Információk, érdekességek
A stroke nem vár, Ön se tegye!
2016. november 24.
Felépülés, maradandó szövődmények, szélsőséges esetben akár halál − ilyen kimenetelei lehetnek a stroke-nak, vagy magyarul szélütésnek. A gyors reagálás a legfontosabb annak érdekében, hogy a betegség következtében kialakuló maradványtünetek minél enyhébbek legyenek, vagy akár maradandó károsodás nélkül felépülhessen a beteg. Semmi sem fontosabb az emberi életnél, ezért tájékozódjon az előjelekről, ismerje fel, vegye komolyan a tüneteket és azonnal hívja a 104-et, ha stroke-gyanús esettel találkozik, így megmentheti más vagy akár saját életét.
„Majd holnapra elmúlik. Biztosan csak elfeküdtem az oldalamat. Nem merek orvoshoz menni, biztosan csak átmeneti állapot, amúgy sincs rá időm” – és még sorolhatnánk a kifogásokat, melyekkel sokan meggyőzik magukat arról, hogy nincs semmi bajuk. Az ilyen és hasonló halogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a stroke ma már a harmadik leggyakoribb haláloknak számít a világon, pedig megfelelő prevencióval, a betegség megismertetésével és rizikófaktorok feltárásával az esetek 80%-a elkerülhető lenne.
D-vitaminnal a köhögés ellen
2016. november 02.
A felsőlégúti megbetegedések elleni és az influenzajárványra való felkészülésben is nagy segítség, ha a szülők ügyelnek gyerekeik megfelelő D-vitamin ellátottságára. A napfényvitamin ráadásul az első években az immunrendszer védekezőképességének kialakításában is kulcsszerepet játszik.
Kisebb eséllyel fertőződnek meg influenzával, illetve könnyebben vészelik át a betegségeket a megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek. D-vitamin hiány esetén a fertőző légúti megbetegedések is lényegesen gyakoribbak. A szakemberek becslése szerint Magyarországon a gyermekek normál étkezésük során az ajánlott D-vitamin kevesebb mint 2-4 százalékához jutnak hozzá, télen ráadásul a D-vitamin képzés másik alapvető forrása, a napfény mennyisége is elégtelen.
Több kutatási eredmény is alátámasztja, hogy a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin az első életévekben kulcsszerepet játszik az immunrendszer védekezőképességének kialakításában. Egy amerikai vizsgálat* során a szakemberek arra jutottak, hogy az újszülöttek D-vitamin szintje befolyásolja mind a gyermekkori légzőrendszeri megbetegedések, mind pedig a kora gyermekkori asztmás légzés előfordulásának valószínűségét és gyakoriságát.
A szívritmuszavar sokszor csak tünet, kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni!
2016. október 13.
Szinte nincs olyan ember, aki ne érzékelne időnként szabálytalan szívverést, amikor úgy érezzük, hogy „kihagyott a szívünk”, vagy éppen össze-vissza ver. A ritmuszavaroknak egyes formái veszélytelenek, de léteznek olyanok is, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, sőt akár életveszélyes állapotokat is idézhetnek elő. A szívritmuszavar kezeléséhez sok esetben átfogó vizsgálatra van szükség, amellyel a panaszokat kiváltó okot megtaláljuk, és kezelni tudjuk. Ennek lépéseit Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa ismertette.
Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom
A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.
A szelén mint védőfaktor
2016. október 01.
Sok idős embernek hiányzik a szervezetéből a szelén, amely nélkülözhetetlen mikroelem, és számos olyan létfontosságú szerepet tölt be, mint például az immunrendszer megfelelő működésének biztosítása.
Egy új lakossági vizsgálat, mely 668 idős svéd ember bevonásával készült, általánosan elterjedt hiányt mutatott a nélkülözhetetlen tápanyagból, a szelénből. A tanulmányt végző kutatók elemezték az összes résztvevő vérmintáját, és ugyanolyan alacsony szelénszintet tapasztaltak, mint amilyen a finn lakosság körében is megfigyelhető volt az 1980-as évek elején. Ez volt az a kirívóan alacsony szelénhelyzet Finnországban, ami miatt a finn egészségügyi hatóságok bevezették a mezőgazdasági műtrágya szelénnel való kötelező dúsítását Finnországban.
A mostani svéd kutatásban a vérminták átlagosan 67,1 μg/l szelénszintet mutattak. A szakértők szerint ez nagyon alacsony, és egészségügyi kockázatot jelenthet.
A testünk nem tud szelén nélkül működni
Fontos volna ellenőrizni a szelénszintet mind az embereknél, mind az állatoknál. A szelén egy esszenciális tápanyag, tehát a szervezetünk nem képes előállítani. Ehelyett a táplálékainkból kell hozzájutnunk a szelénhez. Ha nem jutunk elég szelénhez, az negatív hatással lehet számos szelénfüggő testi funkciónkra. Ezek közé a funkciók közé tartozik például az immunrendszer megfelelő működése, a termékenység, az anyagcsere és a sejtek azon képessége, hogy megvédjék magukat a DNS-károsodásokkal szemben.
Megelőzhető a szélütés
2016. szeptember 30.
A stroke sajnos sok embert érint napjainkban. Egyes esetekben azonban a bénulás csak rövid ideig tart, és legfeljebb 1 napon belül elmúlik, azt hihetjük, csoda történt. Pedig csupán arról van szó, hogy a szélütés előszobájával, a TIA-val (transient ischemic attack – átmeneti vérhiányos eset) találkoztunk, ami azonban nagyon komoly problémákat vetít előre.
A TIA – vagyis az agyi keringési zavar - tulajdonképpen egy tünet, amely nagyon hasonlít a szélütéshez, de alapvető dolgokban különbözik tőle: ez pedig nem más, hogy 1 napon belül elmúlik. Itt is előfordul érzészavar, látászavar, bénulás, de ezek a tünetek a szélütéssel ellentétben nem tartósak.
| Csak egy napig tart, de mindenképpen figyelmeztető eset. |
Kiválthatja a nyaki erek szűkülete is
A TIA-t, akárcsak a stroke-ot, több minden is kiválthatja. Az egyik leggyakoribb ok a nyaki főerek szűkülete, ami vérrögképződéshez vezethet.
A TIA esetében felmerül a gyanú, hogy a problémát a nyaki verőérben létrejött szűkület, illetve az abból adódó vérrögök okozzák. Ezek elszabadulva elzárnak kis ereket az agyban, ami ehhez az állapothoz vezet. Sajnos ez azt is jelenti, hogy bármikor lehet számítani arra, hogy egy nagyobb rög szabadul el, és stroke-ot okoz, amelynek tünetei már tartósan megmaradnak, sőt, akár halálos is lehet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...878889...172