Információk, érdekességek
Pozitív szülői magatartás – boldog gyermekkor
2016. április 10.
Mindig nyugodt hangon, türelmesen beszélni és viselkedni gyerekeinkkel, pozitív életérzést sugározni feléjük, hogy boldogságban, kellemes légkörben nőjenek fel… Utópia lenne? Inkább kihívás, mellyel könnyebb megbirkózni a pozitív pszichológia tanításai segítségével. Ennek lényege olyan módszerek, életszemlélet és viselkedési formák alkalmazása, melyek révén a legtöbbünk – esetünkben a gyermek – tartósan boldog lehet.
A pozitív szülői magatartás azon eszközök együttese, melyek lehetővé teszik a szülő számára a gyermeknevelés során adódó nehéz helyzetek könnyebb kezelését, a szülő elé helyezve a gyermek érdekeit, és elősegítve fejlődését, képességei kibontakoztatását. Emellett a nevelési és viselkedési stílusnak meg kell felelnie a gyermek igényeinek az érzelmek – pld. biztonságérzet és a szülőkhöz, családhoz való tartozás érzése – terén. A szülőnek arra kell összpontosítania a nevelés során, hogy bizonyítékát adja szeretetének, toleranciájának, befogadóképességének, együttérzésének, fogékonyságának és támogatásának gyermeke irányában. Természetesen toleráljon és értsen meg olyan érzelmeket is, mint a gyermeki harag, félelem, szomorúság stb. Mindezen szülői tulajdonságok híján a leggyakoribb reakció a gyermek részéről, hogy elnyomja érzéseit.
A pozitív nevelésnek valahol középen kell lennie a tekintélyelvű és a túlzott engedékenységet képviselő módszerek között. Olyan, a nevelés során alkalmazott szabályokat kell felállítania, melyekre elengedhetetlenül szüksége van a gyermeknek fejlődése során, de nem rideg korlátokat jelentenek. A módszereket természetesen gyermekünk életkorához szükséges igazítani.
Ezért lehet veszélyes a D-vitamin-hiány a várandósság alatt
2016. április 06.
A D-vitamin hiánya a várandósság elején majdnem kétszeresére növelheti a gyereknél a szklerózis multiplex (SM) felnőttkori kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.
A Harvard Egyetem kutatói kimutatták, a terhesség korai szakaszában a D-vitamin alacsony szintje 90 százalékkal növelheti a kockázatát annak, hogy a gyereknél szklerózis multiplex alakul ki később – írta a The Daily Telegraph a JAMA Neurology című szaklap friss számában megjelent tanulmányt idézve.
A szklerózis multiplex a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amely károsítja az idegsejtek védőburkát. A velőshüvely szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében, mozgási és érzékelési zavarokat okozva. Becslések szerint világszerte 2,5 millió ember szenved szklerózis multiplexben.
“Noha eredményeink azt jelzik, hogy a D-vitamin-hiány a terhesség alatt növeli a gyermek SM-kockázatát, arról nincs információnk, hogy a vitaminadag növelése milyen reakciót vált ki. Ehhez nagyobb létszámú tanulmányok szükségesek”– mondta Kassandra Munger, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa.
Mi bajuk a kamaszoknak?
2016. április 04.
A serdülőkor számos konfliktust magában hordozó időszak. A kamaszok nem csupán a személyes környezetükkel, a társadalmi elvárásokkal, de önmagukkal is rendre összeütközésbe kerülnek. Bár mindannyian voltunk kamaszok, olykor mégis elfelejtjük, mennyire nehéz is ez a gyermek-, és felnőttkor közti átmeneti periódus. Ahhoz, hogy minél gördülékenyebb lehessen ez az időszak, megértő, támogató közegre van szükség, amihez a felnőtteknek ismerniük kell a kamaszok viselkedésének hátterében álló okokat.
1. Hormonális változások
A kamaszkor beköszöntét bizonyos hormonális változások jelzik, melyek egyrészről a másodlagos nemi jelleg megjelenéséért felelősek, másrészről a hangulatra is aktívan befolyással lehetnek. Olykor a viselkedést is kiszámíthatatlanná tehetik.
Mivel az érzelmek közvetlenül hatnak a viselkedésre, a kamasz gyakran előbb cselekszik, mint gondolkodik. A mérlegelés, a racionális döntés egy érzelmileg túlfűtött helyzetben gyakran még egy felnőttnek is nehézséget okozhat, hát még egy kamasznak, aki éppen most ismerkedik a testi reakcióinak szabályozásával. Legyünk tehát türelmesek!
Gyermekünk vagyona
2016. április 02.
A kiskorú gyermeknek is lehet vagyona, hiszen örökölhet, vagy felmenői ajándékozhatnak neki akár ingatlant, akár ingót, készpénzt. A gyermek vagyonát a szülei kezelik, és bár ma már nincs számadási és beszolgáltatási kötelezettségük a gyámhatóság felé, ugyanolyan gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben.
A szülő mint vagyonkezelő feladata
A gyermek vagyonát alapesetben a szülei kezelik. Ha a szülők különválnak, többféleképpen is megállapodhatnak:
- közös szülői felügyelet esetén továbbra is közös döntéseket hoznak a gyermek vagyonáról, vagy
- az a szülő kezeli a gyermek vagyonát, aki a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett kizárólagosan gyakorolja.
A szülők azt is kiköthetik, hogy amennyiben a gyermek számára az egyik szülő (vagy az ő felmenője) juttat vagyontárgyat, akkor annak vonatkozásában az illető szülő jogosult rendelkezni.
A gyermek vagyonából származó jövedelmet (pl. lakás kiadásából származó bevételt) a gyermek szükségleteire kell fordítani.
A gyermek vagyonát nem lehet értékesíteni vagy megterhelni, kivéve, ha erre a gyámhatóság engedélyt adott. A gyámhatóság a jogügyletre akkor ad engedélyt, ha megállapítást nyer, hogy a kiskorú érdekeinek megfelel az, amire a szülő szerződni kíván a gyermek nevében.
A gyermek vagyonát felélni csak akkor lehet, ha a gyermek tartását a szülők máshogy képtelenek biztosítani.
A nagykorú gyermeknek a vagyont teljes egészében ki kell adni. A szülők felelősséggel tartoznak, ha a vagyonkezelési kötelezettségüket szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul megszegték, és ezzel a gyermek vagyonában kárt okoztak.
Folyadékpótlás csecsemőkorban
2016. március 30.
Itt a nagy meleg, szervezetünk folyadékigénye jelentősen megnő. A napi folyadék bevitelnek fedeznie kell az anyagcserénk működéséhez szükséges, és a szervezet által mindenkor elvesztett folyadékot egyaránt. Nagy melegben, vagy betegség kapcsán (hasmenés, hányás, láz) a fokozott vesztesség miatt a szervezet folyadékszükséglete a többszörösére is emelkedhet. Mindez különösen érvényes a csecsemőkre, hiszen ebben az életkorban a szervezet víztartalma 75%, míg felnőttkorban csak 60%.
Normál körülmények között az anyatej fedezi a baba folyadék- és kalóriaszükségletét. Nyári melegben azonban a baba folyadék igénye jelentős mértékben megnövekszik, folyadékháztartása labilissá válik, ezért rövid időn belül kiszáradhat.
Itassuk rendszeresen a babát
Naponta több alkalommal, elosztva célszerű a folyadékkal megkínálni a babát. Fokozottan figyeljünk a csecsemő itatására, mivel a kisbaba még nem tud szólni, ha szomjas, ezért a szülők feladata arra figyelni, hogy a baba rendszeresen igyon.
Mennyit igyon a kicsi?
A csecsemők folyadékszükséglete körülbelül 150 ml/kg/nap, de nyáron ez elérheti a 200ml/kg/nap mennyiséget is. Így egy 6 hónapos 6 kg testtömegű kisbaba napi folyadékigénye közel 1 liter, de nyári melegben a fentiek alapján akár 2 liter is lehet. Hozzátáplálás után az anyatej, vagy a tápszer önmagában nem fedezi a baba folyadékszükségletét, mert a főzelékek, gyümölcsök kevesebb folyadékot tartalmaznak. A folyadékhiánynak nincsenek olyan egyértelmű jelei a szülők számára, mint a betegségek kapcsán a láz, a hányás, vagy a hasmenés.
Honnan tudjuk, hogy a baba szomjas?
Milyen tünetek esetén kell arra gondolni, hogy a baba szomjas, hiszen a túlzott itatás sem egészséges. A folyadékhiánnyal küszködő csecsemő nyugodt lesz, kevesebbet sír, „el van magában”, nagyon jó gyerek lesz, tehát nem jelzi, hogy inni akar.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...198199200...298