percig tartó tüneteket észlel a beteg. Ez az átmeneti agyi keringészavar – TIA – a stroke előszobája. A betegség hátterében gyakran elhízás, magas koleszterinszint, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés, pitvarfibrilláció áll. Gyakran megfigyelhető családi halmozódás. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a stroke valószínűsége.

A stroke főbb rizikó faktorai:

  • a családban előfordult stroke, infarktus, érszűkület,
  • elhízás
  • mozgásszegény életmód
  • magas koleszterin vagy triglicerid szint
  •  cukorbetegség
  • magas vérnyomás
  • dohányzás
  • egyes szívbetegségek

Ezért fontos a nyaki ér ultrahang

A nyaki artériák ultrahang vizsgálatával megállapítható, hogy fennáll-e a stroke egyik leggyakoribb kiváltó oka, a nyaki erek jelentős szűkülete vagy elzáródása. A vizsgálattal az erek fala pontosan megítélhető: látszik, hogyha az érfal megvastagszik a rétegei között lerakódott zsír miatt, megmérhetjük az érfalra rakódott zsíros vagy meszes plakkot, melynek vizsgáljuk a szerkezetét és a kontúrját. Ez azért fontos, mert az egyenetlen szélű, zsíros plakk embólia forrás lehet: a plakk felszínéről leszakadó embolus az agy kisebb artériáját elzárhatja. Mindemellett pontosan megítélhetjük a plakk által okozott szűkület mértékét, és jól látható, hogyha egy ér elzáródott- mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa. 


Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

2024. április 09.

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. És bár a tünetek elmúlnak, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa elmondja, miért fontos mégis az utólagos kivizsgálás

Fotó: 123rf.comHogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

– Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor.

– A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:

  • laborvizsgálatok,
  • szívultrahang,
  • EKG,
  • 24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
  • sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.

Nem bírja a terhelést? Így diagnosztizálható a szívelégtelenség

2024. április 08.

A szívelégtelenség eleinte csak olyan általános tüneteket produkál, mint a kimerültség, a köhögés, a csökkenő terhelhetőség. Azonban már ezekkel a panaszokkal is fontos orvoshoz fordulni, mert megfelelő kezeléssel és életmóddal a folyamat jelentősen lassítható. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a kivizsgálás lehetőségeiről és jelentőségéről beszélt.

Fotó: 123rf.comMilyen tünetek utalhatnak szívelégtelenségre?

  • Ödéma a bokánál
    A szívelégtelenség vezető tünete a járóképes pácienseknél az alsó végtagon megjelenő ödéma. (Az ágyhoz kötött betegeknél a gravitáció miatt az ödéma nem láthatóan, a mélyen fekvő területeken jelentkezik.) Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a zokni nagyon mélyen bevág a lábszárukba, bokájukba és a cipőjük szűknek tűnik. 
  • Indokolatlan kimerültség
    Ha a szív gyengesége miatt nem jut elég vér az izmokba, a szervekbe, a korábban természetes, mindennapos tevékenység is fárasztónak tűnhet.
  • Légszomj
    A légszomj, a zihálás főként fizikai aktivitás közben jelentkezhet, de később akár alvás közben is ébredhet arra a páciens, hogy levegőért kapkod. Ha egy diagnosztizált betegnél jelentkezik fekvő pozícióban a légzési nehézség, érdemes megemelni a felsőtestet. 
  • Erős szívdobogás
    A gyors, erős szívdobogás (palpitáció) azért alakul ki, mert a szív így próbálja normalizálni a vérkeringést. 
  • Köhögés
    A tüdőben pangó folyadék miatti köhögés gyakran fehér vagy rózsaszínes váladékot hoz felszínre.
  • Étvágytalanság, hányás
    Előfordulhat, hogy emésztőrendszer elégtelen vérellátása miatt a beteg úgy érzi, teli van, nem tud enni, akár hányingert, hányást is tapasztalhat. 

Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

  • Ha valaki az ismertetett tünetekkel vagy akár csak ennél enyhébb panaszokkal fordul orvoshoz, és a kikérdezés, a fizikális vizsgálatok során felmerül a szívelégtelenség gyanúja, további vizsgálatokra van szükség, hogy kizárjuk vagy beigazoljuk ezt a diagnózist. Ráadásul a betegségnek különböző típusai vannak, így a szisztolés – és a diasztolés szívelégtelenség, valamint a bal oldali -, a jobb oldali – és a globális szívelégtelenség, amelyek különböző kezelést igényelnek. Már csak a különbségtétel miatt is nagyon fontos idejében orvoshoz fordulni – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 

Szorongás, pánik és a szem betegségei

2024. április 05.

A hangulati élet zavarai a szem állapotát, illetve a látást jelentősen befolyásolják. Korábban többször beszélgettünk Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a szemészeti vizsgálatok eredményeit tévútra terelő kondíciókról, állapotokról. Ezek közül talán a legfontosabb a vizsgált személy szorongása és a sajnálatosan hazánkban is gyakori pánik szindróma. Éppen ezért, ezeknek egy külön beszélgetést szentelünk a mostani alkalommal.

Fotó: 123rf.comSzorongás, pánik szindróma

A szorongás lényegében a szervezet stressz-reakciója egy nem létező veszélyre. Tudjuk valamennyien – az iskolában is tanuljuk-, hogy a valós, külső veszedelem, például az oroszlán támadása, hirtelen nagy mennyiségű stressz-hormon kibocsátását eredményezi a mellékveséből. Emiatt rövid időre átmenetileg megnő a vérnyomás, megszaporodik a pulzus és sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek, mint általában. Ez teszi lehetővé a valós veszély elől történő sikeres elmenekülést. Természetesen az oroszlántól félünk utána is, ez azonban egy jól megfogalmazott, létező veszélyes szituációtól való tartózkodás.

A szorongás annyiban különbözik a félelemtől, hogy a tárgya nem valós, a beteg belső állapotát tükrözi és csak az értelem, a ráció miatt vetül ki valamiféle formálisan jól meghatározható, de nem valódi okot jelentő veszedelemre. Ilyen esetben a szorongásról panaszkodó elsősorban ezt a nem valós, de számára rendkívül aggasztónak tűnő állapotot jelöli meg a lelki egyensúlyzavar okának. Azonban, ha ezt megoldjuk, újabb és újabb látszólagos okok keletkeznek, hiszen valójában az ok az szorongó emberen belül van.

Szorongás esetén a valódi stressz-reakció tünetei jelennek meg: átmenetileg, illetve hullámokban megemelkedik a vérnyomás, megnő a pulzusszám, feszültté válik az illető, nehezen tud ellazulni. Mindezek alapján számos biológiai paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Ez önmagában nem betegség, viszont, ha a szorongás tartós, akkor részben betegséghez vezethet.

Szemészeti szempontból azért jelentős a szorongásos állapot, mert számos, a szem működését befolyásoló paraméter megváltozik a szorongás ideje alatt. Így a szemen belüli vér- és folyadékáramlás, valamint a szemnyomás szabályozása is megváltozik. Azonban ezek a változások nem a szem belső betegségei miatt jönnek létre. A nehézséget az adja a gyakorlati ellátásban, hogy meg kell különböztetni a szorongás okozta változásokat a valódi szembetegségek okozta változásoktól. Nem ritkán e két hatás egy szemen egy időben jelentkezik. Nagy szakmai tudás, gyakorlat valamint kellő vizitidő szükséges ahhoz, hogy szét tudjuk választani, miért felelős a szorongás és miért egy valódi szembetegség. A rutin klinikai gyakorlatban ez azonban nagyon gyakran nem sikerül, sőt a szorongás észlelése is meglepően sokszor elmarad.

 A pánik szindróma a szorongás egyik formája, melyben hullámzó jelleggel, időszakosan a szorongás szélsőségesen felerősödik. Ez a beteg vizsgálatát, illetve a vizsgálat során kapott eredmények értékelését még nehezebbé teszi.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...238