Információk, érdekességek
Védekezni kell az agyhártyagyulladás ellen
2020. május 07.
A COVID–19-járvány alatt is fontos a gyermekek védelme a jellemzően gyors és rendkívül súlyos lefolyású invazív meningococcus-fertőzés ellen: a szakértők az oltási sorok elkezdését és befejezését egyaránt javasolják.
Gyermekgyógyászok a betegség április 24-ei világnapja apropóján elmondták: a csecsemők az átlagosnál 24-szer gyakrabban betegednek meg meningococcus okozta agyhártyagyulladásban és vérmérgezésben, ezért különösen fontos időben védőoltást kapniuk a betegség ellen. Ráadásul a koronavírus okozta megváltozott ellátási környezetben különösen felértékelődik, ha a lázat okozó betegségek közül nagyobb biztonsággal ki lehet zárni olyan súlyos állapotokat, mint az invazív meningococcus-betegség. A betegséget okozó meningococcus-baktériumok B és C típusa ellen különböző védőoltásra van szükség, amelyek nem helyettesíthetik egymást. A hazai esetek többségét évek óta a B típus okozza, a fertőzés 24 óra alatt halálhoz vezethet, a túlélőknél pedig maradandó egészségkárosodással járhat.
Miközben az egész világ a COVID–19 elleni védőoltást várja, még inkább felértékelődnek azok a vakcinák, amelyekkel eredményesen védekezhetünk más súlyos, fertőző betegségek ellen. Ezek közé tartoznak a járványos agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó meningococcus-baktérium egyes típusai elleni védőoltások is. A szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja előtt ismét hangsúlyozták a betegség megelőzésének, azaz az oltási sorok korai elkezdésének és pontos befejezésének fontosságát.
„Érthető okokból a világ most a koronavírusra figyel, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a többi kórokozó szabadságra ment. Ilyen helyzetben különösen fontos a védőoltások nyújtotta biztonság, már csak azért is, mert senki sem szeretné, hogy a COVID–19 levonulását a védőoltással megelőzhető betegségek járványos elterjedése kövesse. Az infektológusszakma, a védőoltási szaktanácsadók és a gyermekgyógyászok álláspontja egyértelmű: a gyermekkori kötelező és ajánlott oltásokat az ajánlásnak megfelelően el kell kezdeni és be kell fejezni” – foglalta össze a szakma álláspontját dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A meningococcus-baktérium különböző típusai által okozott agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőkre és az 5 év alatti gyermekekre veszélyes. A betegség rendkívül gyors lefolyású, és szélsőséges esetben 24 óra alatt halált okozhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg belehal a betegségbe, életét a gondos orvosi ellátás sem tudja megmenteni.
Erős paprikával a fejfájás kezelésében
2020. május 06.
Napjaink egyik leggyakoribb panasza a fejfájás, amelynek valamely típusában a magyar lakosság közel 50 százaléka érintett. A legismertebb fejfájás, a migrén esetében közel 1.200.000 főre tehető a betegek száma, akiknek akár 21.000.000 rohama lehet évente. A fájdalmak természetes módon történő kezelésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Erre kínál megoldást az erős paprikából nyert kapszaicin.
Magyarországon népbetegségnek számít a fejfájás, amelynek valamely típusával közel 5 millió ember küzd naponta. Az elsődleges fejfájások közül legismertebb a migrén, ami a lakosság 6-18%-át érinti. A fejfájások számos gyógyszeres, nem gyógyszeres és kombinált módszerrel kezelhetőek, azonban egyre több esetben mutatkozik igény a fájdalmak természetes hatóanyagokkal történő enyhítésére.
A leggyakrabban használt fájdalomcsillapítók a mozgató receptorokra hatnak, a gyomron keresztül felszívódva, az emésztőrendszer terhelésével fejtik ki hatásukat, amely hátrányos a gyomorpanaszokkal rendelkező páciensek számára. 1997-ben azonban a fájdalomcsillapítás egy új lehetőségét vetítette előre egy amerikai kutatók által azonosított receptor, amely a pirospaprikából kinyert vegyületre, a kapszaicinre reagál. A piacon később jónéhány kapszaicin tartalmú gyógyászati termék jelent meg, amelyek az érző receptorokra hatva, a fájdalom- és hőérzékelésért felelős idegvégződéseket ingerelve szüntetik meg a fájdalmat.
Megoldások a rossz lehelet ellen
2020. május 01.
Sokakat érint a kellemetlen szájszag, ami sajnos olyan tabutémának számít, hogy az érintettek gyakran még beszélni sem mernek róla az orvosuknak. De mit tehetünk ellene? Íme néhány tudnivaló és jó tanács ahhoz, hogy megszabaduljunk tőle.
Ébredéskor, ha érezzük a rossz leheletet, annak fő oka az elégtelen nyáltermelődés, a szájszárazság lehet. Mialatt alszunk, a száj nyálkahártyája kiszáradhat, amikor is a baktériumok felgyülemlenek. Hiszen ilyenkor „lustálkodik” a nyál, és nem fejti ki jótékony, tisztító hatását. Mindamellett elég akár egy pohár víz is reggel, hogy ez a kellemetlenség megszűnjön.
De ha fennáll ez a probléma napközben is, és netán észrevesszük, hogy akihez beszélünk, kezd távolabb helyezkedni tőlünk… Nos, akkor ez annak a jele, hogy halitosisban szenvedünk, mely elnevezés a tartósan rossz szájszagot fedi. Gyakori probléma, viszont kínos, és mindenképp zavarhatja a kapcsolatot a környezettel. Ha mi is tudni akarjuk, hogy mennyire problémás a leheletünk, egy tipp az eldöntéséhez: nyaljuk meg a csuklónk belsejét, és a bőr megmutatja, van-e gond a leheletünkkel.
A halitosis okai
• A rossz szájszag miatt a „vádlottak padján” első helyen a szájbaktériumok „ülnek”, melyek megtelepednek a fogak közé beszorult, bomló ételmaradékokon, és rossz szagú, illékony, kéntartalmú anyagokat szabadítanak fel. Ha az ételmaradékokat nem tökéletesen távolítják el a fogak és az íny közül, azok lepedéket (plakkot) képeznek a fogakon. A plakkok által a baktériumok szaporodnak, és a kellemetlen szájszag roszszabbodik.
• Amikor pedig beülünk a fogorvosi székbe, a doktor is megerősíti, hogy a „vádlott” a szánkban van, de bővíti az okok körét: egy kezeletlen, szuvas fog, fogkövesedés, ínygyulladás vagy fog ágybetegség is lehet a „bűnös”.
• Ritkábban a rossz lehelet visszavezethető olyan okokra is, mint a torok-, mandula- vagy arcüreggyulladás, illetve emésztési probléma: reflux, amikor a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ennek gyanúja esetén a fog orvos elirányít a kezelőorvosunkhoz vagy egy specialistához az ilyen jellegű okok megszüntetésére.
• Emellett egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, antidepresszánsok, szájszárazságot
vonnak maguk után, ami szintén felelős lehet a rossz leheletért.
• Végezetül van még egy ok, amely a táplálkozásunkkal, illetve rossz szokásainkkal
függ össze. Ez pedig akkor áll elő, ha sok fokhagymát, hagymát vagy erős fűszert tartalmazó ételt fogyasztunk, ami – szerencsére múló – kellemetlen szájszagot okoz, akárcsak az alkohol. Az erős dohányosoknál azonban állandóan fennáll ez a probléma.
Egyszerű trükkökkel teheted ellenállóbbá immunrendszered
2020. április 21.
A multivitaminok kétségtelenül fontos a hiányzó ásványi anyagok és vitaminok visszapótlásában, ugyanakkor immunrendszerünk megerősítéshez nemcsak táplálékkiegészítéssel, de étrendi és életviteli trükkökkel is hozzájárulhatunk. Következzen Szász Máté biológus, a Scitec Institute sporttáplálkozási vezetőjének tippjeiből összeállított rövid listánk!
Jól enni – jól lenni
Az immunrendszerünk állapota tulajdonképpen azt határozza meg, hogy különféle ingerekre milyen választ tud adni a testünk. Ezt a képességet úgy tudjuk fejleszteni, ellenállóbbá tenni, hogy különféle új helyzeteket, változásokat biztosítunk szervezetünknek – szó szerint megeddzük az immunrendszerünket is. Éppen ezért elengedhetetlen a változatos táplálkozás, hiszen szervezetünk az emésztő traktuson keresztül találkozik a legtöbb idegen anyaggal, ami az ellenálló-képesség összefüggésében kritikus fontosságú!
Ha már az emésztőrendszernél járunk: a változatosság mellett a természetességre is törekedjünk! A tartósítószerek, adalékok, mesterséges anyagok és gyógyszerek a bélflórát kibillentik ideális egyensúlyából, pedig az immunrendszerünk működéséhez a bélrendszerünkben élő jótékony baktériumokra nagy szükségünk van. Fogyasszunk minél több nyers, rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, illetve természetes eljárással savanyított ételeket, hiszen a steril, feldolgozott és finomított „városi” ételekkel nem tudjuk pótolni azt a bélflóra-veszteséget, amit napi szinten – részben természetes módon – elszenved az emésztőrendszerünk.
A BCG védőoltás szerepe a COVID-19 elleni küzdelemben
2020. április 13.
Kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori BCG védőoltást a 20. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel alkalmazzák – ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot dr. Ruppert Mihály PhD-hallgató.
Eszerint, ha a megfigyelés helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható. Az epidemiológiai megfigyelés bizonyítására a következő napokban, hetekben a világ számos pontján indulnak klinikai vizsgálatok.
A COVID-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírus által okozott megbetegedési és halálozási mutatókban. Újabb kutatási eredmények felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – a védőoltások alkalmazásának eltérő gyakorlata is szerepet játszhat.
Egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálat szerint ugyanis a Mycobacterium tuberculosis által okozott gümőkór, vagyis tuberkulózis (TBC) megelőzésére kifejlesztett védőoltás (Bacille Calmette-Guérin, BCG) alkalmazása fordított összefüggést mutat a COVID-19 fertőzöttséggel, illetve a betegség lefolyásával. Figyelemfelkeltő adat, hogy azokban az országokban, ahol a 20. század első felétől kezdődően (ide sorolható Brazília, ahol 1920-as évektől, illetve Japán, ahol 1937-től végeznek rutinszerű oltást) egészen napjainkig az újszülöttkori BCG oltást kötelező jelleggel alkalmazzák, a COVID-19 fertőzés az átlagnál kisebb mértékben vezet a betegek halálához. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a BCG oltási programokat felfüggesztették (pl. Spanyolország, Franciaország) vagy a kötelező jellegű oltási gyakorlat sosem került bevezetésre (pl. Olaszország) a vírusfertőzés meglehetősen nagy arányban követeli a betegek életét.
Tekintve, hogy a COVID-19 elsősorban az idősebb korosztály számára jelent fenyegetést, azokban az országokban, ahol a BCG vakcinát viszonylag későn vezették be (pl. Iránban, ahol erre 1984-ben került sor) a védőoltásból származó előnyök szintén kevésbé érvényesülnek. Reményre adhat okot, hogy hazánkban az újszülöttkori BCG védőoltást 1954 óta kötelező jelleggel alkalmazzák. Így, amennyiben a megfigyelés helytálló, Magyarország a kedvezőbb helyzetű országok közé sorolható.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...575859...172