sub

Információk, érdekességek

Stroke, a megelőzhető katasztrófa

2016. június 14.

StrokeRengeteget hallunk róla, de mégsem tudjuk, hogy pontosan mit is takar az a rövid szó, hogy STROKE (vagy szélütés). Sajnos napjainkban egyre több embert érint ez az agyi érkatasztrófa, aminek ha nem ismerjük fel időben a jeleit, könnyen halálos kimenetelű is lehet. A rizikófaktorok kizárásával azonban akár 80%-kal csökkenthető lenne a stroke kialakulásának a kockázata.

A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Ennek az agyban hirtelen jelentkező érelzáródásnak lappangási ideje nincsen, kialakulásának a jelei pedig jól felismerhetőek.

Hogyan alakul ki a stroke?

A stroke más néven szélütés az agyban alakul ki, oly módon, hogy egy vérrög vagy egy érfalra tapadt lerakódás leválik és elzárja az agyi artériát, ezzel megakadályozva a vérkeringést. Ezen vérrög kialakulásának kockázatát a 65 év feletti kor, az életmódbeli tényezők, valamint a családi kórtörténet mellett akár ötszörösére emelheti egy egyszerű pitvarfibrilláció, amely a leggyakoribb szívritmuszavar, de jelentős rizikófaktornak számít a magas vérnyomás és a diabétesz is.


Szemészeti szűrés – Már csecsemőkorban!

2016. június 10.

Tíz egészségesnek vélt kisgyermek közül egynek a szeme beteg, ez három esetben kancsalságot takar. A betegség gyógyítható, az eredményes kezeléshez azonban fontos, hogy időben felismerjék a rendellenességet. 

Szemészeti szűrésA kancsalság szűrése hagyományos, pupillatágításos vizsgálattal is végezhető, ennél azonban már van barátságosabb speciális megoldás is.

Már a várandósság alatt is számtalan szűrővizsgálaton vehet részt a kismama saját és gyermeke egészsége érdekében, és nincs ez másképp a szülést követően sem. A kötelező vizsgálatok közül az anyagcserezavarok és a szénhidrátbontási zavar szűrését például a szülést követően, még a kórházban elvégzik a gyermeken, és egyre több szülő él a csecsemő ultrahangvizsgálattal már 6 hetes kortól, amely – koponya és hasi ultrahanggal kiegészülve – alkalmas fertőzési szövődmények, sérülések, vérzések, veleszületett rendellenességek, fejlődési elmaradások, így például a csípőficamszűrés kiszűrésére. Az ortopéd szakorvosi vizsgálat csípőízületi ultrahanggal kiegészítve egyébként még alaposabb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé.

A szemészeti szűrés is hasznos

A gyermek fél éves korában szemészeti szűrés is javasolt, ami kiemelkedően fontos, mert napjainkban tízből egy vizsgált kisgyermeknél található valamilyen rendellenesség – ez három esetben kancsalságot takar.

Sok esetben fordul elő a két szem közötti jelentős dioptria-különbség, fixálási probléma vagy rejtett kancsalság is. Az átfogó szemészeti szűrővizsgálatok felderítik a szem különféle betegségeit, például a gyenge látásélességet, a két szem nem összehangolt működését, a kancsalságot és a tompalátást, ehhez azonban gyakran pupillatágító cseppet alkalmaznak. A folyadék alkalmazása bizonyos elváltozások (pl. szürke hályog, szemfenéki elváltozások) gyanúja esetén ugyan fontos lehet, de csípheti a kicsik szemét, így használata csak indokolt esetben javasolt. Mivel a kisgyermekek vizsgálata eleve kicsit nehézkesebb – mert tartanak a vizsgálószobától, az orvosoktól –, a szűrésre mindenképp érdemes barátságosabb, játékos módszert választani, erről szemész szakorvos beszélt.


Itt az idő, lépni kell a rák ellen!

2016. május 05.

Minden negyedik ember rákban hal meg Magyarországon.

Napjainkban a rák a legtöbb halálos áldozatot szedő betegség, ami a világon az elmúlt évben több mint 8 millió ember életét oltotta ki. A rákos betegek száma folyamatosan növekszik, ezért itt az idő, hogy komolyan vegyük ezt a ma márnépbetegségnek számító kórt és rendszeres egészségügyi szűrésekkel, illetve életmódváltással felvegyük vele a harcot. A hazai rákkutatás úttörője, dr. Dollinger Gyula emlékére a Magyar Rákellenes Liga április 10-ét jelölte ki hazánkban a Nemzeti Rákellenes napnak, amelynek célja, hogy a társadalom minden rétegét edukálja és bevonja rákbetegség elleni küzdelembe.

A megbetegedések 40%-a elkerülhető lenne!

Genetika, lelki okok, nem megfelelő életmód, dohányzás, felgyorsult életvitel, és még hosszan sorolhatnánk azokat a tényezőket, melyek miatt egyre több ember érintett a daganatos megbetegedésekben. Pedig a rákos daganatok kialakulásának 40%-a elkerülhető lenne a kockázati tényezők minimalizálásával − lehetőség szerint kizárásával −, és rendszeres egészségügyi szűrésekkel.

Hazánk Európában csúcstartó a rákos megbetegedések és a halálozások terén is.

Négy ingyenes és egyszerű tanács, hogy megóvjuk fogínyünket!

2016. április 28.

Nincs egészséges fog egészséges fogíny nélkül. Az egészséges fogíny halvány rózsaszín. Ha a fogínyünk vöröses elszíneződésű, megduzzad, és erősebb nyomásra vagy fogmosáskor vérzik, az íny gyulladásáról beszélünk. Az íngyulladás mélyebbre terjedve akár csontpusztulást, fogvesztést is eredményezhet, ezért a megelőzés az elsődleges! Mindennapi szájápolásunk során kiemelt figyelmet kell fordítanunk fogínyünkre is.

Az irritált fogíny kezelés nélkül elkezd visszahúzódni, az ínygyulladás súlyos fokú következménye a fogágybetegség, azaz a fogat körülvevő szövetek gyulladásos megbetegedése, közismertebb nevén fogínysorvadás. A folyamat a következő: a fog és az íny között levő kötőszövet elpusztul, a fellazult íny és a fognyak között létre jön egy un. tasak, melyben baktériumok szaporodnak fel, s mely állapot minél régebb óta fennáll úgy ezen tasak mind mélyebbé válik, tisztítása egyre csak nehezebb. Meglazulnak a fogat tartó szövetek, s akár a fog elvesztéséig is eljuthatunk. 


Mit tehetünk a visszér ellen?

2016. április 25.

Visszér, valljuk be, nem szép látvány. És ez a legkisebb gond vele. Mint a legtöbb betegségnek, ennek is okai közt szerepel az elhízás, az öröklődés, fogamzásgátló tabletták, és két látszólag egymásnak ellentmondó dolog, a sok állás, és az ülőmunka. És egy olyan oka is lehet, ami mindent nőt érint szinte, a terhesség. Mi az a visszér?

„Visszeresség a zsákszerűen tágult, legalább egy kanyart leíró felszínes vénák elváltozása. A verőerek (artériák) az oxigén dús vért viszik a szervek, végtagok felé. A vékonyabb vivőerekben (vénákban) pedig a felfrissítésre váró vér lassan folyik vissza a szív és tüdő felé.
A visszaszállító feladatba még a nyirokrendszer vesz részt. A visszeresség tünetei közé tartozik az érseprűcskék megjelenése, láb megdagadása, feszülés, a lábban, sőt, később akár lábszárfekély alakulhat ki. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...919293...172