Információk, érdekességek
Cukorszünet: a prediabétesz tünetei és kezelése
2024. december 28.
A prediabétesz az a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a vércukorszint már meghaladja a normálisnak tekintett felső határértéket, de még nem éri el a cukorbetegség diagnózisának küszöbértékét. Korai felismeréssel a diabétesz kialakulásának késleltetése, vagy akár megállítása is lehetséges, életmódváltás, valamint szükség esetén gyógyszeres kezelés segítségével. A prediabétesznek típusai az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) és a csökkent glükóztolerancia (IGT). Egyes felmérések szerint a betegségben a felnőtt lakosság 25-35%-a lehet érintett, de a kor előrehaladtával ez az arány emelkedik, így 65 éves kor felett akár a 45-50%-ot is elérheti.
Tünetek
A megemelkedett vércukorszintnek gyakran egyáltalán nincsenek tünetei, de ha mégis, azok könnyen összetéveszthetők más betegségek okozta panaszokkal, éppen ezért a prediabétesz csak nehezen diagnosztizálható. Érdemes azonban orvoshoz fordulni abban az esetben, ha megnövekedett szomjúságérzetet, szájszárazságot, a fokozott folyadékbevitelből következő gyakoribb vizelési ingert, valamint hasi elhízást, fáradtságérzetet, alvászavarokat, esetleg homályos látást tapasztalunk mindennapjaink során.
Diagnózis
A legtöbb rutin vizsgálat csupán az éhomi cukorértéket monitorozza, azonban ez még sok esetben nem nyújt teljes képet a szénhidrát-anyagcsere állapotáról, ezért érdemes cukorterheléses vizsgálaton (OGTT) is részt venni, amely azt is megmutatja, hogy hogyan reagál a szervezet nagy mennyiségű cukor elfogyasztásakor. A prediabétesz felismerése kiemelten fontos, hiszen a tartósan megemelkedett vércukorszint fokozott kardiovaszkuláris rizikóval jár, tehát megnöveli az olyan szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, mint a koronáriabetegség, a szívelégtelenség, vagy a stroke, továbbá veseproblémákhoz és a látás romlásához vezethet. Becslések szerint hazánkban kb. másfél-kétmillió ember szenved diabéteszben, illetve a kór kialakulását megelőző állapotokban.
3 lépés a derékfájdalom pontos diagnózisáért
2024. december 22.
Mivel rengetegen keresik fel a szakorvost derékfájás miatt, amelynek okai igazán szerteágazóak lehetnek a porckorongsérvtől az isiászig, ezért különösen fontos az alapos kivizsgálás. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseiről beszélt. ű
Részletes anamnézis
Első lépésben az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért érdemes előzetesen átgondolni, milyen választ adnánk az alábbi kérdésekre.
– Hogyan alakul az egyes napszakokban a fájdalom, például felkeléskor vagy este rosszabb? Más testrészekben is érezhető a fájdalom? Olyan tünetek is vannak, mint gyengeség, zsibbadás? Milyen típusú a fájdalom: szúr, ég, tompán, sajgóan fáj? Van olyan pozíció, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
– Van-e valamilyen friss vagy régi sérülés, ami okozhatta a derékfájdalmat?
– Mozog, sportol-e rendszeresen vagy mozgásszegény életmódot él? Ha sportol, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája: üléssel, állással vagy mozgással jár?
– Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?
Fizikális vizsgálatok
A fizikális vizsgálat során tovább szűkíthető a derékfájás lehetséges okainak száma. Ilyenkor az orvos az alábbi vizsgálatsort végezheti el.
– Tapintásos vizsgálat: amikor a szakorvos végigtapintja a hát alsó szakaszát, igyekszik megtalálni az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
– A mozgástartomány feltérképezése: az orvos ilyenkor arra kéri a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt figyeli, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.
– Motorikus funkciók vizsgálata: egyes esetekben szükség van az idegrendszer fizikális vizsgálatára, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Sokszor azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.
– Reflex teszt: a gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzések az állapotról.
– Lábemelés teszt: időnként az orvos azt kérheti, hogy a beteg feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja. Ha ez derékfájdalmat okoz, az akár porckorongsérvre is utalhat.
Cukorbeteg vagyok és sikerült fogynom! Mi a teendő?
2024. december 21.
A 2-es típusú cukorbetegséggel küzdők az esetek többségében túlsúllyal rendelkeznek, mely csak ront az állapotukon. Éppen ezért lényeges a terápiájuk keretein belül a súlyfelesleg leadása. Amennyiben ez sikerül, úgy érdemes felkeresni szakembert, aki módosíthat az addigi kezelésen. A témáról dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa beszélt.
Ezért fontos a súlyfelesleg leadása cukorbetegség esetén
A 2-es típusú cukorbetegség egyik legfőbb rizikófaktora a túlsúly, mely nem csak provokálhatja a vércukorszint emelkedését, de ronthat is a már kóros állapoton. A súlyfelesleg ugyanis igen nagy terhet ró az egész szervezetre, mivel mindent fokozott munkára késztet. Sajnos a plusz kilók hátráltatják a megfelelő vércukorszint megtartását, melynek fő oka a túlsúllyal megjelenő inzulinrezisztencia. A szakemberek szerint elhízás esetén a szervezet kevésbé képes reagálni az inzulinra, így a sejtek nem tudják felvenni megfelelő mennyiségben a cukrot, így azok éheznek. Ennek hatására egyre több inzulin termelődik (mely segítené a glükóz sejtekbe való beépülését), ám egy idő után az azt termelő hasnyálmirigy kifárad, és kialakul a már relatív inzulinhiánnyal is járó diabétesz.
Éppen ezért igen fontos a cukorbetegség kezelésében a súlyfelesleg leadása, hiszen enélkül egyik terápia sem lehet maximális hatékonyságú.
Hogyan fogyhatok cukorbetegen?
A cukorbetegeknek a fogyás tehát elengedhetetlen az állapotuk javítása érdekében, és ehhez több fronton kell „támadni”. A diabetes elsődleges kezelése az életmódterápia, mely személyre szabott szénhidrát tartalmú diétát és rendszeres testmozgást foglal magában. Amennyiben a vércukor-emelkedés túlságosan nagy, illetve, ha az életmód változtatással sem ért el a beteg jelentősebb eredményt, úgy gyógyszeres és/vagy inzulin terápiára is szükség van. Amennyiben az illető betartja a szükséges kezelést, a mozgást és az orvos és dietetikus által javasolt étrendet, úgy megszabadulhat a plusz kilóktól. Ezáltal nem csak a közérzete és az önbizalma lesz jobb a páciensnek, de csökken a diabétesz okozta esetleges szövődmények rizikója is- mondja dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
Savós vagy gennyes középfülgyulladás?
2024. december 16.
Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.
Megfázásból középfülgyulladás
Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.
A középfülgyulladás típusai
A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.
Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.
Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.
Nátha: csodaszer nincs, de lehetnénk tudatosabbak
2024. december 16.
Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.
A legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.
A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.
Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.
A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.
Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen
Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.
„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...253