sub

Információk, érdekességek

A kicsiknek is kell fényvédő?

2017. július 24.

A szülők akár a legfinomabb baba- és kisgyermek-kozmetikumokat is megveszik, ha az a gyermekük egészségét védi. Felmerül azonban a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e arra, hogy a csecsemőt – szinte megszületésétől kezdve – fényvédő készítményekkel is bekenjék. Vagy igazuk lenne azoknak, akik szerint kell a D-vitamin a szervezetbe, ezért napozzon csak a csecsemő és a kisgyermek?

Erős napfény esetén az ultraibolya (UV) sugarak károsító hatásától védeni kell a bébiket és a kicsiket

A bőr nem felejt,- azaz az évek során a bőrt érő UV-adagok összeadódnak, és magasabb „összegek” elérésekor számos bőrbetegség, köztük a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának a valószínűsége is jelentősen megnő.

  • A csecsemőkori napozás különösen veszélyes, mert a csecsemők kevés védő-pigmenttel (melaninnal) rendelkező, érzékeny, vékony bőrében adott mennyiségű UV-sugárzás nagyobb mértékű károsodást idéz elő, mint felnőtteknél. Emellett, a bébik bőre a kiszáradásra hajlamosabb, mint a felnőtteké, és ha ez megtörténik, akkor a száraz bőr ideális behatolási kapu lehet többféle kórokozó (pl. baktériumok) számára.
     
  • Bébiket sem fényvédő készítményekkel, sem fényvédők nélkül, közvetlen, erős napfényre helyezni és napoztatni nem szabad; még nyaralások, síelések alkalmával sem! Kifejezetten kerülendő a meleg, napfényes napokon a 11 és 15 óra közötti kinn tartózkodás, napoztatás. Babakocsiban is csak megfelelő fizikai védelemmel ellátott módon szabad levegőztetni a csecsemőket; azaz babakocsira szerelt napernyővel, csecsemőre adott világos, lehetőleg fehér színű vászonsapkával vagy –kalappal, teljes testet fedő vékony ruházattal.
     
  • Egy év feletti kisgyermekeknél a kúszás-mászás, futkározás miatt már nehezebben oldható az meg, hogy a ne tartózkodjanak a napon. Arra azért ügyelni kell, hogy ne égjenek le a kicsik: a bőrt megfelelően takaró, szellőző öltözet mellett, gondoskodni kell a fényvédők alkalmazásáról is,- az arcon és a testen egyaránt.

Szavazások

Fogyaszt-e kávét vagy élénkítő szert?

Aktív: 2017. június 13. - 2017. augusztus 31.

Kávézok minden nap egyszer
napi 2-3 kávét
napi 4-6 kávét iszom
több mint 6 kávé lemegy egy nap
teázom rendszeresen
kólát iszom ha ébren akarok maradni
energiaitalt iszom minden nap
napi több energiaitalt is elfogyasztok
kávé, energiaital és kóla is jöhet, egyszer élünk
nem élek egyikkel sem


szavazatok száma: 100
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Polleninvázió - 10+1 jó tanács allergiásoknak

2017. július 24.

Hosszú, száraz nyarunk van, ami nem csupán a mezőgazdaság, de a pollenallergiától szenvedő milliók számára is rossz hír. Igen, jól olvasták: a levegőben szálló növényi részecskékre érzékeny honfitársaink száma egyes becslések szerint eléri a három milliót.  

 

Az allergia folyományaként gyakran kifejlődő, jóval komolyabb tünetekkel járó asztmától szenvedők száma meghaladja a 300 ezret Magyarországon. Ha így haladunk, pár éven belül minden második magyar a saját bőrén tapasztalhatja az allergiás rohamok kínjait. 

Mi az allergia?

Az allergia tulajdonképpen a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. E túlműködés lényege, hogy az immunrendszer a minket körülvevő amúgy teljesen hétköznapi, betegségeket nem okozó anyagokkal szemben is támadást indít, köztük a virágpor (pollen) ellen is. 
Még ha magunk nem vagyunk is érintettek a problémában, szinte bizonyos, hogy egy vagy több ismerősünk, rokonunk a legforróbb évszak beköszöntése után nem csupán a hőséggel, de az allergia tüneteivel is kénytelen megbirkózni, együtt élni. 

A kóros immunválaszt számos formában tapasztalhatjuk meg. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak az allergénekkel való érintkezés nyomán a bőrön kialakuló különböző csalánkiütések és sömörök. Könnyezéssel és kötőhártya-gyulladással jár, ha a szem kötőhártyája érzékeny az egyes pollenekre, míg a tüsszögés, az orrfolyás és viszketés az orr nyálkahártyájának érzékenységét mutatja. A legsúlyosabb esetekben a légutakban található hörgők duzzadnak meg az allergének nyomán, így ez a fajta túlérzékenység olykor komoly légzési nehézséggel is járó asztmát okozhat. A kezeletlen allergia rosszabbodhat is, ezért forduljon orvoshoz mielőbb.


Így akartunk gyereket régen – és így ma

2017. július 23.

Előbb-utóbb a legtöbb párnál eljön a pillanat, amikor elérkezettnek látják a családalapítás idejét. A gyermekvállalás életünk egyik legmeghatározóbb döntése, tele izgalmakkal, kihívásokkal és semmi máshoz nem hasonlítható szépségekkel. Azonban egy új élet megfoganása nem csak elhatározás kérdése, megfelelő tudatosságra és testi-lelki harmóniára is szükség van hozzá. A termékenység kérdése ókori elődeink életében is központi szerepet töltött be, ám ők úgy gondolták, a gyermekáldás érdekében elegendő jóban lenni isteneikkel.

Istenanyák tisztelete és termékenységi szimbólumok

Már a civilizáció kezdetén is tiszteltek termékenységi istenanyákat: a bőséges gyermekáldás érdekében szertartásokkal, szimbolikusan kötött nászokkal és különféle áldozatokkal próbálták elődeink az adott istenség jóindulatát elnyerni. A legősibb istennő a sumér Innin volt, akit Istarként vagy Astartaként is említenek más mitológiákban. Ám minden bizonnyal a görög Aphrodité – akinek a római mitológiában Vénusz a megfelelője – a leghíresebb istennő. Nem véletlen, hogy Vénusz szobor néven emlegetünk minden termékenységi jelképként funkcionáló alkotást, beleértve a híres milói és willendorfi Vénusz szobrokat. A korabeli népek az istennők ábrázolásában a hangsúlyos női formákkal is a termékenységhez fűződő viszonyukat kívánták befolyásolni. Az ókori Hellászban más termékenység- és anyaistennőket is számon tartottak: nagy tiszteletnek örvendett Démétér és Artemisz is, akinek a hajadonok áldozatot mutattak be házasságkötésük előtt. Utóbbi római megfelelője Diana volt, akihez köthetően vált a fogantatás egyik szimbólumává a dió. Rendszeresen ábrázolták ugyanis diófa alatt állva, ünnepét diófák árnyékában tartották a rómaiak. „A szapora diótermés szapora gyermekáldással jár” tartja a régi magyar népi mondás, amely remekül jelzi, hogy a dió mint termékenységi jelkép a mi hagyományainkban is fontos szerepet kapott a tulipán és a liliom mellett. Utóbbiak egyébként a női alakot, nőiességet szimbolizálják.