sub

Információk, érdekességek

A D-vitamin csökkenti a vastagbélrák kockázatát

2022. február 28.

A D-vitamin sokak számára a napfény vitaminjaként ismert, ami többek között a jó hangulatért felelős. Ám az elmúlt években a kutatók rávilágítottak arra, hogy sokkal fontosabb a szervezet működése szempontjából, mint azt korábban gondolták. Legújabb kutatások szerint a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti, ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni a mennyiségét. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a D-vitamin-hiány tüneteire figyelmeztet.

A Gut című folyóiratban megjelent az első olyan tanulmány, mely szerint szoros összefüggés van a D-vitamin-szint és a rákra való immunválasz között, így a „napfény vitaminja” bizony  rákmegelőző szereppel  – is – bír.  A kutatás vezetője, dr. Shuji Ogino elárulta, hogy a véráramban lévő magas D-vitamin-szint a vizsgálatok alapján csökkenti a vastagbél daganat kialakulásának kockázatát, ugyanis erősíti az immunrendszert, méghozzá úgy, hogy ezzel aktiválja az úgynevezett T-sejteket, melyek megtámadják a rákos sejteket.

A kutatás következtetései

Hogy az összefüggésről megbizonyosodjanak, a kutatók 318-kolorektális – azaz vastag/végbél- daganattal diagnosztizált beteget, valamint 624 egészséges embert vizsgált. Mind a 942 résztvevőnél még a rák kialakulása előtt vérvizsgálatot végeztek – azon belül is a 25-hydroxyvitamin D-szintjére voltak kíváncsiak, mely a D-vitamin képződéséért felelős. A kutatás végeztével megfigyelték, hogy azoknál a pacienseknél, akiknél nagyobb szintet mértek, kisebb eséllyel alakult ki vég- illetve vastagbél tumor.

Az eredmények alapján tehát kijelenthetjük, hogy a megfelelő D-vitamin-szint elengedhetetlen, hiszen nem csupán jó közérzetért felelős, hanem a daganatok ellen is véd.

Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint bár sokáig nem tulajdonítottak ennek a vitaminnak túl nagy jelentőséget, ám az elmúlt évek felfedezései szerint elengedhetetlen a szervezet normál működéséhez.

Több mint egy vitamin

A D-vitamin több mint egy vitamin, ugyanis valójában ez egy hormonszerű anyag, így hormonként is viselkedik, és több belső elválasztású mirigy működéséért felelős. Így tehát a jó hangulat és a csontok egészségén kívül hatással van a pajzsmirigy és a mellékvese működésére, sőt, vizsgálatok kimutatták, hogy szoros összefüggés van az inzulinrezisztencia és a D-vitamin szint között is.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a lakosság tél végére D-vitamin-hiányossá válik, ezért érdemes a napfénymentes hónapokban egyszerű vérvétellel ellenőrizni a szintjét, és szükség esetén pótolni!

A D-vitamin hiány tünetei:

• rossz közérzet
• elhízás
• PCOS/inzulinrezisztencia
• pajzsmirigyzavarok
• gyakori fertőzések (influenza, légúti megbetegedések)

---

A jódhiány 5 gyakori tünete

2022. február 22.

A jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele. Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott “magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”

Milyen esetben lehet indokolt a jódpótlás?

1. Nyelési nehézség, nyakfeszülés
Ha kevés a jód a szervezetben, a pajzsmirigy egyre keményebben dolgozik, hogy jód hiányában is előállítsa a hormonjait. Ennek érdekében megnöveli saját méretét, hétköznapi nevén golyva alakul ki. A nyak mérete szabad szemmel láthatóan is megvastagszik, az érintettek nyelési nehézséget, nyakfeszülést érezhetnek.
2. Ok nélküli hízás
Ha ugyanúgy táplálkozunk és annyit mozgunk, mint korábban és a testsúlyunk ennek ellenére is nő, érdemes jódhiányra gyanakodni. A pajzsmirigyhormonok kontrollálják az anyagcsere sebességét. Ha nincs a működésükhöz elegendő jód a szervezetben, akkor kevesebb pajzsmirigy hormon termelődik, az anyagcsere lelassul, beindul a hízás.
3. Fáradtság és gyengeség
Ilyenkor télen általános jelenség, ám ha érezhetően kevesebb az energiánk, bármikor képesek lennénk elaludni és hosszabb ideje gyengének érezzük magunkat, az jódhiány miatt is lehet.
4. Hajhullás
A jódhiány és a következtében kialakult pajzsmirigy alulműködés gyakori tünete a haj megritkulása.
5. Száraz, repedezett bőr
Ebben az évszakban szintén gyakori, a tél velejárója a hidegben száradó, viszkető, kirepedezett bőr. Ám jódhiány mellett hiába ápoljuk bőrünket különböző tápláló, hidratáló krémekkel, látványos javulást nem tudunk elérni csak akkor, ha gondoskodtunk a hiányzó ásványi anyag pótlásáról.

---

A legveszélyesebb alvási probléma, ami a rák kockázatát is növeli

2022. január 28.

Egyre több életmódtanácsadó és szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetünkben elszaporodó, sugárzást és fényt kibocsátó készülékek, mint például a televíziók, laptopok, iPad-ek, e-book olvasók, mobiltelefonok azt a tévképzetet keltik az agyban, hogy nappal van. Éjszaka a szervezetünket érő hullámok megzavarják az alvási mintánkat és nemcsak tartós álmatlansághoz, hanem számos más komoly egészségügyi problémához vezethetnek. 6 tipp az egészséges alváshoz és a rizikófaktorok csökkentéséhez. 

Bár ez a probléma gyakorlatilag azóta létezik, mióta Edison feltalálta a villanykörtét, napjainkban jelent igazán komoly fenyegetést a szervezetünkre a laptopok, iPad-ek, e-book olvasók tömeges elterjedésével. Az iPad képernyője – főleg ha éjszaka használjuk - például azért különösen veszélyes, mert viszonylag kis távolságról sugározza a fényét a szemünkbe. Ez még annál is komolyabb terhelést jelent, mint a hálószobában elhelyezett tévé, amitől régóta óva intenek az alváskutatók.

A cirkadián ritmus, ami minden életfunkciónkra hatással van
A szervezetünknek ugyanúgy megvan a maga saját ritmusa, mint az évszakok, az éjszaka és a nappal vagy az árapály váltakozásának a természetben. Ez a 24 órát felölelő cirkadián ritmus, amely nemcsak az alvás-ébrenlét ciklusait szabályozza, hanem ezen keresztül befolyásolja a hangulatunkat, a különböző életfunkcióinkat, a testsúlyunkat és számos betegség kialakulására is hatással van. Az ember természetes ritmusa eredendően illeszkedik a természet körforgásába, ez az oka annak, hogy amikor ezzel összhangban vagyunk, magunktól felébredünk napkeltekor és napnyugtakor bújunk ágyba.

Modern, felgyorsult életvitelünk azonban számos ponton megzavarja ezt a kifinomult szabályozást, különféle mesterséges eszközökkel természetellenesen hosszúra nyújtva a nappali órákat.

A sugárzó, világító kütyük megzavarják az agyműködést
Elhitetik ugyanis az agyunkkal, hogy még mindig aktívnak kell lennünk, holott már rég lement a nap. A mesterséges fény megbontja az alvás-ébrenlét természetes ritmusát és az enyhébb álmatlanságot elmélyítheti. Ennek az az oka, hogy a szemben lévő fényreceptorok ingerlése azt az üzenetet továbbítja az agyba, hogy maradjunk éberek. A tobozmirigy ilyenkor felfüggeszi az alváskor termelődő melatonin hormon elválasztását. Ez a hormon egyúttal hatékony rákmegelőző, antioxidáns hatású vegyület is.

Az agyunk normál állapotban este 9-10 óra körül kezdi el a melatonin termelését, ettől leszünk álmosak. A hormon meghatározott időben történő, rendszeres termelődése segít szabályozni az alvási ciklust, amikor azonban rendszeresen megbontjuk ezt a ciklust, és nem engedve az álmosságnak, jóval később fekszünk le, az az alvási mintánkat is károsítja.

A problémát pedig tovább fokozzák a ma már rendkívüli választékban kapható elektronikus készülékek, amelyek a nappali órákban szokásos természetes fényhez rendkívül hasonló kék fényt bocsátanak ki. Erre a fényre a szemünk különösen érzékenyen reagál, így a melatonintermelődés könnyedén megszakadhat, főleg, ha az esti órákban használjuk ezeket.

A CNN a témával kapcsolatban közölte egy J. D. Moyer nevű oaklandi férfi személyes kísérletét is, amely jól példázza a cirkadián ritmus működését. Moyer azt próbálta bizonyítani, hogy az éjszakai fényterhelés megváltoztatja az alvási ciklusunkat. Kísérletében egy hónapon keresztül minden nap, pontban naplementekor lekapcsolt minden lámpát és áramtalanított minden kütyüt a lakásban, a laptopjától egészen a hűtő rejtett világításáig bezárólag.

Korábban rendszerint éjfélkor ment aludni, a kísérlet ideje alatt viszont már este 9-kor álomba zuhant, viszont korán reggel nagyon energikusan ébredt, amit még a barátai is észrevettek. „Ez alatt az egy hónap alatt többször is előfordult, hogy váratlanul boldognak éreztem magam, bár látszólag nem volt rá semmi okom. Általában beérjük 6-7 óra alvással is, de 8 vagy 9 órát aludni – az már egy más tudatállapot.” – számolt be Moyer a személyes élményeiről.

---

A szívritmuszavar sokszor csak tünet

2022. január 25.

Légszomj, szédülés, mellkasi fájdalom

A szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus nem egyenletes. Előfordul, hogy a ritmuszavar csak néha, rövid időre jelentkezik, de lehet állandóan fennálló is. Súlyossága a panaszt nem okozó, kezelést nem igénylőtől, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez.

A szívritmuszavar tünetei közé tartozik: a mellkasi remegésérzés, a túl gyorsan, vagy lassan, illetve rendszertelenül verő szív, a mellkasi fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok, a teljesítőképesség romlása, ájulás, vagy ájulás közeli állapot is jelentkezhet.

Pajzsmirigy-, cukorbetegség, stressz és elhízás is okozhatja

„Számos esetben, a vizsgálatok során, a ritmuszavarok hátterében nem találunk organikus eltérést. Máskor, valamilyen szívbetegség idézi elő, de szíven kívüli ok is állhat a háttérben, pl. pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy stimulánsok használata is okozhat ilyen tüneteket, de az elhízás is lehet a magyarázata” – fejti ki a kardiológus szakorvos. Ezt igazolja az a tanulmány is, amelyet dán szívgyógyászok készítettek, és az Európai Kardiológusok Társaságának müncheni kongresszusán ismertettek. Ennek alapján, minél kövérebb egy fiatal nő, annál nagyobb az esélye, hogy egyszerre csak össze-vissza verjen a szíve. A karcsú nőkhöz képest a túlsúlyosak között a szívritmuszavar kétszer gyakrabban fordult elő, a súlyosan elhízottak között pedig a problémát három és félszer sűrűbben észlelték.  „Mivel a szívritmuszavart számos tényező okozhatja, ennek megfelelően előfordulhat, hogy nem magát a ritmuszavart kell kezelni, hanem az azt kiváltó más betegséget, vagy okokat kell megszüntetni, ennek kivizsgálása szakorvos feladata” – tudjuk meg Dr. Vaskótól.

Más betegségek, hordozható EKG és stressz teszt

Szívritmuszavar gyanújakor, a kardiológus felméri a hajlamosító betegségeket, így vizsgálatokat végezhet többek között a szívbetegségek, a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában, valamint rákérdezhet a különböző életmódbeli szokásokra. A szívritmuszavar diagnózisát EKG-vel végzik, abban az időszakban, amikor a probléma fennáll. Ha időszakosan jelentkező ritmuszavart kell igazolni, ilyen esetben az orvos folyamatos monitorozást javasol, otthon tartható hordozható EKG készülékkel.

Mivel bizonyos ritmuszavarok mozgásra alakulnak ki illetve romlanak, a szakorvos stressz tesztet is kérhet. Ehhez szobabiciklin, vagy futópadon kell mozogni, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A gyógyszeres kezelés célja a kamrai összehúzódás ritmusának szabályozása, a szabálytalan ritmus kiváltó okának kezelése, és a normális szívritmus helyreállítása.

---

4 tünet, amellyel azonnal orvoshoz kell fordulni!

2022. január 21.

Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több, mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet.

Rizikófaktorok

Jellemző kép – különösen ünnepek táján -, hogy egész nap rohanunk, egyre nagyobb stresszben élünk, zsírban, cukorban és sóban gazdag ételeket fogyasztunk, a lakosság közel 30 százaléka dohányzik. Ezen felül a mozgásszegény életmód és az elhízás is nagymértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri betegségek megjelenéséhez. Az életmódbeli tényezők mellett kiemelten fontos az öröklődés szerepe, azok esetében, akiknél megfigyelhető a szív-és érrendszeri betegségek családon belüli halmozódása, fokozott a betegség kialakulásának kockázata.

4 figyelmeztető tünet

A szív-és érrendszeri betegségek az 50 év alatti személyek esetében, férfiak körében jelentkeznek gyakrabban, míg 50 éves kor táján, a menopauza időszakához  kapcsolódó hormonális változások miatt a nők esetében is gyorsan nő a gyakoriságuk, így ettől az életkortól a kockázat a két nem tagjai között közel azonos. A szív-és érrendszeri betegségeket egyéntől, súlyosságtól és jellegétől függően már korai stádiumban is jelezhetik bizonyos tünetek, így ha korábban nem is tettük, az alábbiak észlelésekor forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

Mikor kell ezt megtenni?

1. Mellkasi fájdalom esetén (még akkor is, ha ez sokszor  csupán rövid, enyhe kellemetlen érzésként jelentkezik a mellkasban).
2. Ha légszomjat, fulladást vagy esetleg nehézlégzés-érzést tapasztalunk.
3. Amennyiben nyugalmi állapotban szívdobogás-érzés, magas pulzusszám jelentkezik.
4. Szokatlan gyengeség, kimerültség érzés, fáradékonyság esetén.

Milyen vizsgálatokra van szükség?

A megelőzés legbiztosabb módja, ha nemcsak a fenti tünetek észlelésekor, de tünetmentes állapotban is, évente elvégeztetünk egy komplex kardiológiai szűrővizsgálatot. A szűrés az alábbi lépéseket foglalja magában:

• laborvizsgálat vérvétellel (nemcsak szív-érrendszeri rizikófaktorokra, hanem minden szervrendszerre kiterjedő általános vizsgálat),
• a panaszok, korábbi betegségek, jelenlegi fizikai állapot felmérése kardiológussal,
• teljeskörű fizikális vizsgálat (nem csak kardiológiai jellegű),
• nyugalmi EKG,
• szívultrahang,
• terheléses EKG,
• leletek és a teendők összefoglalása, átbeszélése írásban és szóban,
• szükség esetén gyógyszerfelírás és/vagy életmódbeli javaslatok.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...414243...173