sub

Információk, érdekességek

E-book, tablet, okostelefon: ronthatják az alvásminőséget?

2015. február 13.

Naponta több órát töltünk el fényt emittáló (kibocsátó) készülékek nézésével. Bámuljuk a táblagépünket, ülünk a számítógép monitora előtt vagy nyomkodjuk az okostelefonunkat… Újabban nyomtatott könyvek helyett e-könyveket is lehet olvasni – és sokan teszik is ezt, gyakran elalvás előtt, esténként az ágyban. USA-beli adatok szerint az amerikai felnőttek 90%-a a lefekvés előtti egy órában hetente több alkalommal is használ valamilyen elektronikai eszközt.
Hogyan befolyásolja mindez az elalvást és az alvásminőséget? Fáradtabban ébrednek a következő reggelen azok, akik hagyományos könyv helyett e-könyvet olvasnak?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy amerikai-német kutatás, amelyben a lefekvést megelőzően négy órán át vagy hagyományos könyvet, vagy e-book-ot olvastak a vizsgálatba bevont személyek.

A vizsgálat főbb megállapításait a következőként lehet összegezni:

• Az embernél az esti, illetve kora éjjeli megvilágítás, még ha annak a fényintenzitása alacsony is, csökkenti az alvást elősegítő melatonin hormon elválasztását, illetve eltolja a cirkadián (= napi) ritmust szabályozó órát. E kettő eredményeként nehezebb lesz az elalvás.
• A szembe jutó fény intenzitásának jellemzése szempontjából nem mellékes, hogy az e-book lux-ban kifejezett megvilágítása akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet, mint a nyomtatott könyvé.
• Az e-book olvasása – az olvasás időtartama alatt – gátolja a tobozmirigy késő esti időszakra jellemző melatonin elválasztási csúcsát. A vizsgálat alapján az e-book olvasóinál 1,5 órával tolódik el a melatonin elválasztási csúcs a papírformátumú könyv olvasóihoz képest.
• Az e-könyvet olvasók körében több időt vesz igénybe az elalvás, mint az ugyanannyi ideig nyomtatott könyvet olvasóknál.
• Az e-bookot olvasók a következő reggelen fáradtabban ébrednek, mint a hagyományos könyvet olvasók, noha ugyanannyi időt töltenek alvással.

---

Miért olyan fontos a vas?

2015. január 23.

A vashiány számos okból eredhet, és számos problémát okozhat. Dr. Demjén László, az Oxygen Nőgyógyászat szakorvosa a javasolt bevitel mennyiségére és forrásaira hívja fel a figyelmet. 

Miért hiányzik a vas? 

• Hogyan alakul ki?

Eredhet többek közt sérülésből, vérveszteségből, túl erős menstruációból, de akár elégtelen C-vitamin és fehérjefogyasztásból is.

• Milyen tünetei vannak?

A már kialakult állapot számos problémát okozhat, mint aszédülés, gyengeség, fáradékonyság, bőr- és körömproblémák vagy akár a koraszülés, alacsony születési súlyú, lassabb fejlődésű baba – hangsúlyozza dr. Demjén László, az Oxygen Nőgyógyászat szakorvosa.

---

Ezért jó, ha párásítunk

2015. január 12.

A párásításról a legtöbb embernek az jut az eszébe, hogy hasznos, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás ennél lényegesen bonyolultabb.

A száraz levegő kellemetlen tünetekkel járhat: a száj- és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők hámja is kiszáradhat. Ilyenkor a normális öntisztulás zavart szenved, a légúti váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Krónikus légúti betegségekben szenvedők állapotát ez a patológiás folyamat tovább ronthatja és ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a visszatérő légúti beteg, gyakoribbak a vírusfertőzések, és a légutak nyálkahártyájának duzzanata tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A hörgők életkornak megfelelő növekedésével a meghűléshez társuló fulladások száma csökken, a gyermekkori asztma kinőhető.

A páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40–60% közötti tartományban tartani.  

Ha alacsony

A párásítás megtervezése előtt célszerű megmérni a lakás páratartalmát, melyre ma már számos egyszerű, olcsó készülék áll rendelkezésre. Ha egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma kevéssel van az ideális alatt, valószínű, hogy egyszerű módszerekkel ezt 40–50%-ra fel lehet emelni, például terítsük ki a törölközőket, vagy helyezzünk ki egy széles szájú cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, ezek a technikák eredménytelenek, ajánlatos beszereznünk egy párologtató készüléket.

---

Hogyan vigyázzunk egészségünkre a nagy hidegben?

2015. január 01.

A hőmérséklet változása, az érkező hidegfront, illetve a tartós hideg jelentősen megterheli szervezetünket. A hideg negatív hatásait megelőzhetjük megfelelő öltözködéssel, meleg ételek és italok fogyasztásával. Ha fázik, vacog, fájdalmat vagy zsibbadást érez – ezek már a kihűlés vagy a fagyás előjelei! Előzze meg a további lehűlést testmozgással, vagy menjen belső térbe melegedni. 

Öltözzön megfelelően: védje magát a széltől és az átnedvesedéstől

• A nedves ruhákat minél előbb váltsa át. Viseljen természetes alapanyagú gyapjú vagy pamut alsó ruházatot.
• Különösen figyeljen arra, hogy megfelelő cipőt, csizmát viseljen, mert a lábfej hamar lehűl, a lábujjak könnyen szenvedhetnek könnyebb-súlyosabb fagyási sérüléseket.
• Hasonlóan védje kezét és a fejét is. Ne fogjon meg hideg tárgyakat csupasz kézzel, mínusz 10 fok alatt feltétlenül viseljen kesztyűt.

A lakást is tartsuk melegen

• A nagy hidegben az idősek lehetőleg ne menjenek a szabadba.
• Fontos, hogy a megfelelő hőmérsékletet a belső térben, a lakásban is biztosítani kell.
• A kihűlés veszélye nemcsak a szabad térben áll fenn, hanem lakásunkban is, ha ott tartósan 15oC alatti a hőmérséklet – ez főleg az idősek, betegek, mozgásukban korlátozottak esetén jelent kiemelt kockázatot.
• A lakáson belül is öltözzön rétegesen, a lábait is védje gyapjú zoknival, viseljen papucsot.
• Tegyen szőnyeget a padlóra, a nem tökéletesen záró ajtók, ablakok elé illetve közé helyezzen párnát, szőnyeget.

---

C-vitamin – a tél vitaminja

2014. december 13.

A vitaminok olyan biológiailag aktív szerves vegyületek, melyek kicsiny mennyiségben, de nélkülözhetetlenek a szervezet számára. Az ember szervezete ezeket nem tudja előállítani, ezért a napi szükséglethez csak étellel vagy táplálék kiegészítőkkel juthat hozzá.

A zsírban oldódó vitaminokat szervezetünk tartalékolni tudja, a vízben oldódókból hasznosítja az éppen szükséges mennyiséget, a fölösleget kiüríti. Ilyen viz-oldékony vitamin a C-vitamin vagy kémiai nevén aszkorbinsav (Anti skorbut sav) is, melyet felfedezője Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar tudósunk nagyobb mennyiségben a szegedi paprikából állított elő. Sok más élelmiszerünkben is jelen van, de a hasznosulását segítő bioflavinokkal együtt csak a friss és érett gyümölcsök, zöldségek tartalmazzák. Gazdag C-vitaminban a csipkebogyó (1000g-ban 100 mg), a paprikafélék (150-200g/100mg), a citrusfélék (50g/100mg), a paradicsom, az alma, a salátafélék, a savanyú káposzta. A C-vitamin cukorszármazék, savként viselkedik, oxigén, fény és hőérzékeny. Ezt fontos tudni, mert az áztatás, a főzés, és a hosszas tárolás csökkenti a források vitamintartalmát.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...919293...165