


Információk, érdekességek
Nátha: csodaszer nincs, de lehetnénk tudatosabbak
2024. december 16.
Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.
A legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.
A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.
Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.
A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.
Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen
Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.
„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.
A legveszélyesebb férfi betegségek első tünetei
2024. december 15.
Óvd meg magad a súlyos betegségektől, következményeiktől, figyelj oda ezekre a tünetekre, és fordulj orvoshoz, ha észleled őket.
Első tünetek
Köhögés
- A tartós, 4 hétnél tovább tartó köhögéssel már orvoshoz fordulni, nincs mese. Pláne, ha az illető dohányzik, ha a köhögés légzési nehézségekkel jár, ha véres váladék felköhögésével jár. Ezek már lehetnek a leggyilkosabb ráktípus, a tüdőrák tünetei, vagy az olyan súlyos betegségé, mint például a COPD, azaz a krónikus bronchitis, ami az egyik fő halálozási tényező világszerte.
Vizeletürítési szokások megváltozása
- Ha a megszokottnál sűrűbben kell vécére járni (pláne ha éjjelente), ha vizeletcsepegést tapasztalsz, ha az inger rendkívül sürgető, ha a vizeletürítés fájdalmas, nehézkes, orvoshoz kell fordulni, nincs mese. Ezek a tünetek utalhatnak megnagyobbodott prosztatára, vagy akár kialakuló prosztata daganatra is.
Változások a heréken
- A heréken tapintható kinövés, dudor, nehézség-érzet, vagy bármiféle más elváltozással orvoshoz kell fordulni, nincs mese. Ezek jelezhetnek bőrgyógyászati gondot, de akár már heredaganatot is.
Véres széklet / véres vizelet
- A székletben, vagy a vizeletben észrevehető vér mindig komoly tünet, és nincs mese, még akkor is orvoshoz kell vele fordulni, ha nem jár fájdalommal! Utalhat gyulladás jelenlétére, vagy aranyérre, viszont a vese-, hólyag-, bélrendszeri daganatok egyik első tünete is ez.
Gyomorégés, nyelési nehézség
- A gyomorégés, és a nyelési nehézség mindenkit érinthet, mert okozhatják nehéz ételek, stresszreakció, vagy egy egyszerű torokgyulladás. Ha viszont olyan egyéb tünetek is társulnak melléjük, mint a hányás, gyors fogyás, továbbá ha a nyelési nehézség tartóssá válik, nincs mese, orvoshoz kell fordulni, mert mindenképpen ki kell zárni a nyelőcső-, és a gyomordaganat lehetőségét.
Mikor kell hepatológushoz és mikor gasztroenterológushoz fordulni?
2024. december 11.
Hepatológia és gasztroenterológia – talán nem mindenki számára világos fogalmak. Ugyanazzal foglalkozik a gasztroenterológus, mint a hepatológus? Milyen problémával lehet az egyes szakorvosokhoz fordulni? A legautentikusabb válaszokat dr. Németh Alíz , a Gasztroenterológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus adta.
Mivel foglalkozik a gasztroenterológus és a hepatológus?
A gasztroenterológia alapvetően az emésztőrendszerrel, annak betegségeivel foglalkozik, de van tudása a máj működéséről is. Ez utóbbiban azonban egy külön szakterület, a hepatológia tud mélyebben elmerülni, ugyanis a hepatológus tulajdonképpen „májdoktor”. A hepato szó jelentése máj, a hepatológus azonban nem csak a májjal, hanem az epeút összes szervével tisztában van, vagyis a májbetegségeken kívül az epeproblémákat is képes diagnosztizálni és kezelni.
Mivel pedig ebben a szervrendszerben szerepe van a hasnyálmirigynek is, ennek vizsgálatát egy hepatológus és egy gasztroenterológus is el tudja végezni (jellemzően utóbbi szokta), ugyanis az egyik szerv betegsége hatással van a többire is. Egyes hepatológusok pedig kifejezetten a végstádiumú májbetegségekre és májátültetésre specializálódnak.
– Úgy fogalmazhatunk, hogy minden hepatológus gasztroenterológus is egyben, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Vagyis a gasztroenterológiai szakvizsga után lehet a hepatológia irányába szakosodni – foglalja össze a tudnivalókat Németh doktornő.
Mivel foglalkozik tehát a májorvos?
Alapvetően májproblémák kapcsán jutnak el az emberek a hepatológushoz. Ezeknek sokszor és sokáig nincs jellegzetes tünete, csak esetleg egy más célból elvégzett laborvizsgálat kapcsán tűnik fel, hogy a májfunkciós értékek eltérnek a normálistól. Néha az általános tünetek, például hasfájás, emésztési zavarok miatt felkeresett gasztroenterológus javasolja, hogy érdemes hepatológus szakorvoshoz fordulni. Utóbbi olyan betegségeket próbál felfedezni vagy kizárni, mint például a hepatitiszek (májgyulladások), zsírmáj (ami kialakulhat az alkoholbetegség talaján, de attól függetlenül is), májcirrózis, akut vagy krónikus májelégtelenség és májdaganat. Ritkább kórképek is előfordulnak a hepatológiai praxisban, mint a Wilson-kór vagy az autoimmun májbetegségek.
Ugyancsak a hepatológus foglalkozik az epeúti betegségekkel, többek közt az epevezeték szűkülettel, az epekővel, az epepangással, az epehólyag-gyulladással és az itt kialakuló daganatokkal.
Amit a mezoteliómáról tudni érdemes
2024. december 08.
Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?
A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is.
A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.
A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.
A diagnosztizálás és a kezelés
A kivizsgálás során vérvételre, röntgen, MR vagy CT felvétel készítésére kerül sor, de a diagnózis további pontosítása érdekében sor kerülhet szövettani mintavételre is. A diagnózist követően meghatározott, különféle terápiákból álló célzott kezelés – amely függ a mezotelióma típusától, a betegség stádiumától, a beteg általános állapotától – néhány hónappal meghosszabbíthatja a beteg életét.
Sajnos, általánosságban elmondható, hogy mire a betegség tünetei jelentkeznek, addigra a betegség már igen előrehaladott állapotban van, a beteg életkilátásai rosszak, az átlagos túlélési idő mindössze 12 hónap. A mezoteliómával diagnosztizált beteg mindennapjai során előforduló problémákra vonatkozóan nem csak a kezelőorvosától kaphat segítő támogatást, de érdemes felvennie a kapcsolatot betegtársakkal, ritka betegségekkel foglalkozó szervezetekkel.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, a teljes tilalom pedig 2005-ben lépett életbe[, várható, hogy a mezoteliómás megbetegedések száma a hosszú lappangási idő miatt emelkedni fog az elkövetkezendő években.
Fokozott pajzsmirigy-hormontermelés: Basedow-Graves kór
2024. december 05.

Fokozott pajzsmirigy hormontermelésnél gondolni kell autoimmun betegségre is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ismerteti a legfontosabbakat!
A pajzsmirigy túlműködés tünetei között található a szapora szívverés, nehezebb koncentráció, ingerlékenység, álmatlanság, illetve az étkezés melletti fogyás, csökkent meleg-tűrés, fokozott izzadás, valamint a menstruációs zavarok. Sokszor már egyetlen egy jelből, az előredülledő szemekből sejtheti az orvos, hogy mi okozhat problémát.
A Basedow-Graves kór háttere
A pajzsmirigy-túlműködés hátterében meghúzódhat a pajzsmirigy gyulladása, a túl sok jód jelenléte a szervezetben, valamint akár egy autoimmun betegség, a Basedow-Graves kór is, amely leginkább a 20 és 40 év közötti nőket érinti, és nagy mértékben felelősek a kialakulásáért a környezeti tényezők, így például a stresszes életmód, a túl nagy lelki megterhelés, illetve fontos tényező a genetikai hajlam is. A kór kialakulásában a TSH receptor ellen stimuláló antitest játszik fontos szerepet, amely a fokozott hormontermelés okozója.
Komplex kivizsgálás és terápia!
A fizikális vizsgálatot követi a vérvizsgálat főként a TSH-szint meghatározásával. Amennyiben a TSH koncentráció alacsony, a pajzsmirigy fokozott mennyiségű T4-t és T3-t termel. A laborvizsgálatot – amelynek hangsúlyos része a szabad T4, valamint totál vagy szabad T3 szint mérése – követően nagyon fontos az ultrahang vizsgálat is, amelyből a pajzsmirigy méretére, szerkezetére, vérellátására, esetleges cisztáira, gyulladására lehet következtetni, az izotópvizsgálattal pedig az derül ki, hogy a pajzsmirigynek pontosan milyen típusú túlműködése van.
A kezelés során nélkülözhetetlen az életmód terápia megfelelő étkezéssel és mozgással, ugyanis társulhat a kórhoz akár 1-es típusú cukorbetegség, lisztérzékenység is, valamint a stressz kiküszöbölése is hangsúlyos. Szükség lehet gyógyszeres kezelésre, ennek célja a túlműködés normalizálása, illetve szóba jöhet műtéti vagy izotópos terápia. A pajzsmirigy túlműködés kezelése során lényeges a rendszeres laborvizsgálat, és az egészségi állapot ellenőrzése, amelyet szintén endokrinológus szakorvos végez.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...678...257