Információk, érdekességek

Spirulina alga, a „zöld arany”

2025. január 22.

A spirulinát „zöld aranynak” vagy „immunbombának” is nevezik, mivel koncentráltan tartalmaz létfontosságú tápanyagokat.

Az Arthrospira (Spirulina) platensis egy spirális formájú, édesvízi mikroalga, mely főként a vulkanikus, lúgos, meleg vizekben él. (De tartályokban is tenyésztik.) Rendkívül gazdag jó minőségű proteinekben (súlyának 60-70%-át teszik ki) és esszenciális aminosavakban. Tartalmaz még vasat, klorofillt, karotinoidokat, B-vitaminokat (kivéve a B12-t). Magas ásványianyag-tartalma miatt csökkentheti a nagyfokú fáradtságérzetet. Sportolóknak is hasznos a teljesítmény javítása, ill. az erőnlét helyreállítása céljából. Rendkívüli tápértéke miatt a NASA (Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal), valamint az ESA (Európai Űrügynökség) a spirulinát az űrhajósok étrendjében is szerepelteti.

Hatásai

A spirulina az életerőt növelő és a szervezet ásványianyag-ellátottságát elősegítő forrás. Tápanyagértéke kiváló, és ahhoz képest az ára sem magas. Bio- vagy gyógynövényboltokban megvásárolható; egyszerű a használata, a túladagolás kockázata nélkül. Mivel édesvízi alga, kivonata nem tartalmaz jódot (szemben a tengervízivel), így nem okoz problémát a pajzsmirigyre nézve.

Hogyan és mikor fogyasszuk?

Kapható por alakban vagy étrend-kiegészítő kapszula/tabletta formájában. Az ajánlott minimális dózis 1 g naponta, de nagyobb mennyiségben is fogyasztható: egyes sportemberek pl. napi 20 g-ot is felhasználnak belőle. De arra ügyeljünk, hogy csak fokozatosan szabad növelni az adagot. Bél- és májtisztító hatása miatt túlzott fogyasztása hányingert vagy puffadást okozhat. Ezért míg kezdetben naponta 1 g ajánlott 3-4 napon át, addig a továbbiakban 2, 3, 4 g-mal fokozatosan emelhető a dózis. Nagyfokú fáradtság esetén az adag lehet 3-6 g naponta. Ellenjavallat nincs, de konzultálni kell az orvossal terhesség, szoptatás vagy veseelégtelenség esetén.

5 dolog, amitől minden helyiség világosabbnak hat

2025. január 21.

A kényelmes, otthonos lakás fogalma mindenkinek mást jelent, abban azonban talán mindannyian egyetérthetünk, hogy a megfelelő megvilágítás rendkívül fontos kérdés. A taktikusan elhelyezett lámpák szerepe tagadhatatlan, a legjobb azonban az, ha otthonunk elegendő természetes fényt is kap. Persze nem minden ingatlan rendelkezik óriási ablakokkal és ideális tájolással, szerencsére azonban számos olyan trükköt vethetünk be, melyek segítségével bármely helyiséget világosabbá és optikailag tágasabbá tehetünk.

1. Világos színek

Ha szeretnénk a lakás helyiségeit világosabbá varázsolni, ennek az egyik legegyszerűbb módja a falak és a mennyezet színének helyes megválasztása. A világos árnyalatok, így elsősorban a fehér, a krémszín vagy a pasztell visszaverik a fényt, így segítségükkel a szoba sokkal világosabbnak, ráadásul nagyobbnak is tűnik majd. Ennek a választásnak további előnye az, hogy a semleges árnyalatok gyakorlatilag bármilyen színnel vagy formával kombinálhatók, így egy fehér fal tökéletes hátteret adhat akár a modern, visszafogott, akár a bohókás stílusú bútoroknak és kiegészítőknek is.

2. Minimalista berendezés

Egy zsúfolt helyiség – különösen akkor, ha masszív, sötétebb bútorokkal van berendezve – sokkal sötétebbnek és komorabbnak tűnik, mint egy szellősebben elrendezett szoba. Ha tehát szeretnénk egy világos, élettel és napfénnyel teli otthonban élni, akkor csak a legszükségesebb bútorokat tartsuk meg, ezek közül pedig lehetőség szerint válasszunk légiesebb, kevésbé tömör darabokat.

Már az is nagyon sokat számít, ha a kanapé vagy a dohányzóasztal lábakon áll, így a padló is látható marad alatta; a sötét hátlappal ellátott könyvszekrény helyett válasszunk polcokat, és ügyeljünk arra is, hogy az ablakok elé ne helyezzünk el nagyobb, a fényt eltakaró bútordarabokat.

3. Tükrök és üveg használata

Akár egy apró helyiség méretét szeretnénk optikailag növelni, akár egy sötétebb szobába engednénk be még több fényt, a tükröződő felületek óriási szolgálatot tehetnek nekünk. Néhány okosan elhelyezett tükörrel azt a hatást kelthetjük, mintha a lakásnak több ablaka lenne, így segítségükkel jelentős mértékben növelhetjük az oda bejutó napfény mennyiségét. Az üvegből készült polcok, asztalok biztosan nem állnak a fény útjába, így egyáltalán nem sötétítik be a lakást, ráadásul tökéletes dekorációs elemként is tekinthetünk ezekre a bútorokra.

Kényszerbetegség már gyermekkortól

2025. január 21.

Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egyes felmérések szerint a negyedik leggyakoribb pszichés betegség a fóbiás rendellenességek, a függőségek és a depressziós állapotok után.

Mitől alakulhat ki az OCD?

Az OCD összefüggésben lehet olyan közvetlen traumákkal, mint a súlyos betegség, baleset, hosszan tartó kórházi tartózkodás stb. De kapcsolódhat közvetett lelki sérülésekhez, megrázkódtatásokhoz, lelki problémákhoz is. Ilyen lehet a szülő betegsége, a bizonytalanság érzése, gyermekkorban a higiénia hiánya a környezetben stb.

A különféle stressztényezők szintén okozhatnak obszesszív-kompulzív zavart: egy olyan személy, akinek súlyos egészségi problémái vannak, vagy nem tudja túltenni magát egy szakításon, váláson, esetleg súlyos anyagi nehézségekkel küzd, könnyen megkaphatja ezt a betegséget. Az is előfordulhat, hogy gyermekkorában hamis információk jutottak el a pácienshez, például „moss­ kezet,­ különben­ biztosan beteg ­leszel”,­ és ez felnőve kifejlesztheti a kényszert az állandóan ismétlődő kézmosásra.

Mi a tipikus jellemzője az OCD-ben szenvedő embernek?

Ezeknek a betegeknek mindent ellenőrizniük kell, a pszichés rendellenesség meghatározza szinte az egész életüket. A tolakodó, idegen, sokszor abszurd gondolatokat, érzelmeket és érzeteket képtelenek irányítani, ezért folyamatosan ellenőrzik a környezetüket vagy mások cselekedeteit, hogy biztonságban érezhessék magukat. Próbálják felismerni, hogy mi a „jó” és mi a „rossz” – a baj ott van, hogy a látásmódjuk téves, és ez a törekvés a megszállottságig fajul.

Ha egy gyermek OCD-ben szenved, szükségszerűen kényszeres beteg lesz felnőttkorában?

Ez a pszichés rendellenesség gyakran már korán jelentkezik, az esetek kb. 65%-a 25 éves kor előtt kezdődik. A gyermekek 3%-a gyógyul meg serdülőkorban, azonban az OCD evolutív természetű, progressziót mutat. A legnehezebben gyógyíthatók azok, akiknél időben a legtávolabbra esik a betegség kezdete. Az átlagot tekintve a tünetek 12 éves korban jelennek meg, 25 éves kor körül pedig van egy második csúcs.

A kutatók úgy vélik, hogy minél korábban jelenik meg az OCD, annál valószínűbb, hogy biológiai eredetű, míg ha később jelenik meg, általában reaktív, vagyis a környezet, különösen a család hatására alakul ki.