sub

Információk, érdekességek

Rák

2026. október 20.

Fotó: FreepikAz élõ szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképzõ rendszer sejtjei képzõdnek újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és születnek meg. Az emberi szervezet több billió sejtbõl épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képzõdik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja. Jó esetben. 

A tumor nem csak korunk betegsége, hanem egyidõs az emberiséggel. Már az õsembernél is találtak csontrákot. Nem csak az emberek, hanem az állatok is megbetegedhetnek rákban, és az õ esetükben is gyakran halálos kimenetelû ez a betegség. Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány hihetetlen fejlõdésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak az idõben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat) a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött megnagyobbodás is tumor, a szó szûkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.


A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Fotó: rawpixel.com | freepikÉletünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.


Hányinger, hányás

2026. október 17.

Fotó: choids2000 © 123RF.comAz émelygés, a hányinger rendkívül kellemetlen, kínzó érzés, mely gyakran hányással végzõdik. Miután a hányás során az elfogyasztott táplálék a gyomorból a szájon át kiürül, a legtöbb ember azt gondolja, hogy az ok kizárólag a gyomor vagy legalábbis az emésztõrendszer valamilyen betegsége. Ez azonban tévedés, számos más oka is lehet. 

Az kétségkívül igaz, hogy hányingert, hányást a tápcsatorna betegségei okoznak a leggyakrabban. A legközönségesebb gyomorrontás is, amikor a gyomor rövid úton igyekszik megszabadulni az elfogyasztott izgató anyagoktól, túl sok alkoholtól, fûszertõl, egyes gyógyszerektõl, esetleg romlott ételtõl.

A gyomornyálkahártya izgalmát, gyulladását:

- vírusfertõzések,
- a gyomorfal túlzott megterhelése (hirtelen, túl nagy mennyiségû étel habzsolása),
- gyomor- és nyombélfekély is okozhatja.


Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.


Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.com

A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...278