Információk, érdekességek
Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére
2026. január 04.
Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.
A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.
A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk
2026. január 03.
Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.
A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk
A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.
Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél
A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.
Gyermekkori megfázás: A felső légúti fertőzések megelőzése
2026. január 02.
A gyermekkori megfázást, náthát, felső légúti fertőzéseket általában különböző vírusok okozzák, amelyek tudatos módszerekkel megelőzhetők.
A téli időszak a felső légúti fertőzések szezonja, a hűvös, hideg, nyirkos időjárás kedvez a vírusok és a baktériumok terjedésének, melynek következtében jelentősen megemelkedik a gyermekek körében a megfázás, a nátha, az influenza, a COVID–19 és egyéb vírus, illetve a bakteriális fertőzések száma. Ez komoly problémát jelent a családban, illetve a gyermekközösségben egyaránt. A szülőknek fel kell készülni, hogy a gyermekközösségekben a légúti fertőzések gyakoribbá válhatnak. A gyermekek náthásak, köhögnek, és ez az állapot tartóssá is válhat. A nátha szövődményeként megjelenhetnek a súlyosabb alsó és felső légúti fertőzések is. A beteg gyermek nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzás miatt feszültebb, vagy akár ő maga is megfertőződhet, ezért nem kérdés tehát, hogy a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni.
A gyermekek a még fejlődő immunrendszerük miatt könnyen elkaphatják ezeket a vírusokat, különösen bölcsődés-, óvodás- és kisiskoláskorban. A kórokozók közösségi terjedése miatt akár évente több alkalommal is áteshetnek ilyen megbetegedéseken.
Hogyan készíthetjük fel gyermekünket az online tér veszélyeire?
2026. január 01.
Az első készülék átadásával a gyerekek digitális önállóságot kapnak, de ezzel együtt olyan kockázatoknak is ki lesznek téve, amelyekkel korábban nem találkoztak.
A szülők felelőssége, hogy biztonságos alapokat adjanak nekik a netezéshez.
- Állítsunk be erős képernyőzárat/jelszót – kerüljük a könnyen kitalálható kódokat, mint a születési dátum vagy az 1234.
- Hozzunk létre számukra külön felhasználói fiókot – korlátozott jogosultságokkal.
- Aktiváljuk a helymeghatározást és a készülékkeresést – hasznos lehet az eszköz ellopása vagy elvesztése esetén.
- Beszéljünk velük a netbiztonságról – tanítsuk meg, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi névre utaló felhasználónevet sem. Ahogy nap mint nap megkérdezzük tőlük, hogy mi történt az iskolában, érdeklődjünk arról is, hogy mi történt az online térben, milyen videókat láttak, kivel beszélgettek.
- Minden eszközön, így a gyerekek új eszközén is használjunk megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amivel a kártevőket, a fertőzött weboldalakat és appokat, illetve a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni. A mai biztonsági programok már komplex megoldást nyújtanak, többek között webkamera-védelemmel, adathalászat elleni védelemmel, és a felnőtt tartalmak letiltásával is gondoskodnak a gyerekek biztonságáról.
Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása
2025. december 19.
Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.
A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:
Auditív figura-háttér
Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.
Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.
Auditív zárás
Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.
Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...300