Információk, érdekességek
Rák
2026. október 20.
Az élõ szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképzõ rendszer sejtjei képzõdnek újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és születnek meg. Az emberi szervezet több billió sejtbõl épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képzõdik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja. Jó esetben.
A tumor nem csak korunk betegsége, hanem egyidõs az emberiséggel. Már az õsembernél is találtak csontrákot. Nem csak az emberek, hanem az állatok is megbetegedhetnek rákban, és az õ esetükben is gyakran halálos kimenetelû ez a betegség. Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány hihetetlen fejlõdésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak az idõben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat) a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött megnagyobbodás is tumor, a szó szûkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.
A rosszindulatú daganat lényege, hogy sejtburjánzás, úgynevezett neoplazma jön létre. Ez olyan szövetszaporulat, amely nem követi az egészséges szervezet sejtjeinek növekedését és szaporodási szabályait. Így kóros sejthalmaz jön létre, amely bizonyos nagyság elérése után kifekélyesedik és szétesik. A daganat a szervezet maradandóan megváltozott sejtjeibõl felépülõ kóros szövetburjánzás, amelynek növekedése a kiváltó ok megszûnése után is, állandóan, a gazdaszervezet haláláig folytatódik. A tudomány mai állása szerint ennek feltehetõen egy információzavar az oka: az immunrendszer nem tudja felismerni a kóros sejteket, és ezért nem tud ellenük védekezni. A daganat kialakulásában fontos szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének csökkenése, a különbözõ vegyi és fizikai ártalmak, amelyeket fõleg a környezetszennyezés, a kemikáliák túlzott használata okoz. A daganatos megbetegedéseket három nagy csoportra oszthatjuk: úgymint jó- és rosszindulatúakra és félig rosszindulatúakra.
A jóindulatú daganatok rendkívül lassan növekednek, eltávolítás után nem újulnak ki, és sohasem adnak áttétet.
A félig rosszindulatú daganat eltávolítása után kiújulhat, de áttétet nem ad, s vannak olyan alapjában jóindulatú daganatok is, amelyek adnak ugyan áttétet, de igen lassan fejlõdnek.
Rosszindulatú daganatoknak nevezzük azokat, amelyeket ha nem távolítanak el idõben, elõbb vagy utóbb a beteg halálához vezetnek.
Természetesen ez az osztályozás - mint minden hasonló - sok hibát rejt, mert a határok nem élesek. Léteznek olyan félig rosszindulatú daganatok is, amelyek eleinte jóindulatúak, a késõbbiek során azonban rosszindulatúakká válnak. A jóindulatú daganat csak akkor okozhat halált, ha sohasem távolítják el, mert életfontosságú szervet vagy szerveket nyom, mely által azok mûködésképtelenné válnak.
A rosszindulatú daganat még eltávolítás után is újra megjelenhet (recidivál) és - a vér és a nyirok közvetítésével zajló szóródás útján - áttétet ad. Ennek sejtjeiben a túlságosan gyors osztódás következtében atípusos sejtek alakulnak ki. Ezek a sejtek különbözõ utakon eljuthatnak a szervezet legkülönbözõbb helyeire, ott megtapadnak, növekednek, és létrejön az áttét. Az áttétek a véráram és a nyirokkeringés útján a szervezet legtávolabbi részeibe is eljutnak. Az elõször kialakuló daganatot nevezzük elsõdleges (primer) daganatnak, míg a következményes daganatot másodlagos daganatnak. A tumor kialakulásáról számtalan elmélet született már, és születik napjainkban is. Amennyiben a kialakulását pontosan ismernénk, úgy a gyógyítása már ma is megoldott lenne.
dr. Benkõ András