sub

Információk, érdekességek

Savós vagy gennyes középfülgyulladás?

2024. december 16.

Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.

Fotó: 123rf.comMegfázásból középfülgyulladás

Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.

A középfülgyulladás típusai

A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.

Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.

Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.


Nátha: csodaszer nincs, de lehetnénk tudatosabbak

2024. december 16.

Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.

Fotó: 123rf.comA legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.

A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.

Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.

A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.

Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen

Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.

„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.


A legveszélyesebb férfi betegségek első tünetei

2024. december 15.

Óvd meg magad a súlyos betegségektől, következményeiktől, figyelj oda ezekre a tünetekre, és fordulj orvoshoz, ha észleled őket.

Fotó: 123rf.comElső tünetek

Köhögés

  • A tartós, 4 hétnél tovább tartó köhögéssel már orvoshoz fordulni, nincs mese. Pláne, ha az illető dohányzik, ha a köhögés légzési nehézségekkel jár, ha véres váladék felköhögésével jár. Ezek már lehetnek a leggyilkosabb ráktípus, a tüdőrák tünetei, vagy az olyan súlyos betegségé, mint például a COPD, azaz a krónikus bronchitis, ami az egyik fő halálozási tényező világszerte.

Vizeletürítési szokások megváltozása

  • Ha a megszokottnál sűrűbben kell vécére járni (pláne ha éjjelente), ha vizeletcsepegést tapasztalsz, ha az inger rendkívül sürgető, ha a vizeletürítés fájdalmas, nehézkes, orvoshoz kell fordulni, nincs mese. Ezek a tünetek utalhatnak megnagyobbodott prosztatára, vagy akár kialakuló prosztata daganatra is. 

Változások a heréken

  • A heréken tapintható kinövés, dudor, nehézség-érzet, vagy bármiféle más elváltozással orvoshoz kell fordulni, nincs mese. Ezek jelezhetnek bőrgyógyászati gondot, de akár már heredaganatot is.

Véres széklet / véres vizelet

  • A székletben, vagy a vizeletben észrevehető vér mindig komoly tünet, és nincs mese, még akkor is orvoshoz kell vele fordulni, ha nem jár fájdalommal! Utalhat gyulladás jelenlétére, vagy aranyérre, viszont a vese-, hólyag-, bélrendszeri daganatok egyik első tünete is ez.

Gyomorégés, nyelési nehézség

  • A gyomorégés, és a nyelési nehézség mindenkit érinthet, mert okozhatják nehéz ételek, stresszreakció, vagy egy egyszerű torokgyulladás. Ha viszont olyan egyéb tünetek is társulnak melléjük, mint a hányás, gyors fogyás, továbbá ha a nyelési nehézség tartóssá válik, nincs mese, orvoshoz kell fordulni, mert mindenképpen ki kell zárni a nyelőcső-, és a gyomordaganat lehetőségét.

Mikor kell hepatológushoz és mikor gasztroenterológushoz fordulni?

2024. december 11.

Hepatológia és gasztroenterológia – talán nem mindenki számára világos fogalmak. Ugyanazzal foglalkozik a gasztroenterológus, mint a hepatológus? Milyen problémával lehet az egyes szakorvosokhoz fordulni? A legautentikusabb válaszokat dr. Németh Alíz , a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adta. 

Fotó: 123rf.comMivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?

A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni.

Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak. 

– Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő. 

Mivel foglalkozik tehát a májorvos?

Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.

Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal. 


Amit a mezoteliómáról tudni érdemes

2024. december 08.

Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?

AFotó: 123rf.com mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is. 

A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.

A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.

A diagnosztizálás és a kezelés

A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.

Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...253