Információk, érdekességek

A diétás konyha 8 titka

2023. november 11.

Ha valakit diétára "ítélnek", az első gondolata általában az, hogy íztelen vagy akár rossz ízű, kevés mennyiségű étellel kell beérnie. Rosszul sejti. Milyen a finom diéta? 

Diétán innen, konyhán túl
A diétás tanácsadás során részletes tájékoztatást kaphatunk nem csak a helyes nyersanyag válogatásról, de a javasolt konyhatechnológiáról is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dietetikushoz fordulók nem mindig vannak tisztában azzal, amit hallanak. Az egyszerű rántás, sütés, főzés ismerős, de ha azt halljuk például, hogy diétás rántás, dúsítás, talán nem mindig tudjuk, pontosan hogyan is kezdjünk neki a megvalósításnak.

1. A diétára ítélve
Ha valakit diétára „ítélnek”, az első gondolata általában az, hogy íztelen vagy akár rossz ízű, kevés mennyiségű étellel kell beérnie, míg mások jóízűen falatoznak körülötte.

Ha valaki nem kap megfelelő  tanácsot, vagy nem mer kísérletezni, új dolgokat kipróbálni, esetleg panaszoktól félve túlságosan megszorítja a diétáját, valóban járhat így.

Legyünk hát nyitottak, kreatívak és hogy a főzés ne csak a rántásból és olajban sütésből álljon, ismerkedjünk meg a következőkben a diétás ételkészítési műveletekkel.

2. Diétás ételkészítési műveletek
A diétás konyhatechológiában az ételek biológia és élvezeti értékének megtartása ép olyan fontos, mint az egészséges emberek esetében. Sőt mivel számos betegség társul étvágytalansággal, ezért még jobban oda kell figyelni, hogy mi kerül a beteg tányérjára.

Olyan ételkészítési eljárásokat kell ezért alkalmaznunk ami megőrzi a tápanyagtartalmat, az ízeket, illatokat, zamatanyagokat és egyben könnyen emészthető.

3. Főzés, párolás, gőzölés
A főzés hatására az élelmianyagok rostjai felpuhulnak, az étel könnyebben emészthető lesz.

A párolás kevés zsiradékban és/vagy folyadékban történik, fedő alatt. A főzés és a sütés tulajdonságait egyesíti. A visszacsapódó párával a kioldódó tápanyagok, ízanyagok nem „vesznek” el.

A párolás különleges változata amikor zöldségekkel párolunk. Ennek előnye, hogy a kevésbé ízletes élelmianyagoknak kellemes ízt adnak a pároláshoz felhasznált aromás zöldségek, pl. gomba, zeller, sárgarépa. A zöldséges pároláskor nem vizet használunk, hanem csontlevet vagy zöldséglevet. A gőzölés során a víz párája átjárja a gőzölendő anyag rostjait így puhítva azokat, miközben kicsi a vitamin és ásványi anyag veszteség.

4. Sütés
A sütés közben ízletes pörzsanyag keletkezik, ami nem csak ízletes, de mintegy kérget képezve az ételből a nedvek kiáramlását megakadályozza. A sütést a sószegény diétában nagyon jól felhasználhatjuk, de mivel a keletkező pörzsanyag erős gyomornedv elválasztást okoz, ezért savtúltengésben, refluxos megbetegedésben nem javasolt.

A bő olajban vagy zsírban való sütés helyett a korszerűbb módszerek javasoltak.

Annak számít a sütőzacskóban vagy az alufóliában való sütés, amikor olaj nélkül lehet az ételeket elkészíteni. A teflon bevonatú serpenyőkben szintén olaj nélkül vagy minimális zsiradék felhasználásával lehet sütni.

Jól alkalmazható az elektromos grillen vagy a gáztűzhely grillsütő lapján történő sütés.

A mikrohullámú sütő  szintén jó szolgálatot tehet ha zsírszegényen, az ételek kellemes ízét megtartóan akarunk sütni.

5. Sűrítés
A hagyományos rántás helyett alkalmazhatunk kímélőbb sűrítési eljárásokat.

A habarás során tejet, tejfölt, tojást, tejszínt, joghurtot, kefirt használunk. Úgy készítjük, hogy tejben vagy tejtermékben elkeverjük a lisztet, majd a forró főzőfolyadékból hozzá - hozzá teszünk, közben kevergetjük, addig, amíg a habarásunk átforrósodik, majd folytonos kevergetés mellett az ételbe csurgatjuk. Ezt követően már ne főzzük sokáig az ételt, mert különben a habarás kicsapódhat. A habarást úgy is készíthetjük, hogy vízzel keverjük ki a lisztet és így adjuk az ételhez.

A diétás rántás úgy készül, hogy a lisztet szárazon pirítjuk meg és ezután adjuk hozzá az olajat, majd hideg vízzel felengedjük, vagyis az olajat nem hevítjük fel ezzel elkerülve, hogy a gyomrot izgató anyagok keletkezzenek benne.

A hintés során a zsiradékon párolt anyagot liszttel meghintjük, majd kevés vízzel felengedjük és felforraljuk.

6. Lazítás
Az ételek lazítása könnyebben emészthetővé teszi az ételt. A lazítás sok féle lehet. Ha alaposan elkeverjük az ételt akkor a levegővel történik, de a zsiradékok (margarin, vaj), a tojássárga, felvert tojásfehérje, tej és tejtermékek használatával is elérhetjük ezt a hatást. A sütőpor szintén lazítja az ételt.

7. Ízesítés
A fűszerek használata elengedhetetlen ha jó ízű étel akarunk feltálalni. A megfelelően fűszerezett étel jobban hasznosul a szervezetben.

A diétás konyhatechnológiában a gyomornyálkahártyát izgató hatású fűszereket (erős paprika, feketebors, torma, ecet stb.) ki hagyjuk, de számtalan más fűszer áll rendelkezésre.

Jó használható például a petrezselyemzöld, fahéj, köménymag, kapor, tárkony, bazsalikom, citromhéj, szerecsendió, vanília, babérlevél, metélőhagyma stb. A vöröshagyma, fokhagyma az ételbe főzve, kímélőbb, mint olajban pirítva.

Számos diéta kifejezetten sószegény, ilyen esetekben a sótalan ízt aromás zöldségekkel jól leplezhetjük pl, gomba, zeller, paradicsom, de a vasfű is jól felhasználható.

Fekete bors helyett pedig a borsikafüvet használhatjuk.

8. Tálalási mód
Bizonyos esetekben szükség lehet az ún. „széthúzott” tálalásra, amikor is a kisebb mennyiségű ételt megpróbáljuk nagyobbnak feltüntetni, így optikailag becsapva magunkat.

Fogyókúrában különösen jól jön amikor kisebb tányérra szedjük az étel, amitől az bőségesnek látszik.

Amikor kis mennyiségbe kell, minél több tápanyagok elrejteni nevezzük burkolt tálalásnak vagy dúsításnak.

Dúsítás például, ha a főzelékbe reszelt sajtot „rejtünk”, vagy ha a gyümölcslevest tej helyett tejszínnel habarjuk, vagyis növeljük a kalóriaértéket, hogy minél több tápanyagot vihessünk be.