sub

Információk, érdekességek

Mit tegyünk, ha nincs étvágyunk?

2024. november 02.

Gyakori az ízérzés elvesztése és az étvágytalanság néhány napon át, pl. kisebb meghűlés esetén. De amikor egy tartós betegség vagy kezelés felelős érte, az már hosszabb ideig csökkentheti az étvágyat. Javaslatok az evés élvezetének visszanyerésére, étvágyunk visszatértének elősegítésére.

Fotó: 123rf.comAz ízlelőbimbók általában 10 naponként regenerálódnak, és állapotukat több tényező befolyásolhatja: pl. szájszárazság, cink- vagy B3-vitamin-hiány, gombásodás, gyógyszerek, kemo- vagy sugárterápia stb. Emellett az életkor is: 50 év felett az ízérzékelés és a szaglás is romlik. Egyes betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór, agyi érkatasztrófa, fejsérülés stb.) szintén megváltoztathatják az ízérzést és az étvágyat.  

De a leggyakrabban olyan étvágycsökkenésről van szó, amelyen lehet segíteni. Pl. a dohányzás abbahagyásával, cinkben gazdag ételek (több bab, dió, cereáliák, tejtermék stb.) vagy B3-vitaminban bővelkedő táplálékok (állati eredetű táplálékok, dúsított gabonafélék stb.) fogyasztásával, illetve azon gyógyszerek lecserélésével, amelyek elveszik az étvágyat. Így visszanyerhetjük az étvággyal együtt az evés élvezetét is. De mit tehetünk ennek érdekében?

Ha az ételek kevésbé ízletesek számunkra

Együk úgy az ételt, ahogy jólesik!

Az életkor előrehaladtával a sós íz érzékelése csökken először, a cukrosé utoljára. Emiatt az idős emberek jobban sózzák az ételeiket, és előnyben részesítik a meglehetősen cukros desszertet. Ha mi is az idősebb korosztályba tartozunk, amíg nem jelent egészségi kockázatot (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség esetén), illetve nem visszük túlzásba a dolgot, ez ne jelentsen problémát. Fogyasszuk úgy az ételt, ahogy az élvezetes számunkra, és megjön az étvágy.

Fokozzuk az ízeket!

Egyéb esetekben a só hozzáadása helyett használjunk inkább aromás fűszernövényeket, amelyek fokozzák az ízeket (pl. petrezselyem, kakukkfű, citromfű, zsálya, zsázsa, bazsalikom…). Emellett enyhén cukrozzuk a sós ételeket is, vagy kevés sót tegyünk a süteményekbe – készítsünk olykor cukros-sós ételeket, ahogyan az jellemző az ázsiai konyhára. Ily módon összességében kellően fűszeresek, ízletesebbek, étvágygerjesztőbbek lehetnek az ételeink.

Segítsük elő a nyálképződést!

A szájszárazság – pl. egyes gyógyszerek, alkohol vagy cigaretta hatására – csökkenti az ízérzetet. Így fontos a szervezet és a szájüreg megfelelő hidratáltságának fenntartása a nyálképződés elősegítésére, ami összefügg az étvággyal. Étkezés előtt pl. kiöblíthetjük a szánkat, vagy ihatunk néhány korty szénsavas italt, citromos vizet, savanykás gyümölcslét stb. A savanyú vagy savanykás íz élénkíti a nyálképződést, de még a hideg/jeges élelmiszer (pl. fagylalt) és a forró étel is (inkább, mint a langyos).  Mentolos rágógumi is enyhítheti a szájszárazságot és a rossz szájízt. 

 A tányéron szépen elrendezett étel és annak többféle állaga (kenhető, lágy, omlós, grillezett, ropogós stb.) étvágygerjesztő hatású. A hosszabb ideig történő rágás is fontos, mivel ennek során az ízek nagyobb hangsúlyt kapnak. Élénkíthetjük a többi érzékünket is (szaglás, látás), játszadozva a színekkel és illatokkal az étel tálalásakor. Emellett a kedélyes légkör megteremtése étkezés közben szintén serkentheti az étvágyat.


Karamellás almaleves szegfűborssal bolondítva

2024. október 28.

A jófajta almánál nem sok zamatosabb és vitamindúsabb étel van, és ha értjük a módját, olyan különleges levest varázsolhatunk belőle, hogy a mesterszakácsok is megirigylik!  

Hozzávalók:
4 közepes savanykás alma
4 evőkanál cukor
1 darabka fahéj
3 szem szegfűbors
2 dl fehér bor
(betétnek tejbegríz)

Elkészítés:

4 közepes almát lereszelünk, és 2-3 kanál piruló cukorhoz adunk, amibe egy nagyobb darab fahéjat és 3 szem szegfűborsot dobtunk. Pár perc alatt megbarnul, és összeesik.

2 deci fehér borral /elhagyható/ + 1 dl vízzel felengedjük, vagy 3 dl vízzel, ha a bort kihagytuk. A fűszerek eltávolítása után turmixoljuk, lehűtjük. 

Sűríthetjük tejszínhabbal, kínálhatjuk tejbegrízzel: keményebbre főzött tejbegrízt, ha kihűlt, kanállal kiszaggatunk, és ezt tesszük a levesbe.


Miért kívánunk meg bizonyos ételeket?

2024. október 14.

kép: go_see / PixabayAzon túl, hogy esetleg a tápanyagtartalmuk hiánypótlást adhat a szervezetünknek. Természetesen ez is kapcsolódik, kapcsolódhat az érzelmeinkhez épp annyira, mint amennyire az éhségünkhöz.  

Azt tudjuk, hogy sokan érzelmi evőkként a szomorúságot, magányt, tanácstalanságot vagy akár a dühöt is képesek vagyunk étkezéssel elfojtani vagy vigasztalódni. Ugyanakkor nem csak kompenzációra használjuk az evést, hanem érzelmek felidézésére, újraélésére is.

Amikor megkívántam hirtelen egy ételt, akkor egy pillanatra beugrott vele egy érzés, és még épp el tudtam csípni, hogy mi is volt az. Ehhez kapcsolódóan eszembe jutottak korábbi hasonló esetek az ételekkel.

Például, amikor még ettem húst, többször váratlanul megkívántam a vajas-kolbászos kenyeret.

Nekem ez az étel sok-sok emléket felidéz és biztos vagyok benne, hogy Te is fel tudnál sorolni pár hasonlót a saját életedből. Ez a gyerekkoromhoz kötődik. Sokáig nyaranta, amikor már kora reggel ragyogóan sütött a nap, hétvégente kinéztünk az ablakon és a szüleim mondták, hogy akkor ma is megyünk vízhez. Felkerekedtünk és elautóztunk valamelyik városközeli tóhoz.

Ilyenkor anyukám csomagolt útravalót. Én leginkább a vajas-kolbászos kenyérre emlékszem. Gyerekként egész nap játszottam kedvemre a vízben, ismerkedtem vagy épp száradtam a napon. És amikor megéheztem, kiszaladtam a partra, a hajamból is folyt a víz, ugrás a törölközőre és bontogattam a szendvicseket. Hűtőtáskánk nem volt, így a nap átforrósította az ételeket. A kenyér meleg volt, a vaj megolvadt, a kolbászból kissé kiolvadt az olaj. És a kenyér mindezt beszívta. Én pedig imádtam ezeket az olvadt kolbászos kenyereket! 

Azután amikor hirtelen bevillant, hogy de szívesen ennék kolbászos kenyeret, megfigyelve magam láttam, hogy valójában nem is az ételre vágytam, hanem arra a Pillanatra, amikor régen azokat az olvadt szendvicseket ettem. Arra az elégedettségre és gondtalanságra a napon száradva...

Jó tudni, hogy milyen étel milyen érzelmeket hordoz a számunkra. Mert akár engedünk végül a belső késztetésnek és eszünk végül, akár nem: Ha tudjuk, hogy valójában egy érzelmet kívántunk meg általa, akkor ezt a hiányt pótolhatjuk az életünkben. Ha másképp nem menne, akkor emlékezéssel és az emlékek átélésével.


A vitamibomba cékla

2024. október 13.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.


Milyen és mennyi szénhidrát szükséges az edzéshez?

2024. október 02.

A táplálkozás a „hiányzó láncszem” az edzés és a teljesítmény között.  Szarka Dorottya, a Sportorvosi Központ sportdietetikusa elmagyarázza, miért fontosak a szénhidrátok a teljesítményhez, és hányféle típusuk ismert.

Fotó: 123rf.comA szénhidrát az üzemanyagunk

A jókedvű, hatékony edzésekhez, versenyekhez fel kell töltetni a testünket üzemanyaggal. Kiemelt figyelmet kell szentelni a szénhidrátoknak, mint leggyorsabban, legkönnyebben hasznosuló energiaforrásoknak. A kívánt intenzitás, edzéshatás eléréséhez; kifáradás késleltetéséhez, ahhoz, hogy megfelelő erőbedobással és sikerrel tudjuk végezni az edzést, illetve a gyors regeneráció elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a szénhidrátok (vércukor és ún. glikogén formájában) megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre sport előtt, után és akár közben is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mozgást feltöltött glikogénraktárakkal (szénhidrátraktárakkal) kell megkezdeni. Fizikai aktivitás hatására a szervezet elsőként a véráramban lévő üzemanyagot (vércukrot) fogja energiaként hasznosítani. Amint a véráramban csökken a cukor mennyisége, a szervezet az izmokban és a májban elraktározott szénhidráthoz (glikogénhez) fog nyúlni, hosszabb távon is energiát biztosítva ezáltal.

Legyen szó edzésről vagy versenyről, a fizikai aktivitás után is fontos odafigyelni a szénhidrát-visszatöltésre. A szénhidrát minősége, mennyisége az egyéni célok és a sport intenzitásának függvényében változhat.Továbbá, hogy óvjuk a szénhidrátraktárakat és fenntartsuk a maximális sportteljesítményt, bizonyos sportágakban akár mozgás közben is szükségessé válhat a szénhidrát-pótlás.

Ugyanakkor az edzésteljesítmény és az edzés hatékonysága, hatása nagyban függ attól, milyen típusú szénhidrátot fogyasztunk, pótolunk például sportolás közben. A szénhidrátoknak ugyanis különböző formái vannak, amelyeket így csoportosítunk:
Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok). Ide tartozik például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).
Kettős szénhidrátok (diszacharidok). Ide soroljuk például a „hagyományos” cukrot (szacharóz), amely egy fruktóz és egy glükóz molekulából áll.
Oligoszacharidok. Ebbe a kategóriába tartozik például a raffinóz vagy a maltodextrin. Ez utóbbival kapcsolatosan jó tudni, hogy bár szénhidrát, mégsem kezelik cukorként, és az élelmiszerek, illetve étrend-kiegészítők címkéjén sem kell cukorként feltüntetni. Tehát, ha egy terméken a „cukormentes” felirat szerepel, attól még tartalmazhat maltodextrint,aminek 100 grammja kb. 400 kalóriát tartalmaz (akárcsak a cukor). 
Összetett szénhidrátok (poliszacharidok). Ilyen szénhidrátféleség található például a keményítőben, a tésztákban, a kenyerekben és a burgonyában, de a glikogén és a cellulóz is ide sorolandó.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...202122...304