Információk, érdekességek

A HIV és az AIDS

2026. szeptember 29.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome) tulajdonképpen nem betegség, hanem orvosi fogalom. A HIV fertõzés következtében kialakuló csökkent immunrendszeri mûködés következtében megjelenõ úgynevezett opportunista betegségek, fertõzések és daganatos betegségek - ún. indikátor betegségek - és a laboratóriumi értékek alapján diagnosztizálják az AIDS stádiumát. 

A HIV megtámadja a T4 limfocitákat, és a makrofágokat, melyek központi szerepet játszanak a szervezet védekezõ- rendszerében. Mivel a HIV fertõzés következtében a szervezet ellenálló képessége gyengül, olyan fertõzések és daganatok alakulhatnak ki, melyek az egyébként épp védekezõ-rendszerû embereknél nem, vagy ritkán fordulnak elõ.

A HIV - vírus

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az emberi immunhiányt okozó vírus. Az immunrendszert támadja, amely normál esetben megvédi a szervezetet a fertõzésektõl.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg, amelynek neve CD4+ sejt. A vírus behatol a sejtbe, beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertõzik a többi sejtet.

A CD4+ gazdasejtek végül meghalnak, bár a tudósok nem tudják, hogy pontosan miért és hogyan.

Ahogy a szervezet CD4+ sejtszáma csökken, az emberi test egyre kevésbé képes harcolni a betegségekkel. Végül a CD4+ sejtszám eléri azt a kritikus szintet, amelyet szerzett immunhiányos tünet-együttesnek, vagyis AIDS-nek (Acquired Immune Deficiency Syndrome) nevezünk.

A HIV retrovírus, amely egy különleges vírusfajta. A retrovírusok felépítése egyszerûbb, mint a többi vírusé, a szervezetnek mégis nehezebb ellenük harcolni.

A retrovírusok beágyazzák génjeiket a megtámadott sejt DNS-ébe, tehát minden olyan további sejt, mely ebbõl a gazdasejtbõl alakul ki, fertõzött lesz.

A retrovírusok nagyobb hibaeséllyel másolják be génjeiket a célsejtbe. Figyelembe véve a HIV vírus magas replikációját, ez azt jelenti, hogy a vírus ugyanúgy mutálódik, ahogyan terjed.

Az a burok, amelyben a HIV vírusrészecske található, ugyanolyan összetételû, mint némelyik emberi sejt. Ez tovább nehezíti az immunrendszer feladatát, mivel sokkal bonyolultabb a vírus és az egészséges sejtek megkülönböztetése.

[forrás: bbc]

Az opportunista fertõzéseket:

• vírusok
• baktériumok,
• gombák és
• egysejtû élõlények
is okozhatják. Az immungyengeség következtében nem csak a külsõ "ellenségekkel" szemben csökken a szervezet ellenállása, hanem a kóros sejtburjánzások (daganatok) egyébként ritka fajtáival szemben is.

A fertõzõdés

A HIV fertõzés úgy jöhet létre, ha szabad vírus vagy vírussal fertõzött sejt jut át egy fertõzött személy fertõzõ testnedvei révén egy másik személy - vér, ondó -vagy hüvelyváladék közvetítésével - közvetlenül a vér- vagy nyirokpályába. Ez történhet védekezés nélküli szexuális kapcsolat során, vagy fertõzött vér útján, valamint anyáról a gyermekére - a méhben, a szülés közben, illetve a szoptatás során is.

Az eddigi megfigyelések alapján a HIV-1-gyel való fertõzés/fertõzõdés esélyét több tényezõ is befolyásolhatja:

• a vírus altípusa,
• a vírus/provírus mennyisége a váladékban
• a fertõzött állapota (a HIV betegség mely stádiumában van)
• a fertõzõ váladék által szennyezett bõr-vagy nyálkahártya sérülései

A HIV-1-gyel való fertõzõdés valószínûségét növelõ tényezõk többek között:

Fertõzött vérrel vagy vérkészítménnyel történõ vértranszfúzió
Az anya fertõzöttsége
Védekezés nélküli szexuális kapcsolattal
Nemi szervek gyulladása, menstruáció
Közös tû, fecskendõ használata
Fertõzõ váladékkal szennyezett eszközzel okozott mélyre hatoló sérülés

Elsõdleges HIV betegség

A HIV-vel való fertõzõdést követõen a sejtközi térben lévõ vírusok száma meredeken emelkedni kezd. A fertõzést követõ 2.-6. héten az esetek 53-93%-ban alakulnak ki tünetek. Mivel ezek nem csak a HIV fertõzéskor jelentkezhetnek, valamint egy-két hétig tartanak és maguktól megszûnnek, és néha a fertõzött észre sem veszi õket, ezért mint a HIV fertõzés diagnosztikai értékû tünetei nem használhatóak.
Klinikailag tünetmentes HIV- fertõzésA fertõzõdés után egy klinikailag tünetmentes HIV- fertõzési szakasz következik, mely a fertõzött személy szervezetétõl, illetve a vírus tulajdonságaitól függõen 6-8, de néha 10 évig is eltarthat. Annak ellenére, hogy megjelennek az ellenanyagok és a nyirokcsomókban lévõ follikuláris dendritikus sejtek folyamatosan pusztítják a szabad vírusokat, a HIV folyamatosan rombolja a szervezet védekezõ rendszerét, hiszen örökítõ anyaga beépült a célsejtekbe, és az új vírusok folyamatosan "termelõdnek" és változnak. Mivel a fertõzöttség ezen szakaszában semmilyen tünet, vagy nem célzott laboratóriumi vizsgálat nem utal betegségre, a vírushordozó általában nem is sejti, hogy fertõzött és fertõzõ.

Tünetes HIV fertõzés

A fertõzés ezen stádiumában jelennek meg azok az elsõ tünetek, melyek hosszabb ideig fennállnak és a fertõzött (ha korábban nem szûrték ki) általában ekkor fordul orvoshoz panaszaival. A HIV- fertõzés ezen stádiuma átlagosan 2 - 3 évig tart.

A tünetek közül a leggyakoribbak a:
• bõr és nyálkahártya elváltozások
• hõemelkedés, láz, éjszakai izzadás
• tartós hasmenés és fogyás
• több testtájékra kiterjedõ nyirokcsomó megnagyobbodás.

A kifejlett HIV- betegség, vagyis az AIDS

A HIV- fertõzöttet akkor tekintik AIDS- betegnek amikor megjelennek azok a "jelzõ" betegségek, melyek az immunrendszer súlyos károsodására utalnak vagy a CD4+ sejtek száma jelentõsen csökken. Ezek nagy része már súlyosan veszélyezteti a beteg életét. Az AIDS stádiumban egyre gyakrabban megjelenõ opportunista fertõzések és daganatok mellett közvetlenül a HIV okozta betegségek is megjelennek. Ilyenkor már az orvostudomány csak a gyógyszeres kezelés legmegfelelõbb összeállításával, fájdalom csillapításával és a beteg életminõségének viszonylagos javításával tud segíteni. Az AIDS áltagosan 1-2 évig tart.
Az AIDS kezelése
A HIV fertõzés megelõzésére még nincs megelõzõ védõoltás, illetve olyan kezelés sincs még az orvostudomány kezében, amellyel a sejtekben lévõ provírus is elpusztítható.

A járvány kezdetén, az elsõ AIDS betegek megjelenésekor az orvosok csak a megjelenõ opportunista fertõzések ellen tudtak harcolni azon korábbi tapasztalatok alapján, melyeket egyéb okból csökkent immunmûködésû betegek kezelése során szereztek.
A vírus felfedezése után megjelentek az elsõ antiretrovirális készítmények, melyekkel a folyamatosan termelõdõ vírusok számát is korlátozni tudták. Egyre több gyógyszer jelent meg, melyek a vírus szaporodásának különbözõ szakaszait vették célba.
A forgalomba került gyógyszerek hatásainak mérésekor és alkalmazásukkor sok olyan körülmény játszik szerepet, amely a kutatóknak és a klinikusoknak is sok fejtörést okoz.

A HIV csak három úton terjed, illetve adható át:

• fertõzött személlyel folytatott védekezés nélküli nemi közösüléssel,
• fertõzött vérrel, illetve vérkészítmények útján,
• fertõzött anyától a magzatra a születés elõtt vagy a születéskor, illetve a szoptatás során.

Az AIDS- betegség a HIV- fertõzés végsõ stádiuma. Felnõtteknél átlagosan 8 - 10 év alatt alakul ki. A HIV fertõzött személy évekig egészségesnek látszik és egészségesnek érzi magát, ennek ellenére másnak átadhatja a vírust.

A HIV szexuális úton való terjedésének leghatékonyabb megelõzési módja a monogám párkapcsolat kialakítása, illetve a kockázat jelentõsen csökkenthetõ a biztonságosabb szex szabályainak betartásával és az óvszer használatával.

Fontos tudni, hogy a HIV miként nem terjed!

• Nem kapható meg a HIV fertõzés:
       mindennapi munka vagy iskolai kapcsolat útján, kézfogással, vagy öleléssel.
• Nem terjed:
       élelmiszerrel, közös használatú evõeszközök útján, illetve cseppfertõzéssel.
• Nem terjesztik:
       a vérszívó rovarok, illetve háziállatok.

Ez azt jelenti, hogy a mindennapi társas kapcsolatok útján valófertõzõdés veszélye nem áll fenn ! A HIV olyan vírus, amely életben maradni csak az emberi szervezeten belül képes!

[forrás: aidsinfo.hu]