Információk, érdekességek
Ha nincs tünet, nincs betegség?
2025. április 25.
A prosztatabetegségek korai felismerése életet menthet
Hasonló vizeletürítési panaszok is vezethetnek eltérő végső diagnózishoz, ezért fontos rendszeresen felkeresni az urológust. Akár tünetmentes is lehet a betegség, de ez veszélyes, mert semmi nem figyelmezteti a férfiakat a vizsgálatra.
Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztata megnagyobbodása, de egyéb prosztatabetegségek is kialakulhatnak, sőt a prosztatarák a 3. leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a betegség, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható.
A tünetek
A prosztata egy olyan szerv, amely egy életen keresztül folyamatosan növekedhet. A húgyhólyag alatt helyezkedik el. A hólyagból lefelé induló húgycső a prosztatán halad át, a vizelet ezen keresztül ürül ki. 20 éves korban a prosztata átlagosan 20 g, az életkor előrehaladtával pedig egyre növekszik. A folyamat eredménye a prosztata jóindulatú megnagyobbodása – 50 éves korra 40-50 g-os nagyságot érhet el – az ott lévő mirigysejtek, kötőszövet megszaporodása miatt. A megnövekedett prosztata a rajta áthaladó húgycsőre nyomást gyakorol, így a húgycső részlegesen vagy akár teljesen elzáródhat.
Az 50 év körüli férfiak közel felénél jelentkeznek a prosztatamegnagyobbodás okozta panaszok: akadozó vizelet, gyengébb vizeletsugár, hirtelen, akár éjszaka is több alkalommal jelentkező, gyakoribb vizelési inger. Ezt csak kisebb kellemetlenségnek ítélik meg a férfiak, ezért nem is tulajdonítanak neki jelentőséget. Pedig vannak gyógyszerek, növényi kivonatok, amelyek már ezt az állapotot is eredményesen tudják orvosolni. Az akut prosztatagyulladás lázzal, erős fájdalommal jár.
Ez általában „elvezeti” a férfiakat az urológushoz, ami fontos is, mert ez az állapot azonnali ellátást követel. Ez viszont átalakulhat krónikus gyulladássá, ami azért veszélyes, mert a tünetek már nem annyira hevesek, ezért a férfiak ezt bagatellizálják, nem mennek vele orvoshoz, pedig a kezelése fontos lenne. Ami egy hosszadalmas folyamat, de eredményes, és megelőzhető a prosztata állapotának további romlása.
Rejtett veszély: Hogyan befolyásolhatja a Lyme-kór a szívműködést?
2025. április 23.
A szívünk egészsége számos tényezőtől függ, például az életmódtól, az öröklött hajlamtól vagy a minket érő stressztől is. De bizonyos fertőző betegségek, például a Lyme-kór is, kihathatnak a működésére. A Lyme-karditisz elsősorban az ingerületvezető rendszert támadja meg, ami szívritmuszavarokhoz vezethet, és súlyosabb esetekben akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
A Lyme-kór egy kullancsok csípésével terjedő fertőzés, amelyet a Borrelia burgdorferi baktérium okoz és Közép-Európában minden ötödik embert érint. A korai tünetek közé tartozhat a fejfájás, láz, fáradtság, valamint egy jellegzetes, kokárdaszerű bőrpír (erythema migrans), amely azonban csak minden harmadik betegnél jelentkezik. Ha a fertőzést nem kezelik időben, a baktérium továbbterjedhet a szervezetben, súlyosabb problémákat okozva – többek között a szívben is.
Amikor a Lyme-kór a szívet támadja
A Lyme-karditisz a Lyme-kór egyik kevésbé ismert, de annál veszélyesebb velejárója lehet. A fertőzés az esetek 90 százalékában eljut a szív szöveteibe, megtámadja azokat, különösen az ingerületvezető rendszert, amely szabályozza a szívverést. A szövődmények közül a leggyakoribb az atrioventricularis blokk (AV blokk), amely azt eredményezi, hogy a szív felső és alsó részei között az elektromos jelek nem megfelelően továbbítódnak, ez pedig lassú, rendszertelen szívverést okozhat. Az AV blokk súlyossága változó lehet: enyhébb formában átmeneti tüneteket idéz elő, míg súlyosabb esetekben teljes ingerületvezetési kieséshez vezethet, amely akár sürgősségi pacemaker beültetését is szükségessé teheti.
A Lyme-karditisz tünetei:
- Szívdobogásérzés (palpitáció)
- Mellkasi fájdalom
- Szédülés vagy ájulás
- Légszomj
- Fáradtság
Bár ezek a tünetek más szívbetegségekre is utalhatnak, ha valakinél Lyme-kór gyanúja merül fel, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, aki a fertőzés igazolásához teszt elvégzését kérheti. Az indirekt, szerológiai vizsgálatok az esetek felében nem igazolják a fertőzést, ezért érdemes direkt tesztet végeztetni, ami közvetlenül a kórokozót mutatja ki.
Már az idegeire megy a fülzúgás? Ne halogassa a megoldást!
2025. április 18.
A fülzúgás, vagy tinnitus, egy olyan rejtélyes tünet, amely elsőre ártalmatlannak tűnhet, de hosszú távon megkeserítheti a mindennapokat. Egyesek számára csupán egy halk ciripelés vagy zúgás, másoknak azonban folyamatos és zavaró hangélmény, amely akadályozhatja a koncentrációt, megnehezítheti az alvást, sőt, akár szorongást vagy depressziót is okozhat. De vajon mi állhat a háttérben és mit lehet tenni ellene? Dr. Flautner Ildikó, a Fül-orr-gége Központ szakorvosa segít eligazodni a témában.
Kik a leginkább érintettek?
A fülzúgás hátterében számos kiváltó ok állhat, de bizonyos tényezők fokozhatják a kialakulásának kockázatát. Azok, akik rendszeresen hangos környezetben dolgoznak, – például építkezéseken, koncerthelyszíneken vagy ipari létesítményekben – fokozottan ki vannak téve a halláskárosodás és a fülzúgás veszélyének. Az életkor előrehaladtával az idegrostok és a hallósejtek elöregszenek, ami szintén fülzúgáshoz vezethet. Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok, daganatos betegségek kezelésére alkalmazott szerek és vízhajtók is előidézhetik ezt a tünetet. A belsőfül vérellátási zavara, az érszűkület és a magas vérnyomás gyakran szerepel a kiváltó tényezők között. A nyaki csigolyák rendellenességei és egyes fogászati elváltozások szintén összefügghetnek a fülzúgással. A fokozott stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a koffeinbevitel pedig súlyosbíthatja a panaszokat.
A fülzsírdugó is lehet a kiváltó ok
Nem minden esetben áll komoly betegség a fülzúgás mögött. Egy gyakran előforduló, de könnyen kezelhető ok a fülzsírdugó. Sokan nem is sejtik, hogy a túlzott vagy nem megfelelő fültisztítás miatt a fülzsír felhalmozódhat, eltömítheti a hallójáratot és így fülzúgást vagy halláscsökkenést okozhat. Ha valaki hirtelen jelentkező, tompa zúgást vagy dugulást érez, érdemes először egy fül-orr-gégészhez fordulni, aki fájdalommentesen és biztonságosan eltávolíthatja a problémát okozó fülzsírdugót.
Hogyan zajlik a kivizsgálás?
Ha a fülzúgás nem múlik el néhány nap alatt vagy ha zavaró mértékűvé válik, mindenképpen ajánlott fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni. A diagnózis felállítása érdekében az orvos először a kórtörténetet veszi fel, és tisztázza, hogy történt-e zajártalom, baleset, műtét vagy gyógyszerszedés, amely összefügghet a tünetekkel. Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során alaposan ellenőrzi a fület, a fejet és a nyakat. Az audiometriai vizsgálatok segítségével kideríthető, hogy a halláscsökkenés áll-e a fülzúgás hátterében. Ha az orvos szerkezeti elváltozást feltételez, képalkotó diagnosztikára, például MRI vagy CT vizsgálatra is szükség lehet.
Szabadulna a szemölcstől?
2025. április 15.
Bízza a háziorvosára!
A kezeken, ujjakon, talpakon vagy a test egyéb részein kialakuló szemölcsök esztétikailag zavarók, fájdalmat okozhatnak, tovább terjedhetnek és másokat is megfertőzhetnek. Az „otthoni diagnózis”, a házi praktikák és a nem megfelelő kezelések általában nem vezetnek tartós eredményre. Szemölcs gyanúja esetén a háziorvoshoz érdemes első körben fordulni.
A szemölcsök a leggyakoribb bőrfertőzések közé tartoznak, amelyek valamennyi korosztálynál előfordulhatnak, és a gyermekeket sem kímélik. Olyannyira nem, hogy a kiskorúaknál a szemölcs az egyik leggyakoribb bőrproblémának számít.
Nehéz beazonosítani
A szemölcsök kinézete nagyon változatos lehet, méretük a néhány mm-estől a cmesig terjedhet. Színben pedig a fehértől a bőrszínűn át a barnáig ível a színpaletta. Nem csak a méretük és a színük mutat eltéréseket, de a formájuk is: lehetnek laposak, a bőrfelszínből félgömbszerűen kidudorodók, de akár egy karfiolra is hasonlíthatnak a durva felszínük miatt. előfordulhat, hogy bőrkeményedés veszi körbe azokat. Ebből a sokféleségből következik, hogy a laikusok számára a szemölcsök azonosítása nehéz feladat. Nem ritka, hogy a betegek egyéb bőrbetegségekkel keverik össze a szemölcsnek vélt bőrproblémájukat és „félrekezelik” azt. A pontos diagnózis felállítását és a terápia meghatározását érdemes szakemberre bízni.
A szemölcsöt vírusok okozzák
A szemölcsök nem ütés, nyomás vagy irritáció hatására alakulnak ki, hanem vírusfertőzés következtében. A kórokozó a humán papilloma vírus, röviden HPV. A HPV név sokak számára ismerős lehet egyéb betegségek kapcsán. Megjegyzendő, hogy a HPV-knek számos fajtája ismert, és közéjük tartoznak azok a vírusok is, amelyek a közönséges és talpi szemölcsöket okozzák. Tehát így a gyógyulás érdekében meg kell szabadulni a vírusoktól.
Számos probléma lehet
A közönséges szemölcsök leggyakrabban a kézháton, a kéz- és lábujjakon, a térdeken alakulnak ki, valamint az ún. talpi szemölcs – a nevének megfelelően – a talp különböző részein jelenik meg. Noha rosszindulatú elfajulásuktól nem kell tartani, a szemölcsök, főként, ha mások számára is látható helyen vannak, esztétikailag zavarók lehetnek, és számos esetben kirekesztéshez vezetnek az iskolában, a munkahelyen. Ráadásul, főként a talpon megjelenő szemölcsök nyomásra rendkívül érzékenyek lehetnek és járás közben fájdalmat képesek okozni.
Állandóan visszatérő szédülés? Ilyen okai lehetnek
2025. április 09.
A szédülés egy gyakori és általános tünet, ami sokszor nehezen is írnak le az érintettek, így a diagnosztizálás sem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozhatja a vissza-visszatérő panaszt, nagyon alapos kikérdezés és akár többféle vizsgálat is szükséges lehet. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista azokat a gyakori okokat vette számba, amelyek a többször jelentkező, forgó jellegű szédülés mögött állhatnak.
A vertigó a forgó jellegű szédülés
A szédülés egy általános fogalom arra az érzésre, amit nehezen lehet leírni, és ami alatt szinte mindenki mást ért. Ezért meg kell próbálni minél pontosabban értelmezni a panaszokat és kitalálni, mit is érezhet a beteg, amikor szédülésről beszél. Előfordul, hogy az egyensúlyzavart nevezi szédülésnek, de ilyenkor sokan hozzáteszik: olyan, mintha részeg lennék. Vannak, akik más jellegű szédüléses állapotot írnak körül, mint a hipoglikémia, a hiperventilláció vagy akár egy ájulás előtti állapot. Azonban, ha a beteg arról panaszkodik, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd el körülötte a világ, vagy úgy érzi, hogy ő forog, akkor beszélhetünk a szó orvosi értelmében forgó jellegű szédülésről, vagyis a vertigóról – hangsúlyozza Gács doktor.
A forgó jellegű szédüléseknek két nagy csoportja van: az egyik csoportba tartoznak azok a helyzetek, amelyek vissza-visszatérnek, a másik csoportnál a szédülés bizonyos idő után – amely lehet akár több nap is – abbamarad. Ez utóbbi csoportban is meg lehet nevezni néhány gyakoribb betegséget. A leggyakrabban előforduló betegség a belső fülnek, a labyrinth-nak – ahol az egyensúly szervecske is található – a valószínűleg vírusos eredetű gyulladása. Ez a betegség szerencsére az átlagosan egy hétig tartó szédülés után meggyógyul és nem igényel kezelést.
Az ismétlődő, forgó szédülés három gyakori oka
Ha valaki visszatérő, forgó jellegű szédülésről számol be, meg kell tudnunk, hogy egyes szédüléses epizódok mennyi ideig tartanak. Ha kb. 15 másodperctől kb. 3 percig, akkor megkérdezhetjük, mit csinált éppen akkor a páciens. Gyakori válasz, hogy készült lefeküdni, letette a fejét és elkezdett vele forogni a világ. Ez egy kisebb betegség, amit úgy hívnak, hogy helyzetváltozásra rohamokban jelentkező forgó szédülés. Ilyenkor az a rövidítés kerül a leletbe, hogy BPPV, ami a beningnus paroxizmalis pozícionális vertigóra vonatkozik. Ez egy gyakori betegség, ami azonban megijesztheti a beteget, ezért viszonylag gyorsan orvoshoz is fordul. Ezt jól is teszi, ugyanis van egy egyszerű gyógymódja van, az úgynevezett Epley manőver. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista. A visszatérő szédülések második, viszonylag gyakori oka a migrénes szédülés. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és szédül is, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben. A harmadik jellemző ok a Meniére betegség. Ennél a betegségnél a szédülés időtartama akár néhány óra is lehet. Azonban itt a szédülés csak a három fő tünet egyike, a másik kettő a fülzúgás és a halláscsökkenés az érintett fülön (bár idővel mindkét fül érintett lehet). Természetesen a forgó szédüléses roham a legfeltűnőbb tünet, amit mindenki észlel, ennek oka pedig a labyrinth-ban történő nyomásfokozódás. Az is előfordulhat azonban, hogy a három tünet nem jelentkezik egyszerre, de attól még a kivizsgálás után a Meniére diagnosztizálható. Ez önmagában nem súlyos betegség, de azért kell vele foglalkozni, mert végső soron meg lehet benne süketülni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...256