Információk, érdekességek

Ostorcsapás-effektus: nemcsak a testi tüneteket kell gyógyítani!

2025. március 02.

Megfigyelték, hogy Svédországhoz viszonyítva Amerikában gyakrabban fordul elő krónikus nyakfájás az autóbalesetek után. Vajon mi lehet ennek az oka? A válasz talán abban keresendő, hogy amíg Amerikában hajlamosabbak az egészségügyben a probléma katasztrofizálásra, addig Svédországban másképp közelítik meg a kialakult helyzetet – nem azt tudatosítják a betegben, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy annak a hatására a nyakban elmozdultak a csigolyák, és megnyúltak a szalagok, hanem a fókuszt a páciens bizalmának az építésére irányítják.

Megnyugtatják a betegeket, hangsúlyozzák a felépülést támogató gondolkodásmód és mozgás fontosságát – azaz nemcsak a testi, hanem a pszichés és szociális tényezőket is figyelembe veszik, azaz más a betegekkel való kommunikáció módja. A Sherlock Rehab két elismert szakembere, dr. Gyenesné Jákob Zsuzsanna gyógytornász, manuálterapeuta és Moldoványi Márton szenior gyógytornász és manuálterapeuta ezért a kezelések során holisztikus megközelítést alkalmaz a páciensek fájdalmának csökkentése érdekében.

Nem mindig a testben kell keresni a megoldást

Egy baleset következtében kialakult fájdalom enyhülése és a felépülés ideje nemcsak a sérülés mértékén múlik, hanem nagymértékben azon is, hogy miként kezelik az érintettek a helyzetet – itt mind a betegek, mind az őket körülvevő szakemberek hozzáállása fontos. Kulcsfontosságú a test és az elme közötti kapcsolat, valamint az, hogy a kezelés során sor kerül-e a félelem csökkentésére, mennyire bátorítják az érintettet az aktív mozgásra, illetve felismerésre kerülnek-e a pozitív felépülési elvárások. Ezek azért lényegesek, mert nagyban hozzájárulhatnak a sikeres gyógyuláshoz.

Mi az ostorcsapás effektus?

Az ostorcsapás effektus olyan mechanikai sérülés, amely általában autóbalesetek következtében alakul ki, – leggyakrabban hirtelen fékezésnél vagy koccanásnál – a fej és a nyak hirtelen előre-hátra mozdulásának az eredményeként. A fej gyors mozgása miatt a nyak izmai és szalagjai megnyúlnak, megsérülnek.

A fejfájás okai, fajtái

2025. március 01.

I. rész: Bevezetés

Szinte nincs olyan ember, aki élete során ne szenvedne többször is a fejfájás miatt. Egy év alatt tízből nyolc embernek legalább egyszer fáj a feje, négynek olyan mértékben, hogy fájdalomcsillapítót kell bevennie. A járóbeteg-rendeléseken megforduló betegek jelentős részének a fejfájás az egyik vezető panasza.
Az iparilag fejlett országokban a civilizációs ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a fokozódó stressz következtében igen gyakori, és egyre szaporodik a fejfájás, egyes statisztikák szerint az emberek egyre nagyobb hányada szenved ún. fejfájásbetegségben.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság 1988-ban készült osztályozása alapján elsődleges vagy önálló fejfájásbetegségek és másodlagos vagy tüneti fejfájások különböztethetők meg.

Mi okozhat tüneti fejfájást? 
Legáltalánosabb talán a bakteriális vagy vírusfertőzésekhez, lázhoz társuló fejfájás. Okozhatja homloküreggyulladás, szembetegség, rosszul korrigált látáshiba, fogproblémák vagy az állkapocsízület elváltozása, a nyaki gerinc betegsége, de társulhat anyagcsere-betegséghez is. Lehet magas vérnyomás jele, de bármilyen irányú vérnyomás-ingadozás kiválthatja: mind az emelkedés, mind a vérnyomásesés járhat fejfájással. Számos gyógyszer mellékhatása lehet fejfájás, de az is előfordul, hogy a gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító) elhagyása okoz fejfájást. Agyi térszűkítő folyamatok – bevérzés, tumor – tünete is lehet, ezért tartós fejfájás esetén feltétlenül szükséges a kivizsgálás. Rövid ideig tartó, de igen heves fájdalomrohamokkal jár az arcidegzsába (trigeminusneuralgia). A fejsérülést követő ún. poszttraumás fejfájás két héten belül jelentkezik és általában nyolc hét alatt megszűnik, de olykor krónikussá is válhat. 

Önbizalom, önértékelés, magabiztosság – mi a titok?

2025. február 24.

Az önbizalom fogalma és jelentősége mindennapi életünk szinte minden területén megjelenik, a döntéseinktől kezdve a kapcsolatainkig. De mit jelent pontosan az önbizalom, és melyik területen hogyan hat életünkre? Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ szakértője betekintést nyújt a témába, és hasznos tanácsokat ad azoknak, akik éppen most, vagy akár egész életükben az önbizalmuk erősítésén dolgoznak. Egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán hogyan is definiálható az önbizalom.

„Az önbizalom az a belső meggyőződés, hogy képesek vagyunk megküzdeni az előttünk álló kihívásokkal és elérni céljainkat. Ez a képességeinkbe és döntéseinkbe vetett hit, amely motivációt ad és segít a nehéz helyzetek kezelésében” – fogalmaz Budavári Eszter.  A szakértő szerint az önbizalom senkinek az esetében sem állandó, hanem a tapasztalatok, sikerek és kudarcok hatására folyamatosan alakul.

 „Van két fogalom, amelyet sokan hajlamosak összekeverni. Míg az önbizalom konkrét képességeinkbe vetett hitre fókuszál, addig az önértékelés az önmagunkról alkotott általános vélemény, amely azt tükrözi, hogy mennyire érezzük magunkat értékesnek. Az önértékelés mélyebb érzelmi alapokon nyugszik, és az egész személyiségünkre vonatkozik” – magyarázza a szakértő.

Az önbizalom a mindennapjainkban is nagyon fontos. Kulcsszerepet játszik a magabiztos döntéshozatalban, a felelősségvállalásban és a hatékony kommunikációban is.  „Ha magas az önbizalmunk, könnyebben állunk ki magunkért, és kevésbé befolyásolnak a külső elvárások. Ezzel szemben az alacsony önbizalom gyakran halogatáshoz vagy kapcsolati problémákhoz vezethet” – teszi hozzá a pszichológus.

A Mindwell szakértője kiemeli, hogy az önbizalom fejlesztése türelmet és következetességet igényel. Az apró célok kitűzése, sikerélmények gyűjtése, a pozitív önbeszéd gyakorlása és a támogató kapcsolatok fenntartása mind hozzájárulhatnak az önbizalom növeléséhez.

„Az önbizalom építése hosszú távú folyamat, de egy-egy egyszerű technika, például a pozitív belső párbeszéd vagy a testtartás tudatos javítása azonnali eredményeket is hozhat. A legfontosabb azonban, hogy ne féljünk segítséget kérni – akár családtól, barátoktól, vagy szakembertől” – emeli ki a pszichológus.

Életközepi válság: Mit nem mondanak el a tudomány nevében?

2025. február 22.

Az életközepi válság régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a szociológusokat, hiszen ez az életkor nemcsak a visszatekintés, de a jövő tervezésének időszaka is. De vajon mennyire befolyásolják döntéseinket a biológiai és pszichológiai tényezők ebben az életkorban, és mit mond erről a tudomány?

Biológiai változások és hatásaik

Pszichológiai tényezők és az identitáskeresés

Társadalmi nyomás és az elvárások súlya

Érzelemkezelés

2025. február 14.

Mindennapi gyakorlatok mentális egészségünkért

Előző cikkemben arról írtam, hogy vannak olyan ismeretek és gyakorlatok a lelki egészség terén, amelyekről azt kívánom, bárcsak alaptudás lenne mindenki számára. Egyszerűek, könnyen alkalmazhatóak, és jótékony hatással vannak mentális egészségünkre.

A mentális egészség mindenkit, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is érintő téma. Ilyen pl. az érzelmek kezeléseinek hogyanja. Ennek alapjaival, az érzelemkezelés „szabályaival” már foglalkoztunk. Most pedig elérkeztünk az érzelemkezelés gyakorlatához.
A kérdés tehát az, hogy melyek azok a „készségmorzsák”, azaz könnyen alkalmazható technikák, amiket bárki megtehet azért, hogy kicsit jobban tudja az érzéseit, különösen a negatív érzéseit kezelni? Ezeket akár egy folyamatábrában is elképzelhetjük, amit tekinthetünk tulajdonképpen egy érzelemkezelési „protokollnak”.

1. Ismerd fel!

Különösnek tűnhet, de az első lépés az érzelmek kezelésében a felismerés, hogy most valamilyen érzés lett úrrá rajtunk. Gyakran segítségül lehetnek ebben a testi érzeteink, testi válaszaink. Például lehet, hogy miközben vitázunk egy szerettünkkel, azt észleljük elsőként, hogy hevesebben ver a szívünk, és akár ökölbe is szorult a kezünk. Van, amikor viszont a környezetünkből kapunk visszajelzést saját érzelmi állapotunkra. Például lehet, hogy észre sem vettük a haragos rámordulásunkat a másikra, ám a másik fél tekintetén láthatunk meglepettséget, értetlenséget vagy egyebet, ami tükröt mutathat nekünk.

2. Nevezd meg!

Ezután egy fontos lépéshez érkeztünk: igyekezzünk megnevezni az érzést!
Amit nem nevezünk nevén, a felett irányításunk sincs.
Pozitív vagy negatív, amit érzünk? (Természetesen egy helyzetben lehet több érzésünk, és egymásnak ellentmondóak is.) Továbbá érdemes lehet árnyalni az érzést, azon túl „jól” vagy „rosszul” érintett minket valami. Például lehet, hogy dühösek vagyunk, de az is lehet, hogy szomorúak, vagy inkább fájdalmat érzünk, lelki értelemben, vagy akár mindet egyszerre. Nehéz megnevezni az érzéseinket? Segíthet, ha rátekintünk egy érzéslistára: gyakran könnyebb ily módon ráismerni egy érzésre, és egy listában rámutatni. (Hallottam olyanról, aki a tárcájában hord ilyen listát, hogy „éles helyzetben” is tudjon rá vetni egy pillantást.) Már az is megkönnyebbülést nyújthat, hogy nevet adunk annak, amit érzünk.