Információk, érdekességek
Időjárásváltozás – A légúti betegek is megérzik
2017. április 21.
Az ízületi, keringési, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mellett az asztmás, COPD-s betegek panaszai is fokozódhatnak frontok, hideg, párás levegő vagy szeles idő hatására. A pollenhelyzet mellett a meteorológiai előrejelzések nyomon követése is segíthet a súlyosabb tünetek megelőzésében.
Az időjárás változásaira egyénenként eltérően reagálunk. A melegfront érkezését tompaság, fáradtság, a reflexek lassulása jelzi, míg a hidegfrontra szervezetünk rendszerint fokozott ingerlékenységgel, fejfájással válaszol. A légnyomás- és hőmérséklet-ingadozás, a levegő páratartalmának hirtelen megemelkedése az egészséges szervezetre is hatással van, a krónikus betegséggel élőket azonban még inkább megviseli. Az asztmában és más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról. A hideg levegő, a szeles időjárás vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre.
Mire figyeljünk?
- Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése – például szabadban végzett sportok esetében – könnyen rohamot provokálhat. Gyermekek esetében erre fokozottan figyeljünk, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.
- Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak.
- COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt kedvezőtlenül hat: a betegeket rendszerint negatívan érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be.
- Magas pollenkoncentrációt mutató napokon vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.
Álmatlanság
2017. április 20.
Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet – így az idegrendszer – számára a regenerálódásához, elengedhetetlen a megfelelő szellemi és fizikai tevékenység végzéséhez.
Az alvásigény egyénenként és életkoronként jelentős szórást mutat. Egy újszülött többnyire csak enni és inni ébred fel, ám az idős emberek többsége már alig néhány órányi alvással is beéri. Általában igaz, hogy ha valaki frissen ébred és kipihentnek érzi magát, akkor elegendőnek bizonyult számára az alvásra fordított idő, és megfelelő volt az alvás minősége is. A Whitehall II kutatás eredményei szerint a 35 és 55 év közöttiek számára az ideális alvásidő 7-8 óra.
Nagyon fontos, hogy mennyit alszunk és milyen minőségű az alvásunk.
Insomnia (alvási elégtelenség)
A családorvosi praxisban észlelhető egyik leggyakoribb tünetcsoport (4–29%), amely mögött számos életmódbeli tényező, ugyanakkor számos testi betegség vagy mentális zavar is előfordulhat. A nem pihentető, a kívánttól eltérő alvás élménye, mint egy alapvető biológiai és szociális folyamat elégtelensége, az egészségi állapot szubjektív értékelésére is negatív hatással van.
Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!
2017. április 14.
Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?
Így hat ránk a fény
Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.
Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökken szervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.
„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.
5+1 tipp, hogy élvezd a jógaórádat
2017. április 14.
Az interneten fellelhető fényképek és jógavideók alapján az egyszeri jógi azt gondolhatná, hogy automatikusan valamiféle éteri könnyedség járja majd át, amint a matracára lép, a gyakorlása az egekbe emeli a lelkét, harmonizálja a testét, a glória még fényesebben ragyog a feje felett. Majdnem… Nézzük mit kell tenni ahhoz, hogy ha nem is teljesen a fenti leírás, de valami nagyon hasonló megvalósuljon akár az első, akár a sokadik jógaórádon!
Következzék az 5 plusz 1 - megfogadni érdemes - tanácsunk!
1. Találj egy olyan oktató/stúdiót ahol jól érzed magad. De tényleg, ahova úgy lépsz be, hogy már egy mázsás kő leszakadt a nyakadból. Ha nem vagy “spirituális fajta” akkor valószínűleg ez egy fitnesz stúdió lesz, vagy egy kicsit nyugatibb jógaterem. De az is lehet, hogy pont a nagyon hagyományos körülmények és hangulat kell neked. Bízz magadban, és olyan helyre járj ahol jól érzed magad!
2. Tervezz! Legyen meg a hetedben a jógás nap vagy napok, és ragaszkodj hozzá. Így várni fogod, és lelkesen mész majd. Ezzel, hogy dedikált ideje van, mintha egy órarended lenne, és abba lenne beírva, az esetleges lelkiismeretfurdalásod is elmúlik, hogy mi minden mást csinálhatnál helyette. Hidd el, a legjobbat teszed azzal magaddal és a világgal is, ha jógázol.
Mikor érdemes endokrinológust felkeresni?
2017. április 11.
Az endokrinológiai, azaz a hormonrendszerrel kapcsolatos problémák rengeteg panaszt okozhatnak, melyek az esetek többségében igen hétköznapiak. Éppen ezért sokan pl. túlsúly, a hajhullás vagy a csökkent hidegtűrés hátterében nem sejtenek betegséget, pedig ha huzamosabb ideig fennáll bizonyos probléma, az gyakran hormonzavart jelez. Hogy milyen tünetek esetén érdemes endokrinológust felkeresni, azt dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosától tudtuk meg.
Testsúllyal kapcsolatos problémák normál étkezés mellett
A hormonrendszer zavarai szinte mindig hatással vannak valamilyen szinten a testsúlyra. Ezért figyelhető meg bizonyos betegségek esetén az, hogy normál, egészséges étkezés mellett az illető vagy túlsúllyal küzd, vagy pedig veszít testtömegéből. Ilyenkor érdemes endokrinológushoz fordulni, ugyanis a pajzsmirigyzavarok és a mellékvese problémái, valamint – a vércukorszint beállításában, egyensúlyában fontos- inzulin hormonkör diszharmóniája gyakran járnak ilyen panasszal.
Menstruációs zavarok, meddőség
A menstruációs zavarok hátterében rengeteg ok állhat, ám gyakran hormonzavar okozza a problémát, ami akár meddőséghez is vezethet. Leggyakrabban progeszteron hiányra, inzulinrezisztenciára (IR) és a pajzsmirigy rendellenességeire hívja fel a tünet a figyelmet. Szerencsére az esetek többségében gyógyszeres kezelés és életmódváltás hatására az kóros állapotok könnyen orvosolhatóak, ám a betegnek folyamatos kontroll javasolt.
Fáradékonyság, aluszékonyság
Természetes, hogy időről időre az emberen úrrá lesz a fáradtság és legszívesebben egész nap csak aludna. Ez főleg a téli, napfényhiányos hónapokra jellemző, melynek során a D-vitamin raktárak is lemerülnek. Azonban emellett más hormonális problémák is kiválthatják a panaszt, pl. pajzsmirigy alulműködés, a Cushing szindróma, de a mellékvese fáradtság is depressziót eredményezhet. Hogy megbizonyosodjon, vajon mi is okozza a krónikus fáradtságát, érdemes laborvizsgálatot végeztetnie!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...787980...165