Információk, érdekességek

Tartalék a természetbõl

2006. augusztus 30.

Nyáron és õsszel egy egészséges felnõttnek, aki változatos ételeket eszik, nincs szüksége vitaminpótlásra. Tél végére azonban a vitamintartalékok apadnak, különösen azoknál, akik dohányoznak, rendszeresen fogyasztanak alkoholt, illetve egyoldalú, zsíros étrenden élnek.

A vitaminok olyan szerves molekulák, amelyeket – néhány kivételével – az emberi szervezet nem képes elõállítani, ezért csak táplálékkal lehet hozzájuk jutni. Alapvetõen két fajtájuk létezik: a vízben és a zsírban oldódók. Az elõbbiekhez tartoznak a B-vitaminok (B1, B2, B3, B5, B6, B12, folsav, biotin, ubikinon) és a C-vitamin (vagy aszkorbinsav), az utóbbiakhoz pedig az A-, D-, E- és K-vitaminok. 

Gyógyszer és közlekedés

2006. július 27.

Közismert mondás, hogy az a gyógyszer rendelkezik igazi hatással, amelynek mellékhatása is van. Ez persze szerencsére költői túlzás. Ha így lenne, a fél emberiség a szövődmények hatását nyögné.

A biztonságot fokozandó, a modern gyógyszerkutatások jelentős része a mellékhatások kiszűréséről szól.  Az sem véletlen, hogy egy új hatóanyag előállításától a forgalomba állításáig több év is eltelik: sokáig tart a sokoldalú biztonságos tesztelési időszak.

A szűrővizsgálat fontos!

2006. július 18.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemző. 

A szőlőcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfőbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezőleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Egy ritka betegség: a Pompe-kór

2006. július 17.

Azt gondoljuk, velünk ez nem fordulhat elő. Hisszük, hogy saját gyermekünk véletlenül sem szenved majd komoly betegségtől, mert a komoly betegségek mindig csak másokkal történnek. Velünk soha.

De mostanában mintha apró tüneteket észlelnénk kisbabánkon, kamasz gyerekünkön. Valahogy másképp fejlődnek, mint kortársaik. Nem esznek rendesen, néha furcsán veszik a levegőt, fáradékonyak. Vajon mi állhat a héttérben? Talán egy olyan ritka betegség, amelyre a szakemberek is ritkán gondolnak? Talán a Pompe-kór?

A forróság hatásai

2006. július 13.

Tartósan magas külső hőmérséklet esetén szervezetünk belső állandóságát, hőmérsékletét fokozott hőleadással, verítékezéssel igyekszik megőrizni. A testmozgás és a fizikai munka tovább fokozhatja a verítékezést, ilyenkor még több folyadékot és ásványi anyagot veszítünk.

Tartósan magas külső hőmérséklet esetén szervezetünk belső állandóságát, hőmérsékletét fokozott hőleadással, verítékezéssel igyekszik megőrizni. A testmozgás és a fizikai munka tovább fokozhatja a verítékezést, ilyenkor még több folyadékot és ásványi anyagot veszítünk. A túlzott izzadás következtében kiszáradás léphet fel. A vízvesztés miatt csökken a keringő vértérfogat, ez szédüléshez, felálláskor jelentkező vérnyomáseséshez vezethet.