Információk, érdekességek
A legtöbb szájüregi daganat súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel
2020. december 16.
Európában az első, a világon pedig a harmadik Magyarország lakosságarányosan a szájüregi daganatok gyakoriságát tekintve, azonban a legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem (SE) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a humán papilloma vírus (HPV) is állhat.
A közlemény idézi Mensch Károlyt, a SE Fogorvostudományi Kar orális diagnosztikai tanszékének egyetemi tanársegédjét, aki szerint a szájüregi daganatok (az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú elváltozásai) száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az évenkénti körülbelül 1500 halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának.
A szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint ahogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás – mondja a szakorvos, aminek oka a HPV. Mind a férfiaknál, mind a nőknél már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén.
A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.
A rák nem vár a járvány végéig - ön se tegye!
2020. december 16.
Ha valakinek a családjában előfordult már rákos megbetegedés, akkor nekik különösen fontos, hogy a rákszűrő vizsgálatokat a COVID-19 járvány idején se hanyagolják el.
Több ezer rákbeteg lehet a járvány másodlagos áldozata
A legújabb tudományos felmérések szerint az újonnan felfedezett daganatos betegségek száma jelentősen csökkent 2020-ban a pandémia kezdete óta, ennek hátterében valószínűen az áll, hogy a különböző rákszűréseket és egyéb rutinszerű egészségügyi vizsgálatokat késve, halasztva végzik el. Az USA National Cancer Institute modelljének becslése szerint a COVID-19 járvány miatt a túl későn megszülető mell-, és végbélrák diagnózisok plusz 10 000 ember életét követelik majd a következő 10 évben, csak az Egyesült Államokban. A vastag és végbél daganatok igen gyakoriak Magyarországon is, így nem szabad róluk elfeledkezni! A becslések szerint több ezer családot érint ez a probléma, mivel az 50 évnél idősebb korosztály körében ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus.
A daganatos betegek családtagjai fokozott kockázati csoportba tartoznak
Függetlenül attól, hogy valaki szembesült-e valaha a rák diagnózisával, fontos tudni: a korai vastagbélrákot megelőző állapotok nem járnak tünetekkel, ezért minden 50 év feletti embernek szűrésre kell mennie. Emellett természetesen azonnal lépnie kell azoknak is, akik az előrehaladott daganatokra jellemző tüneteket tapasztalnak: székletben látható vér vagy váladékozás, megmagyarázhatatlan fogyás, fájdalom, székletürítés indokolatlan változásai, tartós köhögés. Ezekben az esetekben nem lehet halogatni, mivel a késlekedés kritikusan érinti a daganatos betegség kezelhetőségét és a hosszú távú életkilátásokat. Fokozott rizikócsoportba tartoznak azok a családok, ahol az egyenesági rokonok között előfordult már gyomor és bélrendszeri rák. Itt a családtagoknál a szűrést az érintett beteg életkoránál 10 évvel korábban kell elkezdeni.
Mellrák: túlélés öt percért cserébe?
2020. december 03.
Egy egyszerű rutin beépítésével tehetünk a mellrák korai felismeréséért
Beleférne az idejükbe, mégsem élnek a magyar nők a korai felismerés lehetőségével
A nők háromnegyedének, elég ideje jut saját magára a mindennapokban az AVON legfrissebb kutatása alapján. Mégis hiába férne bele az idejükbe, a magyar nők nagy részének hiányzik a rendszeres rutinjából a havi pár percet igénylő emlővizsgálat. A melldaganat korai felismerése nagy mértékben növeli a túlélési esélyeket, így életmentő lehet, hogy az önfigyelem ugyanolyan szokássá váljon, mint a fogmosás vagy a reggeli sminkelés.
Van idejük a magyar nőknek, hogy az élet különböző területein helytálljanak szerepköreikben az AVON legfrissebb reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók csupán 20 százaléka gondolja magáról, hogy rendkívül elfoglalt a mindennapokban. A megkérdezettek háromnegyedének jut valamennyi ideje teendői mellett saját magára is. Az énidő során a legnépszerűbb kikapcsolódást támogató aktivitások a kávézás, teázás, de sokan foglalkoznak kisállataikkal, növényeikkel, valamint népszerű tevékenység a séta és a körömápolás és a frizura elkészítése is. Fontos tehát a lazítás, valamint a nőiség megélése, és a szépség is központi szerepet játszik a magyar nők életében. Vajon elegendő időt szánnak arra is, hogy elegendő önfigyelemmel forduljanak maguk felé az egészségmegőrzés érdekében?
„Mi hiszünk abban, hogy a szépség valóban belülről fakad. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelően odafigyeljünk az egészségünkre. A legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a magyar nők számára a családjuk, a saját egészségük, valamint lelkibékéjük kiemelten fontos. Viszont nem minden esetben teszik meg a szükséges lépéseket az egészségük érdekében.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON szóvivője. – „A nők vállalataként fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a mellrák a magyar nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A korai felismerés egyik eszköze az önvizsgálat havonta csak 5 percet vesz igénybe, és a túlélést jelentheti sok nő számára. Ezért hirdettük meg az Önfigyelem Napja kezdeményezést, amivel célunk, hogy az arctisztítás, sminkelés, esti pihentető olvasás mellett az egészségünkre való odafigyelés, a mellvizsgálat is havonta pár perc erejéig a magyar nők rutinjának részévé váljon.”
Csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások
2020. december 02.
Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint.
Az egészséges alvási szokásokról beszámoló felnőttek körében a szívmegállás 42 százalékkal kisebb kockázatát mérték, mint az egészségtelen alvási szokásokkal küzdőknél – írta az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) vezető lapja, a Circulation.
Az egészséges alvásmintázat reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az alvási problémák szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kialakulásában.
A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank) használva 408 802 ember adatainak elemzésével keresték az alvási szokások és a szívelégtelenség közötti összefüggést. A résztvevők 37-73 évesek voltak a toborzás idején, 2006 és 2010 között. Szívelégtelenségre utaló események adatait 2019. április 1-jéig jegyezték fel. Az átlagosan tízéves utánkövetés alatt 5221 esetben történt szívmegállás.
Elemezték a résztvevők alvásminőségét és alvási szokásait. Az alvás minőségét az időtartama, az álmatlanság, a horkolás, a napközbeni álmosság gyakorisága és más, alváshoz kapcsolódó jegyek – mint például a korán vagy későn kelés – alapján ítélték meg.
“Eredményeink kiemelik az alvásminőség javításának fontosságát a szívmegállás megelőzésének elősegítésében” – magyarázta a ScienceDaily.com-nak Lu Qi, a New Orleans-i Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.
Az alvás jellemzőiről érintőképernyős kérdőíven kérdezték ki a résztvevőket. Az alvási időtartam alapján három csoportot alakítottak ki, a rövid alvásidő hét vagy annál kevesebb órát, az ajánlott hét-nyolc órát, a hosszú kilenc vagy annál több órát jelentett.
Az adatok elemzésekor kiszűrték a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a gyógyszerszedés, a genetikai okok miatti eltéréseket. Ezután azt találták, hogy a legegészségesebb alvási szokásokat mutató résztvevőknél 42 százalékkal volt kisebb a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknek alvási szokásaik egészségtelenek voltak.
Páfrányfenyővel a demencia ellen
2020. november 17.
A páfrányfenyő (Gingkobiloba) ősei már közel 270 millió éve megjelentek a Földön, a ma ismert páfrányfenyő 65 millió éve fejlődött ki. A rendkívül ellenálló növényt az utóbbi pár százéveben több gyógyászati célra is alkalmazták, az agyra gyakorolt jótékony hatásait azonban csak 20. század közepén igazolták. Ezt követően azonban hamarosan több ginkgótartalmú készítmény is megjelent a piacon.
A ginkgó kedvező hatásai elsősorban a levélben található anyagok antioxidáns, véralvadásgátló és vérkeringést fokozó hatásához kötődnek. In vitro tesztek, állatkísérletek és humán vizsgálatok is bizonyítják, hogy a páfrányfenyő leveléből készült kivonat (a legtöbb vizsgálatban az EGb 761 jelzésű, szabadalmaztatott kivonatot használták) kedvező hatásokkal rendelkezik különféle demencia-típusok esetén.
A levél kivonata javította a kognitív funkciókat enyhe kognitív zavarral küzdők és demenciás betegek esetén is, az egészségesekre gyakorolt memóriajavító hatás azonban nem igazolt. A páfrányfenyő hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolják Alzheimer-, vaszkuláris- és keverttípusú demenciák esetén: a levél standardizált kivonatával (EGb761) szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a placebóval, valamint a hatás nem különbözött az Alzheimer-kór kezelésében használt szintetikus gyógyszerétől (donepezil). A kivonat alkalmazásával az Alzheimer-kórral járó szorongás, depresszió, valamint fülzúgás (tinnitusz) is szignifikánsan csökkenthető.
A növény kedvező hatásához több vegyület (flavonoid-glikozidok, terpenoidok) is hozzájárul, a gyógyászatban használt levél tartalmaz azonban olyan anyagokat is (ginkgolsavak), amelyek kedvezőtlen hatásokkal rendelkeznek. A ginkgolsavak allergizáló, DNS-károsító, és az ideg- valamint immunrendszerre mérgező hatásai miatt fontos, hogy csak olyan terméket használjunk, amelyben ezen vegyületek mennyisége nagyon alacsony (<5 ppm). Gyógyászati célra tehát régóta használt és vizsgált, jól meghatározott összetételű kivonatokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazása javasolható.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...515253...173