Információk, érdekességek

Bőrápolás belülről

2025. június 10.

Hogyan támogathatjuk a bőr tavaszi megújulását étrenddel és életmóddal?

Tavasszal a természet változása bennünket is változásra inspirál. A bőr állapota, amely testünk és egészségi állapotunk tükre, ilyenkor különösen érzékenyen reagál. A hideg hónapokat követően gyakori a bőrszárazság, -fakóság, -érzékenység, amit a fűtött terek, kevés napfény, alacsony vitaminbevitel és a téli nehéz ételek is felerősítenek. A bőrápolás tavasszal nem csupán külső kezeléseket jelent, hanem tudatos, célzott belső támogatást is.

A bőröregedés és a sejtkárosodás hátterében jelentős szerepet játszanak az ún. szabadgyökök – instabil molekulák, amelyek károsítják a sejtek szerkezetét. Az antioxidáns vegyületek képesek semlegesíteni ezeket a szabadgyököket, így kiemelten fontos szerepet játszanak a bőr védelmében és fiatalon tartásában. Bár szervezetünk hatékony enzimatikus, antioxidáns-rendszerrel rendelkezik, érdemes megtámogatni azt táplálkozási, illetve bőrápolási oldalról is. A tavaszi időszakban friss zöldségekben és gyümölcsökben különösen bővelkedik a piac, így a C-vitaminban gazdag paprika, brokkoli, spenót, a béta-karotin forrásaként szolgáló sárgarépa, valamint az E-vitaminban gazdag olajos magvak és hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása ajánlott. (6)

Emellett a bőrvédelem szempontjából kiemelt fontosságú a szelén, a cink és a koenzim Q10, melyek szerepet játszanak a bőr egészségének megőrzésében, különösen antioxidáns- és regeneráló tulajdonságaik révén.

Szelén

Erőteljes antioxidáns, amely védi a bőrsejteket a káros szabadgyökök ellen, lassítva az öregedési folyamatokat és csökkentve a gyulladásos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Főként tojásban, dióban, tonhalban, tenger gyümölcseiben és teljes értékű gabonafélékben található.

Cink

Fontos a bőr regenerációjában, gyulladáscsökkentő hatású, elősegíti a sebgyógyulást, csökkenti az irritációt, és szabályozza a faggyútermelést, ami előnyös pattanásos bőr esetén. Ez az ásványi anyag főként húsokban, tökmagban, májban, lencsében, csicseriborsóban van nagyobb mennyiségben.

Koenzim Q10

Ami marhahúsban, csirkehúsban, halakban található, antioxidánsként védi a bőrt a környezeti ártalmaktól, serkenti a sejtek energiatermelését és a kollagénszintézist, javítva ezzel a bőr rugalmasságát és egyben csökkenti a ráncok megjelenését. (7)

A motorozás életet ment!

2025. június 09.

Idén is jól öltözött urak pattannak nyeregbe a prosztatarák megelőzéséért és korai felfedezéséért

Május 18-án ismét több száz elegáns motoros hívta fel a figyelmet Budapesten a férfiegészség megőrzésének fontosságára. A 105 országban egy időben megrendezett The Distinguished Gentleman’s Ride (DGR) célja az egészségtudatosság növelése és adományok gyűjtése a prosztatarák kutatását, megelőzését és a férfiak mentális egészségének megőrzését is támogató Movember Alapítvány számára. Az elmúlt 11 évben itthon több mint négyezren vettek részt a jótékonysági motorozáson, a szponzori felajánlások összege meghaladta a 75 ezer dollárt.

Idén immár tizenkettedik alkalommal gyűlnek össze a vintage és klasszikus stílusú motorok szerelmesei a DGR hazai futamán, hogy felhívják a figyelmet a férfiak egészségének megőrzésére, ezen belül is a világszerte minden nyolcadik férfit érintő prosztatarákra^[1]. Ezzel csatlakoznak ahhoz a világ 105 országában megszervezett globális kezdeményezéshez, amelyben a jó hangulatú, elegáns közös motorozás mellett a résztvevők fontos célokra gyűjtenek adományokat.

Ez a rejtélyes betegség egyre több magyar életét nehezíti meg

2025. június 09.

A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.

Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.

A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.

Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?

Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.