Információk, érdekességek
A 40 év feletti férfiak csaknem fele átélte már, hogy nem tud teljesíteni az ágyban
2025. március 15.
A 40 és 59 év közti férfiak közel felének volt már merevedési problémája – derül ki egy friss reprezentatív fogyasztói piackutatásból*. A merevedési zavarról csak tízből hat pár beszél nyíltan, de az érintettek jelentős része még mindig tabuként kezeli a problémát. A férfiak negyede úgy gondolja, hogy az internet a legalkalmasabb a szexuális segédeszközök, így a potenciazavar megoldására szolgáló készítmény beszerzésére is. Minden harmadik tartja tabunak ezt a témát, így nem meglepő, hogy sokan rendelnek kevésbé megbízható helyről, megkérdőjelezhető minőségű készítményt ahelyett, hogy megkérdeznének egy orvost vagy egy gyógyszerészt.
Tízből négy pár nem beszél arról, ha sikertelen az akció
A potenciazavar a kor előrehaladtával egyre több férfit érint. A 2025 januárjában készült friss piackutatásból kiderül, hogy a 40 és 59 év közötti magyar férfiak 42 százalékának alkalmanként, 5 százalékának pedig rendszeresen van merevedési problémája. Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy a szexuális zavar – ugyan sokakat érint – tabunak számít. Ezt alátámasztja, hogy pusztán tízből hat érintett pár között van nyílt kommunikáció a témában. Sőt, a férfiak 3, a nők 16 százaléka nem beszél senkivel erről és az internetről sem tájékozódik.
Az internet magánya pedig egyébként vonzó; itt keresi a megoldást a férfiak negyede, a nők ötöde. Orvoshoz csak a férfiak 15 százaléka fordul. Ennek legfőbb oka az, hogy nem tartják elég súlyosnak a problémát, ugyanakkor minden tizenkettedik szégyenérzete miatt nem kér segítséget. Akadnak olyanok is, akik azért nem erőltetik ezt a témát, mert a párjuk nem érzi problémának. A kutatás rámutat arra is, hogy a nők sokkal inkább beszélnek barátaikkal párjuk merevedési problémáiról és pszichológusnál is inkább hozzák fel ezt a témát.
Veszélyes is lehet, ha a netről rendelünk
A merevedési zavarral küzdők többsége (58%) vett már magának vagy párjának a probléma orvoslására szolgáló készítményt. A kutatás szerint míg a férfiak jellemzően az internetről rendelnek, addig a nők inkább a drogériák polcain válogatnak. Összességében minden negyedik válaszadó szerint az internet való mindenféle szexuális segédeszköz, így a merevedési probléma megoldására alkalmas termék beszerzésére is. Sőt, számottevő azok aránya, akik inkább rendelnek az internetről akár kevésbé megbízható helyről, megkérdőjelezhető minőséggel bíró készítményt, minthogy elmenjenek orvoshoz vagy megkérdezzenek egy gyógyszerészt. „Az interneten számos bevizsgálatlan, sok esetben hamis adatokat feltüntető készítmény elérhető, amelyek ráadásul nemcsak hatástalanok, de még akár kellemetlen, esetenként veszélyes mellékhatásokat is okozhatnak” – mondta dr. Szűcs Miklós, andrológus-urológus szakorvos, a Magyar Férfiegészség-Tudományi Társaság elnöke. A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy kizárólag Magyarországon bevizsgált, forgalmazási engedéllyel rendelkező termékeket vásároljanak az érintettek. A legbiztonságosabb az, ha gyógyszertárban kapható készítményt választanak problémájuk kezelésére.
*A kutatás 2025 januárjában készült párkapcsolatban élő 256 fő megkérdezésével, amely reprezentatív a magyarországi 40-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a Pharmanext Kft. megbízásából az Europion Kft. készítette.
Nem kapcsolódik önmagával, a környezetével?
2025. március 14.
Ilyen a deperszonalizációs-derealizációs zavar
Rendkívül ijesztő érzés, ha valaki úgy érzi, idegen a saját teste, nem kapcsolódik önmagához, esetleg a környezetét érzékeli távolinak, mintha üvegen keresztül szemlélné azt. Ennek a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Hogyan lehet felismerni, kezelni ezt a disszociatív zavart? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a legfontosabb kérdésekre és osztotta meg gondolatait a témáról.
Mi a deperszonalizációs-derealizációs zavar?
A deperszonalizációs-derealizációs zavar (depersonalization derealization disorder, DDD) egy komplex és gyakran félreismert, félrediagnosztizált mentális zavar. Tartós vagy gyakran jelentkező, kínzó, ijesztő érzések jellemzik, melyek során az egyén a saját testét idegennek éli meg, ez a deperszonalizáció, vagy a környezetét érzékeli távolinak, idegennek, ez a derealizáció. A személy úgy érezheti, mintha egy álomban élne, vagy saját magát és az életét távolról szemlélné, miközben a realitáskontroll megtartott. Ezen élmények súlyossága az enyhétől a súlyosig, időtartama pedig néhány pillanattól egészen több hétig terjedhet, jelentős funkcióromlást okozva az egyén családi életében, tanulmányaiban vagy munkahelyi teljesítményében. Az érintett páciensek beszámoltak tanulmányaik megszakadásáról vagy munkahelyi karrierjük megakadásáról a deperszonalizáció/derealizáció miatt.
Elkülönülés önmagunktól, a környezetünktől
A DDD a disszociatív zavarok csoportjába tartozik. Ez a gondolatok, az emlékezés, a cselekvések, az identitás, az érzelmek és a környezet egységének szétkapcsolódában nyilvánul meg. Ennek két formája különböztethető meg:
- Deperszonalizáció: Saját magától való elkülönülés érzése, az az érzés, mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné. Az egyén úgy érzékeli, mintha a teste, végtagjai vagy az elméje nem hozzá tartozna, ezek méretei megváltoztak volna.
- Derealizáció: Az az érzés, mintha a külvilág megváltozott volna, kétdimenziós lenne, mintha az egyén egy üvegfalon keresztül szemlélné azt. Úgy tűnik, mintha a környezet ködös, irreális, élettelen, mesterséges lenne.
Ezek az érzések vagy tartósan fennállnak, vagy rendszeresen visszatérnek, és ebben az esetben másodpercektől egészen órákig-napokig tartanak, jelentős életminőség- és funkcióromlást okoznak az élet minden terén. A deperszonalizációt és derealizációt gyakran jelentős mértékű szorongás kíséri – foglalja össze Blazsek doktor.
Mik a deperszonalizációs-derealizációs zavar tünetei?
A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) tünetei változatosak, mind intenzitásban és időtartamban, de leggyakrabban a következőket tartalmazzák:
Deperszonalizációs tünetek:
- Saját testétől, érzéseitől, hangjától, gondolataitól való leválás érzése.
- Végtagjait furcsának érzékeli, megnyúlnak, távolinak érzi.
- Saját életének külső szemlélője.
- Érzelmi tompaságot él meg.
- Robotszerűen működik.
- Az időérzékelése megváltozik, az idő meglassul vagy felgyorsul.
Derealizációs tünetek:
- A környezetét egy fátylon vagy üvegfalon keresztül érzékeli.
- A környezetét kétdimenziósnak látja.
- A környezetét irreálisnak, álomszerűnek érzékeli, mintha ködön át látná.
- Az emberektől és tárgyaktól való elszakadás érzése, mintha távoliak vagy mesterségesek lennének.
- Látási torzulásokkal, zavarosan látja a tárgyakat és embereket, vagy a környezetét fokozott éberséggel érzékeli.
- Úgy érzi, mintha egy moziban lenne vagy mesterséges valóságban.
A fájdalom, illetve a fejfájás lelki háttere
2025. március 13.
III. rész: Lelki tényezők a gyerekkori fejfájás hátterében
Egyre több iskolás gyereknek fáj a feje, sokan szenvednek migréntől is. Vajon a gyerekkori fejfájásoknak is van lelki háttere? A gyermekkori fejfájás mögött is leggyakrabban a stressz húzódik meg.
A szülők az iskolai teljesítménnyel, továbbtanulással kapcsolatban hatalmas nyomást fejtenek ki. Nagyfokú lehet a túlterhelés, az idő szorítása, a feleltetés, dolgozatírás miatt érzett teljesítményszorongás. Ehhez adódik hozzá az elnyomott mozgásigény – hiszen naphosszat ülni kell a padban – az erőfeszítés, hogy a gyerek az elvártnak megfelelően viselkedjen, az elfojtott agresszióról nem is beszélve. Mindez különösen a fiúknak nehéz, ami talán magyarázatot ad a gyakoriság érdekes arányára.
Pubertás előtt a fejfájás, különösen a migrén gyakoribb a fiúk között, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és csak felnőttkorra alakul ki a 3:1 nő-férfi arány.
De az iskola nem az egyetlen stresszforrás. Az iskola utáni „szabad idő” újabb programokkal terhes: zeneóra, nyelvóra, sport, egyéb különórák, korrepetálás stb. Igen sok megterhelő különóra van számos gyerek napirendjében, vagyis alig van valódi szabad ideje, amikor is játszhat, felszabadulhat, önmaga lehet.
Másrészt érdemes megemlíteni, hogy mindennek az ellenkezője is előfordul. Létezik „stresszhiányos stressz” is: az unalom, a monotónia is komoly feszültségforrás. Gyermekeknél ez akkor fordul elő, ha a terhelés nem éri el a szükséges mértéket. Épp ezért nem ritka, hogy a rendkívül tehetséges gyereket kínozza a fejfájás. Az átlagon felül okos, kreatív gyermek nem kap értelmi képességeinek megfelelő, kihívást jelentő feladatot, és nem érti, hogy mi értelme van a számára már unalmas, monotonon ismétlődő, gyakorló feladatoknak.
Az iskolai és családi elvárások mellett a gyermek igyekszik megfelelni a baráti kör elvárásainak is, ami sok esetben komoly külső és belső konfliktusok és feszültségek forrása.
Kék az éberségért, piros a feltöltődésért
2025. március 11.
Így segíthetnek a színes fények a téli levertség ellen
Valentin-napra is jó program lehet piros fényben játszani
A február sokak számára az év egyik leglehangolóbb hónapja. A rövid nappalok, a hideg idő, a borongós égbolt és legfőképp a természetes fény hiánya hozzájárulhatnak a motiváció csökkenéséhez, a fáradtságérzethez és a szezonális depresszió (SAD) tüneteinek felerősödéséhez. Ilyenkor sokan keresik azokat a módszereket, amelyek segíthetnek átvészelni ezt az időszakot – és az egyik ilyen lehetőség a vörös fény alkalmazása. Amire a hétvégén Budapesten egy különleges Valentin-napi, de messze nemcsak párban játszható játék keretében is alkalom nyílik.
A fény mindig is kulcsszerepet játszott az emberi psziché működésében. A természetes fény hiánya – különösen télen – összefüggésbe hozható a szezonális depresszióval, alvászavarokkal és a motiváció csökkenésével. A különböző fényhullámhosszok más-más hatással vannak az agyműködésre és az érzelmi állapotra: a kék fény fokozhatja az éberséget, míg a vörös fény segíthet a relaxációban. A sárga fény melegséget és nyugalmat sugározhat, míg a zöld fény csökkentheti a stresszt. A fényterápiát ezért gyakran alkalmazzák a depresszió, a szorongás és a stressz kezelésére, mivel segíthet szabályozni az alvásritmust és javítani az érzelmi stabilitást.
Vörös: energizáló vagy nyugtató hatás?
És mi a helyzet a pirossal? A vörös szín az egyik legerősebb érzelmi hatást kiváltó szín, amely stimulálhatja az agyműködést és fokozhatja a vitalitást. Kutatások szerint a vörös szín fokozhatja az éberséget, növelheti a vérnyomást és a pulzusszámot, ezáltal energikusabbá és motiváltabbá teheti az embert. Nem véletlen, hogy a sportpszichológiában is gyakran alkalmazzák a piros színt a teljesítmény fokozására.
A vörös fény nyugtató hatása viszont paradox módon egy másik aspektusból is jelentős: egyes kutatások szerint a vörös fény elősegítheti a melatonin termelését, amely az alvás szabályozásáért felelős hormon, így különösen hasznos lehet azok számára, akik alvászavarokkal vagy stresszel küzdenek, segít feltöltődni. A tudatosan alkalmazott vörös fény így egyszerre nyújthat energizáló és stresszcsökkentő hatást, attól függően, hogy milyen környezetben és milyen időpontban használjuk. A vörös emellett közvetetten növelheti a szerotonin- és dopaminszintet is, amelyek fontosak a jó hangulathoz és a mentális egyensúlyhoz. Erre a felismerésre is alapozva szerez programot az érdeklődőknek a KFC.
Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?
2025. március 05.
A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek. De hogyan különböztethetjük meg a szezonális depressziót az általános depressziótól, és mit tehetünk ellene?
„A szezonális depresszió ciklikusan jelentkezik, évről évre ugyanabban az időszakban, leggyakrabban ősztől tavaszig. Jellemző rá a fáradtság, a fokozott aluszékonyság, a szénhidrátok utáni sóvárgás és az ebből fakadó súlygyarapodás, valamint a társas kapcsolatok iránti érdeklődés csökkenése” – kezdi Pollák Éva, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője.
Kik a leginkább érintettek?
A szezonális depresszió gyakrabban fordul elő a mérsékelt és északi éghajlati övezetekben, ahol a téli hónapokban jelentősen csökken a napsütéses órák száma. „A nők kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, és leggyakrabban fiatal felnőttek körében fordul elő” – teszi hozzá Pollák Éva.” –„Természetesen gyermekek és idősek körében is megjelenhet, bár náluk gyakran nehezebb felismerni a tüneteket.”
A szakemberek szerint a szezonális depresszió kialakulásában elsősorban a napfényhiány játszik szerepet, amely befolyásolja a melatonin- és szerotoninszintet. „A melatonin túltermelődése fokozott álmosságot okozhat, míg a szerotoninszint csökkenése hangulati zavarokhoz vezethet. Emellett a cirkadián ritmus felborulása is hozzájárulhat a tünetek kialakulásához” – magyarázza a pszichológus.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...236