Információk, érdekességek
Ápolt gyermekfogak
2006. október 03.
Számos tévhit terjedt el azzal kapcsolatban, hogy hány éves korban érdemes a gyermek fogait szakemberrel megnézetni. Törõdni kell-e már a tejfogakkal is, netán ráér akkor fogorvoshoz menni, amikor kibújnak a maradandó fogak? Mikor kell fogorvoshoz menni: ha fáj a gyermek foga, vagy egyébként is érdemes ellenõrzésre járni? A szép és ápolt, egészséges fogak iránti igényt, az ezzel kapcsolatos szájápolási szokásokat már gyermekkorban ki kell alakítani – tartja Dr. Gyõrfi Adrienne klinikai adjunktus, aki szerint ez a szülõk és egy általuk választott fogorvos közös feladata.
Dr. Gyõrfi Adrienne, a FehérGyöngy Fogászati Magánklinika vezetõje szerint a helyes gyermekkori fogápolás azért kiemelkedõen fontos, mert a megtanult szájápolási szokások egész élete során elkísérik a gyermeket. Az a kisgyermek, akinek például gyermekkorában rendszeresen mossa valamelyik szülõ a fogait, és megszokja, hogy nem fekszik le fogmosás nélkül, felnõttkorában is ápolni fogja a száját.
A fogászati szûrés ingyenes és hasznos!
2006. október 02.
Bár a gyermekeknek félévente, a felnõtteknek évente egyszer ajánlott felkeresniük a fogorvost, a fog- és szájüregi megbetegedésrõl szóló adatok szerint kevesen tesznek eleget ennek az ajánlásnak. Bár néhány év óta, amikor újra bevezették a térítésmentesen is igénybe vehetõ fogászati ellátást, némileg nõtt a forgalom a rendelõkben, de még mindig alacsony a rendszeres szûrésen részt vevõk száma.
Magyarországon jelenleg csaknem valamennyi fogkezelés térítésmentesen vehetõ igénybe, mégis kevesen keresik fel idejében fogorvosukat. A fizetés nélküli ellátásokat ugyanakkor csak olyan rendelõben lehet igénybe venni, amely szerzõdésben áll a társadalombiztosítóval – a magánorvos kezeléseinek árát természetesen a beteg, illetve annak magánbiztosítása fedezi.
Világító szívsejtek
2006. szeptember 25.
Alighanem forradalmasítani fogja a szívbetegségek kutatását a Bristoli Egyetem kutatóinak legújabb fejlesztése. A szakemberek egy ügyes genetikai módosítással elérték, hogy a szívizomsejtek energiafelhasználásuknak megfelelõ módon fényjeleket adjanak le.
A szívizomsejtek számára az összehúzódáshoz szükséges energiát az ún. mitokondriumok szolgáltatják egy kémiai molekula, az adenozin-trifoszfát (ATP) formájában. Normál körülmények között a mitokondriumok a szív növekvõ terhelésére (pl. sportolás közben) egyenletesen nagy mennyiségû ATP termelésére képesek. Nyugalomból induló extrém nagy terhelés esetén - mint pl. infarktusban - azonban a kutatók korábban azt tapasztalták, hogy a mitokondrium besül, azaz egy darabig valamiért nem képes ATP termelésre, tovább rontva a helyzetet.
Társállatok tartása az egészséges életmód kulcsa?
2006. szeptember 19.
A ma már népbetegségnek számító elhízás, a mozgásszegény, egészségtelen életmód ránk, emberekre és házi kedvenceinkre is világszerte jellemzõvé vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos feladatra hívja fel a kormányok, gazdasági szereplõk és a civil szféra figyelmét, amely többek között kiemeli az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás fontosságát.
Mindezek mellett célszerû rávilágítani a társállattartás egészségmegõrzésben és betegségmegelõzésben betöltött szerepére, mind a gazda, mind pedig kedvence vonatkozásában. A rendezvény fõvédnöke: dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott.
Néhány tanács visszeres panaszokra
2006. szeptember 13.
Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...153154155...162