Információk, érdekességek

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A vízhiány hatásai...

Amennyiben a folyadékveszteség például a meleg következtében fellépõ verejtékezés miatt tartósan meghaladja a bevitt víz mennyiségét, a szervezet kiszáradása következhet be. A folyadékhiány elsõ lépésben az agy szomjúságérzõ központját ingerli, emiatt többet iszik az ember. Amennyiben a folyadékbevitel nem tud lépést tartani a veszteséggel és emelkedik a vér nátriumkoncentrációja, aktivizálódik a szervezet sejten belüli víztartalma a véráram víztartalmát emelve. Ennek következtében azonban a sejtek a vízveszteség miatt zsugorodni kezdenek és mûködésükben zavarok állnak be. A kiszáradásra legfogékonyabb sejtek közé tartoznak az agysejtek, ezért a kiszáradás egyik fõ jeleként jelentkezik a tudatzavar, mely kómáig fokozódhat. A verejtékkel só is távozik a szervezetbõl, emiatt nem tud a szükséges mennyiségû víz a vérbe jutni, így a vérnyomás csökken, ez szédülést okoz. A víz- és sóveszteség további fokozódása a vérnyomás olyan mértékû csökkenését idézheti elõ, amely ájulást okozhat, valamint az agy, a vesék és a máj károsodásához vezethet.

...és a tünetek

• kezdetben: fejfájás, izomrángások, váratlan fáradtság
• a késõbbiekben: hõguta, hõkimerülés, szokatlan viselkedés pl. szédülés, hányás, gyengeség, gyors pulzus, erõs izzadás vagy kiszáradt bõr.

A fokozott tünetek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.

Mit tehetünk a kiszáradás ellen?

Az enyhébb vízhiány esetén víz ivása elegendõ lehet a kiszáradás megelõzésére, azonban a nagyobb fokú víz- és sóhiány esetén a sók (elsõsorban a nátrium és a kálium) pótlását is biztosítani kell. Ehhez ideális az úgynevezett izotóniás sóoldat (0,9 %-os nátrium-klorid tartalmú vizes oldat) lenne, azonban kellemetlen íze miatt senki nem fogyasztja szívesen. Az ásványvizek sótartalma - különösen a szén-dioxiddal dúsítottak - a verejtékkel elvesztett sót is pótolja, és ízét is kellemesnek érezzük. Abban az esetben, ha a vérnyomás olyan mértékben lecsökken, ami sokkot okozhat, egészségügyi ellátás szükséges: általában intravénás nátrium-klorid oldattal javítják a kiszáradt személy állapotát.

Elsõsegélynyújtás:

• Mentõk értesítése (tel: 104)
• A beteg hûvös helyre kísérése
• Ruházat könnyítése
• Vízzel itatás, ha eszméleténél van az áldozat és nem szédül
• Az áldozat letörlése és permetezése vízzel

A meleg káros tüneteit mutató személyeket soha nem szabad hazaküldeni, vagy magukra hagyni orvosi ellenõrzés nélkül!

Folyadékpótlás a munkahelyeken

Megfelelõ mennyiségû és minõségû folyadék elfogyasztásával a kiszáradás megelõzhetõ. Ennek jogszabályi hátterét a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérõl szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése tartalmazza. Ennek alapján igény szerint, de legalább félóránként kell védõitalt biztosítani a munkavállalók részére zárttéri és szabadtéri munkahelyeken is meleg idõben. Védõitalként a jogszabály 14-16 °C hõmérsékletû ivóvizet javasol, azonban más, alkoholmentes, legfeljebb 4 súlyszázalék cukortartalommal rendelkezõ italt is adhat a munkáltató. Különösen ügyelni kell - például tûzõ napon történõ munkavégzés esetén - a sugárzó hõnek is kitett munkavállalók folyadékveszteségének pótlására. A védõital biztosításán túl fontos a munkavállalók tájékoztatása, figyelmük felhívása a folyadékveszteség pótlásának szükségességére, a kiszáradás megelõzésére. A munkavállalóknak egymásra és a munkairányítóknak a beosztottakra is nagyobb figyelemmel kell lenni meleg idõben, hogy az esetleges kiszáradás elsõ jeleit észre vegyék.

Melegben végzett munka

A melegben végzett munkára fel kell készülni. Meg kell ismerni a kockázatokat és a veszélyek megelõzésének módját. A meleg (és a szabadban végzett munka többi környezeti tényezõje) kockázatai ellen ugyanúgy védekezni kell a biztonságos és egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzés feltételeinek biztosítása részeként, mint pl. a leesés vagy a csonkolásos balesetek ellen.

Ivóvíz biztosítás

Melegben legalább négy pohár vizet meg kell inni óránként. Ehhez elegendõ ivóvíznek kell a munkaterületnél rendelkezésre állni. A dolgozókat ösztönözni kell a gyakori (víz) ivásra.

Árnyék

A dolgozóknak árnyékolt pihenõ területet kell biztosítani, mely nyitott a környezet felé, vagy ventillátorral szellõztetett. Ha lehetséges a munkát is árnyékban kell végezni, karimás kalapot, laza, világos ruhát kell viselni.

Megelõzési javaslatok

A külsõ hõmérséklet elõzetes tanulmányozásával (elõrejelzésekbõl) a meleg kockázata becsülhetõ. A meleggel 27 Celsius fok felett már foglalkozni kell, a kockázati szintek (National Oceanic and Atmospheric Administration (2005), National Weather Service Heat

A meleghez hozzá kell szokni, és ez idõt igényel, különösen nehéz fizikai munkánál. Az adaptáció 4-14 napig is tarthat, fokozatosan növekvõ terhelés mellett. Az adaptáció különösen fontos hosszabb szabadság után, vagy jelentõsen különbözõ klímájú helyek közti utazáskor. Az adaptáció része pl. az izzadtság felhígulása.

Általános tanácsok melegben végzett munkához

• A munkát a nap hûvösebb idõszakára kell idõzíteni
• Gyakori pihenõk és folyadékpótlás
• Nehéz munkához rotáció
• A munkások figyeljenek egymásra a tünetek felismerése érdekében