sub

Információk, érdekességek

Lisztérzékenység

2026. november 19.

Top view studio shot of gluten-free word with flour and bread on wooden tableEzt a ma még nem gyógyítható, egész életen át tartó betegséget helyesebb gluténérzékenységnek nevezni (orvosi neve: cöliákia). 

Mi az a lisztérzékenység?

Ezt a ma még nem gyógyítható, egész életen át tartó betegséget helyesebb gluténérzékenységnek nevezni (orvosi neve: cöliákia). A glutén, más néven gabonasikér, egy összetett fehérje, amely a búza-, rozs- és árpaliszt alkotóeleme. Glutén van az olyan különleges búzalisztfajtában is, mint a tönköly- vagy a durumliszt.

Lisztérzékeny gyerekek

A lisztérzékeny csecsemõk például, amíg nem kapnak ezekbõl a gabonafélékbõl, teljesen egészségesek. Csak attól kezdve jelentkeznek a gondok, amikor a lisztes ételeket: a kenyeret, a grízt, a piskótát, illetve a lisztes habarást, rántást kezdik bevezetni az étrendjükbe. A betegség fokozatosan alakul ki, súlyossága az egyes babáknál különbözõ mértékû lehet.

...és tüneteik

A lisztérzékenység lényege, hogy a sikér a bélcsatornába jutva, annak nyálkahártyájában kóros elváltozásokat idéz elõ. A tápanyagok felszívódásáért felelõs bélbolyhok fokozatosan tönkremennek, s ennek következtében az élelmiszerben lévõ tápanyagok felszívódása zavart szenved. Ennek hatására a széklet is megváltozik. Ez lehet tartós hasmenés, de lehet sûrû, nagy tömegû székletürítés is. A széklet halvány színû, emésztetlen ételt tartalmaz, és fényes a benne lévõ, fel nem szívódott zsíroktól. Elõfordulhat, hogy a nagy tömegû széklet nehezen ürül ki, ilyenkor akár székrekedés is felléphet. A gáztermelés fokozott, ettõl a gyerekek hasa felfúvódik, fájdalmas görcsök gyötrik õket.

A tápanyagok csökkent mértékû felszívódása változatos tüneteket eredményez. A zsírban oldódó vitaminok hiánya elsõsorban csontfejlõdési zavarban (D-vitamin), és fokozott vérzékenységben (K-vitamin) mutatkozik meg. A vas-, a cink és a folsav elégtelen bevitele vérszegénységet, hajhullást, ingerlékenységet, rossz közérzetet okoz. A betegségek elleni védekezõképesség csökken, könnyen lép fel hurutos betegség, különféle fertõzés. Ha nem lépünk idõben közbe, a gyerek a testi fejlõdésében is elmarad kortársaitól. Sovány lesz, kicsi, puffadt hasú és nyûgös.

A betegség elõrehaladtával a bélfal annyira károsodhat, hogy már nem csak a sikér vált ki tüneteket, hanem más élelmiszer, például a szója is. Ez azért jelent problémát, mert a gluténmentes élelmiszerekben sok szóját használnak. Gyakran a tejcukor felszívódása is zavart szenved.

Lisztérzékeny felnõttek

A lisztérzékenységre való hajlam örökölhetõ, ám a gének pontos lokalizációja teljesen még nem ismeretes. Az utóbbi években fény derült rá, hogy a betegségnek felnõttkori formája is van. Ilyenkor a tünetek annyira szerteágazók, hogy nehéz a diagnózist felállítani, így a betegség gyakran rejtve marad. A gyermekkorban jellegzetes bél-, illetve székelési tünetek gyakran hiányoznak, inkább a tápanyagok elégtelen felszívódásának jelei hívhatják fel a figyelmet a lisztérzékenységre. Gyakori a fejfájás, a gyengeség, a hajhullás, a bõrkiütés, a fogyás, a csontritkulás és a vashiány. Nõknél elõfordul, hogy a hormonok elégtelen termelõdése miatt egyetlen tünetként a meddõség, illetve a menstruációs zavar jelentkezik.

A gluténérzékenység diagnózisa

A gluténérzékenység diagnózisa két vizsgálaton alapul. Az egyik a vérvizsgálat, amelynek során azt derítik ki, van-e a páciens vérében gluténnel szembeni ellenanyag. Ha az eredmény pozitív, bélbiopsziát végeznek, melynek során szövettanilag vizsgálják a bélbolyhokat.

Megoldás:

1. egy életen át tartó diéta

A tudomány jelenlegi állása szerint a lisztérzékenység nem gyógyítható. A tünetek viszont megelõzhetõk, illetve részben visszafordíthatók, amennyiben a glutént kiiktatjuk az étrendbõl. Ezt a szigorú diétát egy életen át kell folytatni. A búza-, a rozs-, az árpaliszt helyett a kukorica-, a rizs-, a burgonya-, a köles, a hajdina-, a szója-, illetve a sárgaborsóliszt fogyasztható. A nagyobb élelmiszerboltok polcain ma már egyre több gluténmentes áru sorakozik, ám a diéta betartása így is nagyon nehéz. És nem mellékesen meglehetõsen drága is.

2. megelõzés, késleltetés

A lisztérzékenység nem is olyan ritka, mint gondolnánk. Nemzetközi felmérések szerint minden 1500-2000. szülésre jut egy megbetegedés. Megelõzni ugyan nem tudjuk, de késleltethetjük a fellépését, ha a csecsemõt sokáig, lehetõleg hat hónapos korig kizárólag anyatejjel tápláljuk, és csak 10-11 hónapos kortól adunk neki gabonafélét vagy lisztes ételt.

forrás: Patika Magazin