Információk, érdekességek
Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt
2025. március 11.
6+1 melengető étel a világ minden tájáról
A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.
1. Fondue (Svájc)
A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.
2. Raclette (Franciaország és Svájc)
A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.
3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)
Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.
5 buktató, ami miatt eredménytelen a fogyókúra
2025. március 08.
Sokan fogyókúráznak, de keveseknek sikerül tartósan csökkenteniük a testtömegüket. Miért? Íme 5 buktató, ami miatt a kilók elleni legádázabb és legelszántabb küzdelem is kudarcba fullad.
1. buktató
Elérhetetlen, nem racionális cél. Nemcsak a fogyókúra területén, hanem mindenhol, ahol sikeres szeretne lenni, racionális célokat kell kitűzni, amelyekkel azonosulni is tud. Az önmagába vetett hit ereje nagyobb, mint azt gondolná. Ha már a testtömegcsökkentésre irányuló program kezdetétől az az érzése, hogy a feladat úgysem teljesíthető, csak szélmalomharc lesz belőle. Ha jelentős súlytöbblettől szeretne megszabadulni, tűzze ki a célokat „darabokban”!
2. buktató
A mindenkinek bevált módszer. Ha egy ismerősének a cipője megtetszik, nem célszerű leszedni a lábáról és belelépni, mert kicsi az esélye annak, hogy önnek is kényelmes lesz. Így van ez a diéták világában is. Ami az egyik embernek segít, nem feltétlenül megoldás a másiknak, hiszen az életmód, a biológiai ritmus egyedi. Egy súlycsökkentő program kezdete előtt mindig érdemes szakemberrel, dietetikussal konzultálni, aki úgy alakítja ki az étrendjét, hogy az csak az ön igényeit fogja szolgálni. Ez azért is fontos, mert a fogyás veszélyes is lehet. Egy szakember figyel önre, nem hagyja, hogy a diétázás alatt hiánybetegségei alakuljanak ki a kisebb vitamin- és ásványianyag-bevitel miatt. Mindezek mellett a szakember az elhízás okát is fel tudja tárni, ezáltal célzott beavatkozásra képes.
3. buktató
Nem szabad több energiát bevinni a szervezetbe, mint amennyire szüksége van. Az anyagcsere, akár a mérleg nyelve egy felhasználási és egy felvételi oldalból áll. A testmozgással, az élettani funkciók kielégítésével, de még a nyugalmi ébrenléttel és az alvással is energiát használ fel a test, melynek mértéke eltérő. Az evéssel, ivással pedig energiát nyer ezekhez a folyamatokhoz. Amikor e két oldal egyensúlyban van, a test nincs rászorulva sem a raktározásra, sem a leadásra, így a testtömeg nem változik. Amikor az energiamérleg rossz oldalra billen, akkor kezdődik a hízás. Ezt megállítani két módszerrel lehet: vagy a felhasználási oldalt kell növelni, azaz több energiát égetni el a sporttal, a mozgással, vagy a felvételt csökkenteni, azaz kevesebb energiát felvenni étkezéssel.
A gyógyszertárban különböző vitamin- és ásványianyag-készítmények vannak, melyek alkalmasak a diéta során ezen anyagok pótlására. Kérje gyógyszerésze tanácsát!
Tanácsok a helyes táplálkozáshoz és a kevesebb evéshez
2025. február 26.
Ha a „stresszevő” típusba tartozunk
Javítsunk alvásminőségünkön, növeljük alvásidőnket
Amikor stresszes életet élünk, általában rosszul alszunk, és nem is eleget. Márpedig az alváshiány növeli az ún. ghrelin hormon termelődését, ami éhségérzetet vált ki. Ezért mindenképp tanácsos 7-8 órát aludnunk naponta. A kielégítő minőségű, elegendő ideig tartó alvás lehetővé teszi, hogy jobb formában legyünk napközben, és készen álljunk fizikai aktivitás gyakorlására is. Hasznos tudatosítani magunkban, hogy a sport/testmozgás hatására endorfin (boldogság)hormon termelődik a szervezetünkben. Ez az ingerületátvivő anyag nemcsak jobb közérzetet biztosít, hanem megnyugtat, segít a stressz elűzésében és a jobb alvás elérésében.
Emeljük szerotoninszintünket
A szerotonin olyan ingerületátvivő anyag, mely elősegíti többek közt a nyugalom, biztonság és az elégedettség érzését, csökkentve a szorongást, oldva a stresszt. A szerotonin szintéziséhez az agynak egy triptofán nevű anyagra (esszenciális aminosavra) van szüksége, melyet külső forrásból kell biztosítanunk. Olyan ételek bővelkednek benne, mint pl. a hús, hal, tojás, tejtermékek. Ezért ajánlott fogyasztani belőlük lehetőleg minden étkezésnél. Ezeket tanácsos kiegészítenünk olyan szénhidrátokkal, melyek alacsony glykaemiás indexűek (GI = egy élelmiszer vércukoremelő képessége). Ilyenek pl. a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek, burgonya helyett az édesburgonya, melyek által lassabban esik le a vércukorszint, és nem nő az étvágy. Ezzel sikerülhet elkerülni az édes termékek iránti kényszeres vágyat is.
Ha unalomból eszünk fölöslegesen vagy túl sokat
Találjunk rá újra az éhség és a jóllakottság érzésére
Amikor azért eszünk, hogy csak töltsük az időnket, vagy elhalasszuk egy feladat elvégzését, amihez egyáltalán nincs kedvünk, nem vesszük figyelembe szervezetünk energiaigényét, táplálkozási szükségletét.
Csak akkor együnk, ha jelentkezik az éhségérzet, és hagyjuk abba az evést, ha érezzük, hogy jóllaktunk.
Ez nem mindig könnyű, ha már hosszú évek óta nincs igazi kapcsolatunk testünk üzeneteivel. Ezért újra rájuk kell találnunk, pl. azokra a jelzésekre várva, melyek a fizikális éhségre utalnak az étkezések előtt (pl. korog a gyomrunk; érezzük, hogy üres; fáradtak vagyunk, mert nem ettünk stb.). Próbáljuk meg eltalálni azt a pillanatot is, amikor a teltségérzés jelentkezik.
Tudományos értelemben nincs olyan, hogy szuperélelmiszer – mondja a Semmelweis Egyetem dietetikusa
2025. február 20.
Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.
Amennyire hangzatos, olyannyira megtévesztő kifejezés a superfood (vagy magyarul szuperélelmiszer). Elvileg azokat az alapanyagokat nevezzük így, amelyek tápanyag-összetételük révén több egészségügyi előnyt nyújtanak más termékekhez képest. Valójában azonban, magyarázza Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, ezeket az előnyöket tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Nem árt tudni azt sem, hogy semmilyen hiányt nem szenved a szervezete annak, aki soha nem él ezekkel – emeli ki Szabó Adrienn.
Aki ennek ellenére ragaszkodik a „szuperélelmiszerekhez”, annak a dietetikus azt tanácsolja, hogy válasszon olyat, ami hazánkban is megterem, és nem kell messziről szállítani. Ezt nemcsak ökológiai szempontok indokolják, de például az is, hogy a szezonon kívül és messziről érkező zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – az utóérlelésre vagy mondjuk a kártevők elleni védekezésre használt kemikáliákból –, és ezt mérések igazolják.
Az azonban csak közkeletű tévhit, hogy a szállítás miatt szignifikánsan csökken a gyümölcsök, zöldségek vitamin- vagy ásványianyag-tartalma. A számunkra szintén értékes antioxidáns-tartalomból azonban veszíthet a zöldség, a gyümölcs, miközben az őt érő negatív hatásokkal szemben próbál védekezni – teszi hozzá a szakember.
Több mint 5,5 millió magyar él súlytöbblettel
2025. február 10.
Prof. Dr. Merkely Béla: már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását
Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. A legjelentősebb nemzetközi orvosszervezetek önmagában is krónikus betegségként tartják számon az elhízást, mely gyakran túlmutat az egyén kontrollján. Az obezitás ráadásul 200 szövődmény fokozott kockázatával is jár, valamint komoly anyagi terhet jelent az ellátórendszer számára is: nagyságrendileg évi 1400 milliárd forintot. Tekintve, hogy a lakosság körülbelül egyharmada túlsúlyos, közel egynegyede pedig elhízott, Magyarország jelentős népegészségügyi kihívással néz szembe – hívták fel a figyelmet szakorvosok és dietetikusok a Lilly Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetésén.
A ma már krónikus betegségnek tekintett elhízás következményei súlyosak mind az egyén, mind a közösség és az egészségügyi ellátórendszer számára is – szögezték le a beszélgetésen a szakemberek, ahol többek között Prof. Dr. Merkely Béla és Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra segítségével járták körbe az obezitással kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket. A népegészségügyi krízis hazánkat kiemelten érinti, hiszen az elhízással élő felnőtt lakosság aránya Magyarországon a második legnagyobb az EU-ban (közel 24%), tehát összességében nagyjából 2,5 millió magyar él jelentős súlytöbblettel (30 feletti BMI érték).
Nem esztétikai kérdés: ítélkezni könnyű, lefogyni nehéz
Testpozitivitás, elfogadás, soványság kultusz – az ideális testsúly megítélése elég gyakran változik az aktuális trendeket és médiaüzeneteket követve, azonban ma már nem lehet kérdés, hogy az obezitás ezen jelentősen túlmutat. Az elhízás közel 200 másik krónikus betegség kialakulásához is hozzájárulhat, mint például a magas vérnyomás vagy a szívkoszorúér-betegség, emellett pedig legalább 13 különböző típusú rosszindulatú daganatos elváltozás kockázati tényezőjeként is ismert. Fontos megjegyezni, hogy a plusz kilók súlyos terhet jelentenek a mozgásszervrendszernek is, ami számos, akár fogyatékossággal járó megbetegedést okozhat. Az egészségkárosító szövődmények között ugyanakkor kiemelt helyet kap a 2-es típusú cukorbetegség, mely szintén népbetegségnek számít: már a diagnosztizált esetek száma is eléri az 537 milliót globálisan, miközben az anyagcsere-elváltozás a páciensek közel 50%-a esetében nem diagnosztizált.
„Hazánkban a jelenlegi becslések szerint mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, az inzulinrezisztencia előfordulása pedig szintén egyre gyakoribb, melyet a 2-es típusú diabétesz előszobájának is tekintenek. Az érintettek száma tehát drámai mértékben nő, ami nagyban köszönhető életmódunknak; a mozgásszegény mindennapoknak és az energiagazdag táplálkozásnak. A mindennapi gyakorlat szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy az inzulinrezisztencia nem oka, hanem következménye az elhízásnak” – mondta el a beszélgetésen Dr. Hosszúfalusi Nóra, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi tanára.
Ugyanakkor a túlsúly nem csupán a test állapotát befolyásolja negatívan, hiszen az érintettek döntő része romló mentális és érzelmi jóllétet is tapasztal a plusz kilók következményeként, és ha ez nem lenne elég, szégyenérzettel és bűntudattal, ítélkező pillantásokkal, valamint igencsak kézzel fogható kirekesztéssel is küzdeniük kell a munkahelyeken és a hétköznapokban egyaránt. De vajon tényleg csak jellemgyengeség lenne az obezitás? Korántsem. A Lilly Hungária Kft. által szervezett kerekasztal-beszélgetés szakértői hangsúlyozták, a túlsúly kialakulását számos körülmény befolyásolhatja, többek között genetikai tényezők, természeti és mesterséges környezeti hatások, sőt, még az egyén lelki egészsége is. Ezen tényezők változatossága miatt pedig az elhízás gyakran túlmutat az egyén kontrollján, betegenként jelentősen eltérhet, és ez megnehezítheti a fogyás elérését és fenntartását. A lényeg, hogy tenni kell az obezitás ellen a lehető legeffektívebb módon, ami egyénre szabott döntés.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...291