Információk, érdekességek

Milyen mozgásszervi fájdalmaknál segíthet a regeneratív orvoslás?

2025. április 21.

A regeneratív orvoslás alapvetően úgy gyógyít, hogy új, egészséges szöveteket „növeszt” a sérülés, károsodás helyén, így akár teljességgel helyreállítva azt. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája azt fejtette ki összefoglalójában, milyen mozgásszervi fájdalmaknál válhat be, ha a test öngyógyító képességét ezekkel a módszerekkel fokozzuk, illetve képessé tesszük a szervezetet arra, hogy felgyorsítsa a regeneráció sebességét és minőségi gyógyulást hozzon létre.

A regeneratív orvoslás testazonos anyagokkal segít

A regeneratív orvoslás (vagy regeneratív medicina) lényege, hogy testazonos anyagokkal segíti elő, gyorsítja fel, teszi teljesebb értékűvé a gyógyulást. Ezek az anyagok, vagyis a vér, a zsír, a csontvelő természetes módon is jelen vannak a szervezetben, ám ha ezek közül a célnak megfelelőt kinyerik és egy speciális eljáráson viszik keresztül, képessé válik arra, hogy visszajuttatva a szervezetbe a saját regenerációs képességet fokozza. Ezzel pedig elérhető fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, összeségében akár a gyógyulás is.
A regeneratív orvoslás több módszert foglal magában, amelyek közül a kezelőorvos a probléma pontos ismeretében választja ki a legmegfelelőbbet. A legismertebb eljárások a kollagén injektálás, a hialuronsav injektálás és a sejtterápiás (vagyis PRP) kezelés.

A sejtterápiás kezelés során a vérlemezkékben gazdag vérplazma, vagyis a platelet-rich plasma játssza a főszerepet. Ez az az agyag, amelynek kritikus szerepe van a sebek, a szöveti sérülések gyógyításában, a törések utáni regenerációban, ugyanis ez a speciális vérplazma aktiválja az őssejteket, hogy új, egészséges szöveteket hozzanak létre – mondja dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. –  Az egyik leggyakoribb problémát jelentő porckopásnál például a vérlemezkékben, vagyis a trombocitákban találhatóak azok az őssejtek, amelyek elősegítik az építő porcsejtek osztódását, a rugalmas porcanyag képződését. Ezen kívül a kezelés hatására csökken a porcsejtek elhalása és lelassul a porc leépülését előidéző gyulladásos anyagok termelődése. A PRP-terápia azonban más eredményt is hoz: az ízületi gyulladás csökkentésével természetes fájdalomcsillapítóként működik, és javítja az ízület mozgathatóságát is.

A pszichoterápiákról röviden

2025. április 17.

A pszichoterápia története röviden

Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több, mint száz éves a története. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápiának mint önálló szakmának a megszületése, és a mai napig változik, fejlődik, alakul és keresi a helyét. Ahogy Szőnyi Gábor (2015) is megjegyzi, kérdéses, hogy lehet-e a pszichoterápia történetéről beszélni, ugyanis az ezzel foglalkozó szakirodalomban is inkább egy-egy irányzat, iskolaalapító személy történetével, munkásságával találkozunk. Annyit talán mégis lehet mondani, hogy a pszichoterápia közvetlen előzménye valahol a 19. században található. Megelőlegezve az alábbiakat, a pszichoterápiára is igaz tehát az a megállapítás, amely magára a pszichológiára is: rövid múltja van és hosszú története.

A pszichoterápia létrejöttében fontos szerepet játszott az a tény, hogy az orvosláson belül a lelki zavarok, kórképek önálló kutatási, érdeklődési területté váltak. A pszichés zavaroknak az orvosi tudományok közé emelésében lényeges mozzanat volt a hipnózis (elsősorban olyan francia orvosok, mint Bernheim és Charcot nyomán), ami lehetővé tette a lelki betegségek (akkoriban főként a hisztéria, neurózis) szakszerű, módszeres tanulmányozását és kezelését, teret kialakítva ezzel a gyógyítási gyakorlat fejlődésének.

Ebben az időszakban került előtérbe az orvos betegre gyakorolt befolyása és a kapcsolati rapport fontossága (Mesmer nyomán), ami szorosan kötődött a hipnózis technikájának a kidolgozásához.

A 19. Század végén Sigmund Freud bécsi orvos volt az, aki egy új pszichológiai elmélet (pszichoanalitikus személyiség és fejlődéselmélet, pszichopatológia) és módszertan (a szabad asszociáció technikája) kidolgozásával megalapozta az első szakpszichoterápiát (a pszichoanalízist), ezzel modellt is adván a nem sokkal később megjelenő irányzatoknak. Kialakult a pszichoterápiák ma ismert formai kerete: a terapeuta rendelkezésére bocsátja szaktudását a páciensnek a megbeszélt időben és anyagi feltételek mellett, terápiás egységek (ülések) során, a páciens aktív részvételével egy olyan munkamódban, amely kimondottan és kizárólag pszichológiai.

Az 1900-as évek elején a pszichoanalízis egyre jobban terjedt. Az irányzathoz csatlakozók közül páran kiváltak és önálló, de a pszichoanalízis elméleti és/vagy módszertani alapjaihoz bizonyos mértékben kapcsolódó önálló irányzatokat hoztak létre, amelyeket összefoglalóan mélylélektani iskoláknak nevezünk. Így jött létre a két világháború között a Carl Gustav Jung által alapított “jungi analízis”, illetve az Alfred Adler által létrehozott individuálpszichológiai irányzat. De a pszichoanalízis köpenyéből bújt ki a 20. század első felében a mai napig népszerű tranzakció-analízis (Eric Berne), az egzisztenciaanalízis vagy logoterápia (Viktor Frankl), és a lacanizmus (Jacques Lacan) is.

Ettől az időszaktól, tehát a 20. század első évtizedeitől kezdődően számos pszichoterápiás iskola jelent meg. A legtöbbjük azonban néhány nagyobb irányzathoz köthető elméleti és/vagy módszertani alapon is. A fent említett pszichoanalízisen kívül ilyen nagyobb irányzat (“erőnek” is mondják) a Carl Rogers által megalapított személyközpontú vagy humanisztikus iskola, valamint a viselkedés- és kognitív terápiás irányzat.

Talán zavaros lehet a kép, ha valaki a pszichoterápiás irányzatok, brandek között megpróbál eligazodni, hiszen olyan sok van belőlük. Ha azt vesszük, hogy hány iskola definiálja magát pszichoterápiaként, akkor több százról beszélhetünk (kb. 300). Ugyanakkor azt is lehet mondani (Szőnyi, 2015), hogy “annyi pszichoterápia van, ahány pszichoterapeuta”, mivel minden terapeuta létrehozza saját személyiségén keresztül egyedi munkastílusát, szemléletét, kapcsolódási stílusát. Ezen a szinten elmélet és gyakorlat szervesen összefüggenek egymással.

Krónikus kismedencei fájdalom

2025. április 02.

Amikor a megoldás túlmutat a fizikai tüneteken

Az Európai Urológiai Társaság legfrissebb kutatásai szerint a felnőtt női lakosság 15-25%-át érinti a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), ami jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét. Vincze-Horváth Noémi, a Sherlock Rehab szenior gyógytornásza és manuálterapeutája szerint a probléma kezelése komplex megközelítést igényel, mivel az esetek 79%-ában nem található szervi elváltozás a panaszok hátterében.

A krónikus kismedencei fájdalom olyan, jellemzően hat hónapnál tovább tartó állapot, amely számos formában jelentkezhet. „A páciensek gyakran hosszú utat járnak be, mire megfelelő diagnózist és kezelést kapnak. Sokszor előfordul, hogy a különböző vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozást, ami még több bizonytalanságot okoz az érintettekben” – magyarázza Vincze-Horváth Noémi.

Komplex tünetegyüttes – összetett megoldások

A szakember szerint a CPPS tünetei rendkívül változatosak lehetnek:

• húgyúti problémák (gyakori vagy fájdalmas vizelés, sürgető vizelési inger)
• gyomor-bélrendszeri panaszok (székrekedés, hasmenés)
• szexuális diszfunkció
• medencefenék izomfeszültség
• általános, kisugárzó izomfájdalom

A nőbántalmazás pszichológiája - Mi zajlik a bántalmazó férfi lelkében?

2025. március 30.

Nem megérteni kell őket. De érteni érdemes, hogy szabadulni tudjunk, illetve ha esetleg kinő a lelke, akkor segíteni lehessen neki, ha akarja és hagyja. Nem, nem a társa segít, hanem megfelelő szakember. A bántalmazás a kapcsolatban, a családban súlyos trauma minden résztvevőnek.

A bántalmazók főbb típusai

Hogyan lesz valakiből bántalmazó?

Mit árul el rólad a légzésed?

2025. március 16.

Ha minden nap csak annyit teszel magadért, hogy a helyes légzésre figyelsz, máris akár 10-15 évvel meghosszabbítod az életed! Kutatások igazolták: egyetlen helyesen lélegző nemzedék képes lenne regenerálni a teljes emberi fajt.

Az, ahogyan lélegzel, rengeteg mindent elmond rólad egy szakavatott szemnek mind fizikai, mind mentális állapotodról. Nem véletlen, hogy a jóga egyik legfontosabb alappillére is a sokat emlegetett, de a gyakorlatban, az ászanák kivitelezése közben sajnos ritkán használt pránajáma. Hogyan lélegezz napközben, ha szeretnél egészséges és stresszmentes életet élni?

Miért ennyire fontos a légzés?

Légzőrendszerünk gondoskodik arról, hogy a szervezet sejtjei oxigénhez jussanak, a felesleges szén-dioxid pedig eltávozzon a testből, a vesékkel együttműködve pedig a sav-bázis egyensúly szabályozásában vesz részt.

A háromezer éves indiai írások azt tanítják, hogy minél lassabban lélegzik valaki, annál tovább él. Egy teknős például percenként háromszor vesz levegőt, és 300 évig is el tud élni, a kutya 42-szer vesz levegőt percenként, és átlagban 14 évig él. Egy percenként átlagban 15-ször lélegző ember átlagéletkora 65 évre tehető. A z átlagember légzés során csak a tüdőkapacitása egy részét használja. Felületesen lélegezik, a válla görnyedt - oxigénhiányban szenved, és hamar elfárad. Légzéskor csak a tüdő felső vagy középső részét használja és a rekeszizmot nem megfelelően dolgoztatja. A különböző típusú jógalégzésekkel megfelelő mennyiségű oxigénhez juttathatjuk agyunkat, de egyenként, minden egyes szervünket is. Egészségesek, energikusak, sugárzóak leszünk, a test betegségeit pedig csírájában megszüntethetjük.

Mit árul el a légzésed?

Az, ahogyan lélegzel, egyértelműen mutatja, milyen az aktuális fizikai és szellemi állapotod. Ha helytelenül, felszínesen lélegzel, akkor stresszesebb, feszültebb vagy, a vérbe kevesebb oxigén kerül. Ösztönös reflex, hogy ha az ember érzi, hogy kevesebb levegőhöz jut, akkor a test tudattalanul is félni kezd attól, hogy nem éli túl az oxigénhiányos állapotot – ez tovább fokozza a szapora, de felszínes légzést: fizikai szinten a sejtek továbbra sem jutnak elegendő oxigénhez (kevesebb levegőtéfrogat jut be a tüdőbe és csökken a gázcserére fordítható idő is) mentális szinten pedig további feszültséget, stresszt érzel.

Hogyan lélegezz, hogy jobban érezd magad a bőrödben?

Testtartás

Ha napközben csak arra figyelsz, hogy a lehető legtöbbször próbáld elsajátítani a helyes légzéstechnikát, máris rengeteget tettél magadért! Az első lépés, hogy napközben figyeld a testtartásod: amint azon kapod magad, hogy a hátad görnyedt, írj le egy félkörívet a vállaiddal hátra! Ez máris segít felvenni a helyes testtartást, melyben rögtön érzed, hogy a törzs elülső része megnyúlik. Tágul a belső szervek tere, szabadabban végezhetik munkájukat. Ha azon kapod magad, hogy ismét görnyedten ülsz, csak ismételd meg a mozdulatot – kellő ismétlés után már automatikussá válik majd az egyenes hát.

Légzés

A jógában többféle légzéstechnikát is alkalmazunk egy-egy cél elérése érdekében. Az „általános”, teljes jógalégzés képezi viszont valamennyi ászana, sőt a hétköznapi ösztönös légzés alapját is. Ezt nevezzük pránajámának, mely a légzés tudatos és szándékos irányítása. A légzésszabályozásnak több célja van. A megváltozott légzésritmus felrázza a fizikai testet, megváltoztatja a vérkeringést és az anyagcserét, ezáltal kihat az idegrendszerre és valamennyi szervre, továbbá segít a betegségek leküzdésében és az egészség fenntartásában. A pránának a szervezetben való célirányos vezetésével növelhető a vitalitás, méregteleníthető a szervezet, fokozható az immunitás. Fiziológiai hatásán túl megfékezi a gondolatokat, leigázza az elmét, megszüntetve annak ösztönös működését, és ellenőrzés alá vonja az érzékeket. A pránajáma segítségével elérhető a belső béke, az ellazultság és a szellemi megtisztultság állapota.